2011. november 24., 16:532011. november 24., 16:53
Nicolas Sarkozy Strasbourgban nyilatkozott, miután megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral és az új olasz miniszterelnökkel, Mario Montival az eurózóna válságáról. Az euróövezet három legjelentősebb országának vezetője \"mindent meg kíván tenni az euró támogatása és megtartásának garantálása érdekében” – hangsúlyozta a francia államfő.
A konkrét javaslatokat Párizs és Berlin a december 9-i európai tanácsi ülésre készíti elő - jelezte Sarkozy, de tartalmukról nem kívánt beszélni.
Angela Merkel annyit elárult, hogy a reformok nem fogják érinteni a Európai Központi Bank (EKB) státusát és jogköreit az eurózónát jelenleg sújtó adósságválság kezelésében.
„Amikor majd megtesszük az első lépést a költségvetési unió felé, például az automatikus szankciók bevezetésén keresztül, a stabilitási és növekedési paktum megerősítésével, tényleges előrelépésről lesz szó, de így sem fog változni a tegnapi véleményem” – hívta fel a figyelmet a német kancellár.
A Bundestag szerdai költségvetési vitájában elhangzott beszédében Angela Merkel ismét azt hangsúlyozta, hogy a többi között az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso által szorgalmazott eurókötvény nem megfelelő eszköz az euró-, illetve az adósságválság megoldására. Állást foglalt az Európai Központi Bank függetlenségének biztosítása mellett, és elutasította, hogy a bank közvetlen pénzügyi támogatói szerepet töltsön be az adósságkrízis megoldásában. „A francia elnök is hangsúlyozta, hogy az EKB független, így az esetleges szerződésmódosítások nem érintik az EKB-t” – tette hozzá Merkel.
Párizs és Berlin között immár két éve a legnagyobb konfliktust az EKB szerepének megítélése okozza. Sarkozy a francia kormánytagok részéről az elmúlt napokban elhangzott nyilatkozatokkal szemben ezúttal kijelentette, hogy ezentúl Párizs, Berlin és Róma is tartózkodni fog attól, hogy akár pozitív, akár negatív kéréseket fogalmazzon meg az EKB szerepére vonatkozóan.
Alain Juppé francia külügyminiszter még csütörtök délelőtt is arról beszélt, hogy az EKB-nak „elsődleges szerepet” kell játszania az euró megmentésében. A francia javaslat szerint az EKB felvásárolná a legsérülékenyebb országok államadósságát, hogy lefékezze az eurózóna tagállamai által felvett hitelek kamatainak folyamatos emelkedését, amelyet egyre nehezebben bírnak el a megroppant költségvetések.
Franciaország, Németország és Olaszország „tökéletesen tudatában van az eurózónában kialakult helyzet súlyosságának” – mutatott rá Sarkozy. Merkel azt hangsúlyozta, hogy elsősorban a válság kezdete óta elveszett bizalmat kell visszaszerezni.
Mario Monti, az új olasz szakértői kormány vezetője megerősítette: célja, hogy hazájában 2013-ra egyensúlyba kerüljön a költségvetés, és beinduljanak a strukturális reformok. „Olaszországnak különösen nagy erőfeszítéseket kell tennie, mert nagyon magas az államadóssága” – mondta az olasz miniszterelnök.
Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.