
A „német polgárok és a menekültek nagy többségének érdekében” változtatni kell a menekültügyi szabályozáson a Kölnben szilveszter éjszaka nők ellen elkövetett tömeges támadások fényében – közölte Angela Merkel német kancellár a legnagyobb kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetésének ülését követően, szombaton Mainzban.
2016. január 10., 17:012016. január 10., 17:01
A CDU elnöksége az ülésen elfogadott egy Mainzi nyilatkozat című dokumentumot, amelyben egyebek mellett a Németországba érkező menekültek számának korlátozását, az elutasított menedékkérők hazaküldésének felgyorsítását, a bűncselekményt elkövetők menedékjogtól való megfosztását és általában véve hatósági ellenőrzésük erősítését irányozza elő.
„A szilveszterkor történtek visszataszító bűncselekmények, amelyek határozott válaszokat követelnek” – fogalmazott Angela Merkel az ülés után nyilatkozva. Közölte: reméli, hogy a változtatásokról gyorsan meg tudnak egyezni a koalíciós partner szociáldemokratákkal, és „hamarosan világossá válik, hogy milyen törvénymódosításokat tudunk meghozni”.
Hannelore Kraft, a Kölnt is magában foglaló Észak-Rajna–Vesztfália szociáldemokrata miniszterelnöke azt mondta szombaton, hogy nem zárja ki a menekültügyi törvények módosítását. „Ha (a törvények) javításra szorulnak, nem fogjuk magunkat kivonni ennek tárgyilagos megvitatása alól” – fogalmazott.
Mint ismeretes, Kölnben szilveszter éjszakáján mintegy ezer, többségében „arab és észak-afrikai kinézetű” fiatalember csoportokra oszolva nőket támadott meg és molesztált. A német rendőrséghez azóta már mintegy kétszáz feljelentés érkezett. Németország más városaiban, sőt Svájcban és Ausztriában is történtek hasonló incidensek. A kölni támadásoknak eddig 32 gyanúsítottját azonosították, közülük 22-en menedékkérők.
Az észak-rajna-vesztfáliai városban mintegy kétezer baloldali aktivista – többségében nő – tüntetett szombaton a főpályaudvarnál, a támadások színhelyén a szexizmus és a rasszizmus ellen. A délutáni órákban a Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű idegen- és iszlámellenes mozgalom tartott demonstrációt Kölnben, amelyet a hatóságok végül erőszakos cselekmények miatt feloszlattak.
Szándékosan eltitkolt adatok, menesztett főrendőr
Még pénteken Thomas de Maiziére német belügyminiszter a biztonsági intézkedések fokozását rendelte el. Wolfgang Albers kölni rendőrfőkapitányt, aki az esetek kapcsán adott rendőrségi tájékoztatás miatt széles körben bírálatok kereszttüzébe került, pénteken nyugállományba helyezték. Albersnek azt vetették a szemére, hogy a támadások után nem tájékoztatta időben a nyilvánosságot a történtekről és egyebek mellett a gyanúsítottak származásával kapcsolatos információkat tartott vissza.
A Kölner Stadt-Anzeiger című újság egyik pénteki jelentése szerint a kölni rendőrség illetékesei szándékosan titokban tartották a főpályaudvar környéki zaklatások elkövetőinek származását. A lap arról írt, hogy a rendőrség vezetői számára nyilvánvalóan már szilveszter éjjel világos volt, hogy a nagyjából száz igazoltatott férfi között sok a szíriai, iraki és afganisztáni menekült, akik csak rövid ideje élnek Németországban.
A rendőrség illetékes szolgálati csoportjának vezetője a Kölner Stadt-Anzeiger értesülése szerint szándékosan azért nem nevezte meg az igazoltatott férfiak származását, mert az számára „politikailag kényes” ügynek tűnt. A Német Újságíró-szövetség (DJV) elnöke pénteken bírálta a rendőrség „félretájékoztatási” politikáját.
