Fotó: Fehér Ház/Facebook
Elnökségének utolsó hetére soha nem látott mélypontra süllyedt Donald Trump amerikai elnök népszerűsége – derül ki a FiveThirtyEight választási elemző portál szombati összesítéséből.
2021. január 17., 09:292021. január 17., 09:29
A tucatnyi közvélemény-kutatás adatait összegző adatsorból az derül ki, hogy a felmérések átlagában a megkérdezettek 58 százaléka nem ért egyet Donald Trump elnöki tevékenységével, míg az egyetértők aránya 38 százalék. Január 5-én, a Capitolium ostromát megelőző napon ez az arány még 53,2, illetve 42,6 százalék volt.
A felnőtt lakosság körében végzett kutatások 59,5 százalékos elutasítást és 36,5 százalékos támogatottságot mutattak szombaton. A regisztrált vagy valószínűleg szavazó amerikaiak körében valamivel kisebb a különbség: 56,5 százalékos az elnök elutasítottsága és 39,7 százalékos a támogatottsága.
Jóváhagyta az amerikai képviselőház szerda este, hogy megindítsák a Donald Trump elleni alkotmányos felelősségre vonási eljárást lázadás szításának vádjával a Capitolium múlt heti megrohamozása miatt. Ezáltal a leköszönő republikánus elnök az első vezető az Egyesült Államokban, aki ellen impeachment indul.
Ha a trumpizmus egyes elemei meg is maradnak, Donald Trumpnak január 6-a után nagyban csökkentek az esélyei, hogy még szerepet játsszon a politikában – állapította meg lapunknak Magyarics Tamás. A külpolitikai szakértőt többek között arról faggattuk, milyen rövid, illetve hosszú távú hatásai lehetnek a washingtoni Capitoliumnál történteknek.
Az előző este Donald Trump hívei által megostromolt amerikai kongresszus képviselői hitelesítették csütörtök hajnalban Joe Biden demokrata párti jelölt elnökválasztási győzelmét. Trump szerint rendezett hatalomátadás lesz január 20-án, sokatmondóan hozzátette ugyanakkor: ez csak a „legnagyszerűbb” első ciklus végét jelenti.
A távozó elnökök közül Donald Trump mellett Jimmy Carter volt az egyetlen, akinek a népszerűsége nem érte el az 50 százalékot mandátumának végén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!