Terrorcselekmény okozta a Sínai-félszigeten október végén lezuhant orosz utasszállító katasztrófáját. Erről Alekszandr Bortnyikov, a belbiztonsági és kémelhárítási feladatokat ellátó Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) elnöke tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz államfőt kedden.
2015. november 17., 19:292015. november 17., 19:29
2015. november 17., 20:212015. november 17., 20:21
„Egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy ez terrorcselekmény volt” – fogalmazott Bortnyikov a katasztrófa vizsgálatának eredményeiről tartott, Putyin elnökletével zajló moszkvai tanácskozáson.
Bortnyikov szerint a szakértők az utasok pogygyászainak és a géproncsok elemzésekor robbanóanyag nyomaira bukkantak, ami arról tanúskodik, hogy pokolgép robbant a gép fedélzetén, aminek következtében a repülő a levegőben darabjaira hullott szét. A katasztrófában 224-en vesztették életüket.
Vlagyimir Putyin ezt követően arra utasította az orosz titkosszolgálatot, hogy kutassa fel a Sínai-félszigeten lezuhant orosz gép elleni terrortámadás elkövetőit, az orosz hadseregnek pedig parancsba adta, hogy fokozza légicsapásait Szíriában. Az FSZB 50 millió dollárt ajánlott fel annak, aki olyan információkat szolgáltat, amelyek elvezetnek a tettesekhez.
Közben őrizetbe vették az egyiptomi Sarm-es-Sejk repülőterének két dolgozóját az orosz utasszállító tragédiájával kapcsolatban. A Reuters hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó kairói biztonsági tisztségviselők egyike azt mondta, összesen tizenhét embert tartanak őrizetben, köztük a repülőtér két munkatársát, akik a hatóságok gyanúja szerint segítettek robbanószerkezetet juttatni a szerencsétlenül járt gép fedélzetére.
Egy egyiptomi szakértő külföldi biztonsági szolgálatokat vádolt a gépet ért terrortámadás miatt. Hátem Száber terrorizmusszakértő úgy véli, a merénylet hírszerzőszolgálatok ellenséges művelete volt, és nagy szakértelemmel hajtották végre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!