
2011. október 04., 06:532011. október 04., 06:53
A svédeknek közösségi traumát okozó titokzatos haláleset tisztázása nemzeti érdek, még akkor is, ha ez a hivatalos svéd politikának, Londonnak, Brüszszelnek, Moszkvának vagy valamelyik afrikai országnak egyáltalán nem érdeke.
Miben páratlan személyiség mindmáig Dag Hammarskjöld, aki nemcsak politikus volt, hanem elmélyült, az isteni titkok vonzásában élő, s éppen ezért nagyon is realista ember, aki képes volt etikát és politikát úgy összekapcsolni, hogy erkölcsi, békéltető természetével fényévnyire megelőzte kora politikusait? Legutóbb, halála évfordulója előtt a német sajtóban Dieter Weiand irányította a figyelmet a misztikus lelkületű diplomata titokzatos halálára s annak több, máig tisztázatlan körülményére. „A rafinált és kemény nagyhatalmi kettősségben – kommunizmus kontra kapitalizmus – őrlődő 50-es, 60-as évek világában Hammarskjöld képes volt arra, hogy „sem Nyugatnak, sem Keletnek nem vált szolgájává” – írta róla az International Herald Tribune közvetlenül halála után.
Akkor ez a függetlenség, az egész emberiséghez, sőt az Istenhez forduló elkötelezettség valóban életveszélyes volt. Ő tudta és vállalta is ezt. Mi sem jellemzi jobban Hammarskjöld személyiségét, mint például az, hogy mielőtt elindult a végzetes repülőútra, leopoldville-i szállodai szobájában állandó úti olvasmányát, a középkori misztikus, Kempis Tamás Krisztus követése című könyvecskéjét lapozgatta. A halálba vivő Douglas DC–6-os repülőgépen pedig még fordította a kortárs vallásfilozófus, Martin Buber Én-Te című művét. Gépe a mai Zambia területén, közvetlenül a földre szállás előtt zuhant le 1961. szeptember 17-éről 18-ára virradóra.
A baleset után azonnal megszülettek az összeesküvés-elméletek. Halála 50. évfordulója előtt a brit napilap, a The Guardian cikke és két svéd Hammarskjöld-kutató, Anders Hellberg és Rolf Rembe Éjfél Afrikában című könyve utal erre: az ENSZ-főtitkárt szállító hatalmas gép lezuhanása előtt – szemtanúk – egy sokkal kisebb gépet is láttak. „Nemzeti traumát okozott ez az eset, még ha régen is történt. Sok a kérdőjel. Mi lett a szemtanúk vallomásával, akiket a rhodesiai hatóságok hallgattak ki? És van már technikai bizonyíték is arra, hogy a gépet lelőtték” – írják. Alekszander Gabelics, a svéd ENSZ-szövetség elnöke végleges tisztázást követel.
A svéd külügyminisztérium szerint viszont semmi szükség erre, az 1993-ban a Desmond Tutu anglikán érsek vezette tényfeltáró bizottság jelentésében megbíznak. Nem így a könyv szerzői. Vannak még dokumentumok a brüsszeli, londoni, washingtoni levéltárakban, ami Gabelics szerint nyomós ok a vizsgálódásra. A fiatal generációknak is meg kell tudniuk az igazságot, hogyan és miként működtek a belső-külső politikai és titkos erők a hidegháború éjsötét időszakában.
Egyébként a svéd arisztokrata nemcsak elragadó egyéniség, elegáns diplomata volt, de kivételes példa, hogy gondolkodással és hittel mégis felül lehet emelkedni a gyűlölet világán. Ötven évvel kora előtt járt: a vallások és kultúrák közötti megértés munkálására szánta el magát. Az egész emberiségért folyamatosan lelki alázatban Isten előtt térdepelt. „Az emberi kultúrát csak a béke és az igazságosság következetes érvényesítésével lehet fenntartani” – vallotta és élte. Képes volt a csaknem, ám mégis lehetséges lehetetlenre: a politikát mélyebb, lelki dimenziókból szemlélte, értékelte, s megfosztotta azt abszolutista, mindent eldöntő, meghatározó emberfelettiségének hazug mítoszától. Képes volt az unio mysticának (titokzatos egység Istennel) szociális, nyilvános olvasatot adni: minden ember egyesülhet Istennel, és testvére lehet a másiknak. Így emelkedett felül a vallási önigazultságon, az állandó konfliktusveszélyt gerjesztő politikai nacionalizmuson, amiből – megtetézve különböző színű ideológiákkal – bőven akadt az ő korában is. S mindezt tette zsoltáros, naponta Bibliát lapozó hittel, mint akkor is, amikor a vörös oroszlán barlangjába, Kínába indult, hogy kieszközölje a fogoly amerikai katonák hazaengedését. És a lehetetlent lehetővé tette imádságos utazása, a mennyei diplomácia.
