
A német Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) keresztény pártként tudomásul kell vennie, hogy a menekülthullámmal nem tömegek özönlenek Németországba, hanem emberek érkeznek, akiknek méltóságát tiszteletben kell tartani – mondta Angela Merkel német kancellár, a CDU elnöke hétfőn pártja karlsruhei kongresszusán elmondott beszédében.
2015. december 14., 16:412015. december 14., 16:41
2015. december 14., 17:022015. december 14., 17:02
A pártelnök-kancellár a menekültválságban követett politikáját magyarázva érthetőnek nevezte, hogy a Németországba érkező menedékkérők nagy száma aggodalmat okoz a lakosságban.
Jogos az aggodalom amiatt, hogy a menekültek tartósan megváltoztatják az országot és a német kultúrát – tette hozzá. Ugyanakkor a „21. században a bezárkózás nem ésszerű választás”, a menekültek beáramlása pedig lehetőségeket, esélyt is jelent. Ennek felismeréséhez a CDU tagjainak, támogatóinak fel kell idézniük a CDU alapító eszméit, mindenekelőtt a párt politikáját vezérlő „keresztény emberképet” – mondta Angela Merkel.
A menekülteknek azonban be kell illeszkedniük, és tiszteletben kell tartaniuk a német értékeket és törvényeket – mondta a kancellár. Hangsúlyozta, hogy a „multikulti élethazugság”, mert „párhuzamos társadalmak” kialakulásához vezet.
Merkel azt is leszögezte: Németországnak létfontosságú a belső határőrizet nélküli schengeni övezet fennmaradása, ezért támogatja az Európai Bizottság javaslatát az övezet külső határainak védelmét szolgáló uniós intézmény kiépítéséről. A pártelnök-kancellár szerint az európai menekültválság Schengen „első nagy próbatétele\", amely rögtön meg is mutatta, hogy a rendszer a külső határok őrizetében még „nem nőtt fel a feladathoz\".
Ezt a gondot a brüsszeli bizottság rövidesen bemutatandó javaslata alapján kell orvosolni – vélekedett. Angela Merkel kiemelte: „nincs még egy ország az Európai Unióban, amelyik annyira erősen rá van utalva Schengenre, mint Németország”, hiszen Németországé a legnagyobb uniós gazdaság, az EU közepén fekszik és sok szomszédja van.
A politikus megerősítette a menekültválság megoldásával kapcsolatban sokat idézett jelmondatát, miszerint „sikerülni fog\", és hitet tett amellett, hogy „érezhetően csökkenteni\" kell a Németországba érkező menedékkérők számát.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!