Angela Merkel kancellár szóvivője, Georg Streiter pénteken Berlinben kijelentette: a kancellárnak fontos, hogy a teljes igazság kiderüljön, és hogy semmilyen információt ne tartsanak vissza vagy szépítsenek meg.
Thomas de Maiziére belügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lapnak nyilatkozva pénteken óva intett attól, hogy a rendőrség „öncenzúrát\" alkalmazzon az olyan támadásokkal kapcsolatban, amelyeket migránsok követhettek el. A tárcavezető a Rheinische Post című düsseldorfi újságnak nyilatkozva közölte, a német rendőrség fokozza a biztonsági intézkedéseket, válaszul a Kölnben szilveszterkor történt tömeges molesztálásokra. Hangsúlyozta, mindent meg kell tenni azért, hogy a jövőben ne forduljanak elő hasonló esetek.
A belügyi tárcavezető a megelőző felvilágosítást, a gyülekezésre alkalmas tereken a térfigyelő kamerák számának növelését, a rendőrök nagyobb utcai jelenlétét és a kemény büntetéseket említette az intézkedések között. Mint mondta, mindehhez „természetesen\" hozzátartozik az is, hogy Németországból ki fogják utasítani azokat a külföldieket, akik komolyabb bűncselekményeket követnek el.
Sigmar Gabriel német szociáldemokrata vezető, alkancellár pénteken kijelentette, a külföldi bűnözőknek hazájukban kellene letölteniük a büntetésüket. A politikus a Bild német napilapnak nyilatkozva sürgetett kemény állami fellépést az elkövetőkkel szemben, s annak lehetőségét is megfontolandónak mondta, hogy a bűnelkövető menedékkérőket hazatoloncolják.
Több elkövetőt azonosítottak
Tobias Plate, a német belügyminisztérium szóvivője pénteken közölte, harmincegy olyan embert, köztük tizennyolc olyan menedékkérőt azonosított a német szövetségi rendőrség, akiknek a gyanú szerint közük lehetett a szilveszter éjszaka Kölnben nők ellen elkövetett támadásokhoz. Információi szerint a gyanúsítottak közül kilencen algériaiak, nyolcan marokkóiak, öten irániak és négyen szíriaiak voltak. Ezen felül két német, egy iraki, egy szerb és egy amerikai állampolgárt gyanúsítanak a szilveszteri bűncselekmények elkövetésével.
A szóvivő hozzátette, a német szövetségi rendőrség által feltárt bűntények többsége lopáshoz és testi sértéshez kapcsolódik, szexuális zaklatással három áll összefüggésben. A Spiegel Online német hírportál pénteken arról számolt be, hogy a kölni támadásokkor ellopott mobiltelefonok némelyikét menekültszállásokon, vagy azok közelében lelték fel.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke nem készül rendkívüli EU-csúcsot összehívni a kölni támadások miatt, illetve ilyen jellegű megkeresést sem kapott eddig Pozsonyból – közölte Tusk szóvivője pénteken Brüsszelben. „Egyelőre nem kaptunk megkeresést rendkívüli EU-csúcstalálkozó megtartásához” – mondta Tusk szóvivője. A szóvivő Robert Fico szlovák kormányfő azon pénteki bejelentésére reagált, amely szerint Fico javasolni fogja rendkívüli EU-csúcs összehívását a szilveszter éjjel nőket ért támadások miatt.
Közben a finn és a svéd rendőrség közölte, Finnország fővárosában és Svédországban is történtek szilveszter éjjel a kölnihez hasonló bűncselekmények. Helsinkiben számos nőt zaklattak szexuálisan szilveszterkor, amire ilyen formában korábban még soha nem volt példa, vagyis „egy teljesen új jelenségről” van szó – mondta csütörtökön Ilkka Koskimaki helyettes rendőrfőnök.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
szóljon hozzá!