Páratlan lelki naplója, az Útjelző minden sora – legyen az elmélkedés, ima, vers – csodálatos és egyedi bizonyságtétel arról, hogy nem volt olyan utazás, békéltető tárgyalás, amit esti beszélgetéseiben meg ne tárgyalt volna előzetesen Istennel. Így az Útjelző, aminek csaknem teljes tartalma megjelent magyar fordításban e cikk írójának Isten diplomatája című könyvében (Budapest, 2005), igazi útjelző lehet ma is politikusoknak, gondolkodóknak, keresztyéneknek, mindenkinek arról, hogy honnan hová tart a sorsunk, ki előtt vagyunk felelősek döntéseinkért. „Nem elég naponta Isten elé állni. Az a döntő kérdés, hogy vajon kizárólag Isten előtt szeretnénk-e megállni?” – jegyzi le a naplóban. Hammarskjöld hihetetlen lelki magasságokat járt be mennyei iránytűvel, keresztyén értékrenddel a szívében és fejében. Útjelzője diplomáciai unikum, önmagával és Istennel folytatott „tárgyalásairól”.
Titkos naplója felfedezéséig senki nem tudta, hogy az idegőrlő békemunkához milyen forrásból merít erőt. Szellemi társasága mindenhová elkísérte naplója szerint: Jézus, a középkori és svéd misztikusok, Pascal, kortárs költők, és a zsidó filozófus, az evangélikus lambarénéi „fehér doktor”, Albert Schweitzer. Imádkozó édesanyja, világtávlatú lelki nevelője, Nathan Söderblom evangélikus érsek is. Amikor nagyon elfáradt, leült a zongorájához. Az Útjelző lelki turistajeleinek kétféle olvasata van: egy külső, reálpolitikai és nyilvános s egy belső, az istenkapcsolat meghitt intimitásával, a teljes önátadás csendjével s e csendből felnövő önfeláldozással, életáldozattal.
Dag Hammarskjöld valóban messze megelőzte korát. Másik dimenzióban élt, miközben egészen a földön járt. Ezért látta meg a fehér krókuszokat hajnalfényben, ezért szerette a kemény, talpat és lelket edző északi svéd tájat, a művészi szépet és hozta létre a kékingesek ENSZ-békehadtestét, s ingázott az ezer sebből vérző Afrika ellenségeskedő törzsei és a nagyhatalmak frontvonalai között. Nem tért ki a tudatosult „végzet” elől. „Igent mondani Istenre = igent mondani sorsodra és önmagadra” – írta naplójában. Élete tudatos áldozat volt, nem a népért, a hatalomért, nem „az emberiségért”, hanem a béke kultúrájának megvalósításáért. Mestere, Jézus végtelenszer élteti őt túl azokon, akik látszólag legyőzték. Sorsa sok talányának már ismerjük a nyitját, halálának még nem. Szellemi túlélése, „feltámadása” ma is bátorít: „Figyeljetek a szóra – ez az első követelmény, ami az emberi érettséghez vezet… A szavakkal visszaélni nem más, mint semmibe venni az embereket.” Szavaival és tetteivel kiérdemelte a dicsérettel szűkmarkú skót történész elismerését: „Vitathatatlan, hogy Abraham Lincoln óta nem volt ilyen jelentős személyisége a politikának.”
Dr. Békefy Lajos
A szerző magyarországi publicista, református lelkipásztor
| Dag Hjalmar Agne Carl Hammarskjöld (Jönköping, Svédország, 1905. július 29. – Ndola, Zambia, 1961. szeptember 18.) svéd Nobel-békedíjas diplomata, az Egyesült Nemzetek Szervezete második főtitkára, egyúttal az egyetlen olyan vezetője az ENSZ-nek, aki nem természetes halállal halt meg. Hjalmar Hammarskjöld svéd miniszterelnök (1914–1917) negyedik, egyben legkisebb gyermeke. Hammarskjöld az Uppsalai Egyetemen, majd a Stockholmi Nemzetgazdasági Főiskolán tanult irodalomtörténetet, filozófiát, francia filológiát, makroökonómiát és jogot. 1954-ben beválasztották a Svéd Akadémiába. 1953-ban Dag Hammarskjöld az ötödik főtitkárjelölt volt, ugyanis az első négyet a Szovjetunió nem fogadta el. Az ENSZ 1953. április 7–10. ülésén választották az ENSZ főtitkárává. Közbenjárására 1955-ben Kína szabadon bocsátott 15 amerikai pilótát, akik a koreai háború idején estek fogságba. 1957-ben újraválasztották, de amikor 1960-ban a függetlenségét elnyerő Kongói Demokratikus Köztársaságba békefenntartó csapatokat küldött, a Szovjetunió a lemondását követelte, sőt a főtitkári poszt eltörlését javasolták, és helyette egy három főből álló igazgatóságot kívántak volna létrehozni. 1961-ben egy fegyverszüneti tárgyalásra, a Kongói Köztársaságba tartva egy Észak-Rhodesiában (a mai Zambiában) bekövetkezett repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. Ugyanabban az évben posztumusz béke-Nobel-díjat kapott. |
Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.