Jó hallgatóság. Maia Sandu moldovai elnök (balra) Joe Biden varsói beszéde közben
Fotó: Videófelvétel
Az Egyesült Államok határozottan kiáll Moldova szuverenitása és területi épsége mellett – erről biztosította Joe Biden amerikai elnök Maia Sandu moldovai államfőt, akivel Varsóban találkozott kedden este.
2023. február 22., 12:042023. február 22., 12:04
2023. február 22., 12:232023. február 22., 12:23
Mint ismeretes, Biden a nap folyamán beszédet mondott a lengyel fővárosban, amelyben leszögezte: továbbra is támogatják Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, ma pedig a közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő Visegrádi Kilencek tanácskozásán vesz részt.
A keddi Biden-beszédet a helyszínen hallgatta végig az Oroszország által szintén fenyegetett Moldova államfője, Maia Sandu is, aki este kétoldalú megbeszélést folytatott az amerikai elnökkel.
A Fehér Ház erről kiadott közleményében tudatta, hogy az amerikai elnök kiemelte az Egyesült Államok által az országnak nyújtott segítséget ahhoz, hogy megerősítse politikai és gazdasági ellenállóképességét,
Biden egyébként varsói beszédében is kitért Moldova helyzetére, kifejtve, az Egyesült Államok azt szeretné, hogy a moldovai emberek szabadságban éljenek. „Sandu elnök, büszkék vagyunk, hogy ön mellett állhatunk” – mondta Biden, tapsot kérve a moldovai államfőnek.
Amúgy Sandu csütörtökön Bukarestbe is ellátogat, ahol Klaus Iohannis román államfővel tárgyal.
Egyébként a Visegrád 24 hírportál bővebben ki nem fejtett és meg nem erősített értesülés alapján arról írt, hogy Ukrajna csapatokat vezényelt a moldovai határ közelébe, megelőzendő egy orosz államcsínyt az országban.
Dorin Recean, Moldova múlt héten beiktatott miniszterelnöke a Deschide.md portálnak nyilatkozva arról beszélt, hogy több, az ország destabilizálását célzó forgatókönyvről is tud, de az állami intézmények készen állnak arra, hogy szembe nézzenek a kihívásokkal.
A Știri.md portál szerint egyébként Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden aláírta azt a dokumentumot, amely hatályon kívül helyezi az orosz külpolitikai célok megvalósításának módját rögzítő, 2012-es rendeletet.
Ebben az is szerepelt, hogy Oroszország a Moldovai Köztársaság szuverenitásának, területi épségének és semlegességének tiszteletben tartását szem előtt tartva vesz aktívan részt a transznisztriai probléma megoldását célzó erőfeszítésekben.
A moldovai külügyminisztérium ennek kapcsán kedden este azt közölte, tudomásul vették a döntést, és alaposan kielemzik majd a rendeletet, amint az nyilvánossá válik. Leszögezték: Moldova a transznisztriai kérdés békés megoldását szorgalmazza, egyben ragaszkodik az ott állomásozó orosz csapatok kivonásához.
Mint arról beszámoltunk, Maia Sandu moldovai elnök múlt hétfőn erősítette meg azokat az ukrán bejelentéseket, hogy Moszkva meg akarja dönteni a Nyugat-barát moldovai kormányt.
Eszerint civilnek álcázott orosz, fehérorosz, szerb és észak-macedóniai katonákat dobtak volna át a határon, hogy Moszkva-barát ellenzéki pártok szervezte tüntetéseket felhasználva erőszakos cselekményeket hajtsanak végre, állami intézményeket támadjanak meg, és túszokat ejtsenek.
Vasárnap az ellenzéki Șor Párt szimpatizánsai tüntettek Maia Sandu és a Nyugat-barát kormány ellen, de a hatóságok szerint a megmozduláson alig 3600-an vettek részt.
Oroszország azért akar a jelenlegi moldovai kormány megdöntésével egy oroszbarát bábkormányt ültetni a helyére, mert új frontot akar nyitni Ukrajna ellen Transznisztria irányából, ehhez pedig szüksége van a chișinăui repülőtérre.
Sikerült megakadályozni, hogy Oroszország aknamunkájával, egyes intézmények elleni támadások és túszejtések révén destabilizálja a Moldovai Köztársaságot – jelentette be hétfőn Maia Sandu moldovai elnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kreml elfogadhatatlannak tartja azokat a feltételeket, amelyeket az európai országok támasztanak Oroszországgal szemben ahhoz, hogy közvetítői erőfeszítésekbe kezdjenek az ukrajnai konfliktus rendezéséért – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Még a börtönben is az ellopott dák műkincsekből próbál jövedelemre szert tenni a bűncselekmény egyik elkövetője – számolt be a holland sajtó.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Ukrajna vezetői és szoros európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt feltételt fogalmaztak meg egy „igazságos és tartós” megállapodás elérése érdekében, amely véget vetne az Oroszországgal folytatott háborúnak.
Ismét közvetlen katonai csapások történtek Irán és Izrael között, miután Irán rakétákat lőtt ki a zsidó államra.
Irán hét rakétát lőtt ki Kuvait és Bahrein irányába – közölte szombaton az amerikai hadsereg. Tájékoztatásuk szerint a rakéták közül hatot elfogtak, valamint a hetedik sem találta el a kijelölt célpontját – jelentette az AFP és a Reuters.
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
Ukrajna elismerte, hogy a pénteken reggel Konstanca kikötőjében felrobbant tengeri drón az ukrán haditengerészethez tartozott. Közben az incidens miatt több száz személyt evakuáltak megelőző jelleggel Konstanca és Tulcea megye tengerparti övezeteiből.
Szolidaritási tüntetést tartottak a nemzeti összetartozás napján, csütörtökön este a budapesti román nagykövetség előtt Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát mellett, akit múlt héten lakoltatott ki a rendházból a város önkormányzata.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz államfőnek címzett nyílt levelében sürgette a háború lezárását és a vezetők közti közvetlen tárgyalásokra való áttérést – ismertette az Interfax Ukrajina ukrán hírügynökség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!