2010. július 30., 10:542010. július 30., 10:54
Pozsgay úgy látja: a mostani parlamenti többség bőséges politikai hátteret biztosít az alkotmányozás megindításához, és nem ért egyet a folyamat bírálóival. „A mostani alkotmány nem adott lehetőséget a népnek arra, hogy ellenőrizze a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, ezen belül is az állami tulajdon sorsát. Spontán privatizációban főleg azok, akik korábban is kezelték, megszerezték e vagyon egy részét, és közreműködtek annak kijátszásában is” – mutatott rá a jelenlegi alkotmány általa vélt egyik hibájára Pozsgay Imre.
Az új alaptörvényről elmondta: annak mindenekelőtt a politikai alapjait kell megvetni, ezt tükrözi majd a preambulum, amely megfogalmazza a társadalom politikai szándékait, és tartalmazza majd azt a két-három kérdést, „amelyben a nemzet egységes lehet”. Pozsgay – aki az első állampárti politikus, aki az 1956-os forradalmat „népfelkelésnek” nevezte, 1989 előtt pedig tagja volt a Grósz- és a Németh-kormánynak is – leszögezte: az alkotmányozásnak megvan a legitim, törvényes alapja azzal, hogy erős, kétharmados többség jött létre az Országgyűlésben, amely a felelősséget is vállalhatja az alkotmányért. „Azok, akik fanyalogva arról beszélnek, hogy milyen jogon kezd alkotmányozni ez a törvényhozás, elfelejtik, hogy ők is elkezdték 1994–98 között, de megrettentek tőle.
Elfelejtik, hogy az általuk oly védett mostani alkotmány is kimondja, hogy akinek kétharmadosnál nagyobb parlamenti többsége van, az alkotmányozásra is alkalmas” – érvelt az új alaptörvény mellett Pozsgay Imre. Arra a kérdésre, mit ért azon, hogy az új alkotmány esetleg a félprezidenciális rendszert rögzítse, a politikus úgy reagált: a szinte tisztán formális (mai) elnöki szerepet egy erősebb elnöki szerepre kell átváltani. Hozzátette: a mostani nem kurzusalkotmány lesz, hiszen óriási politikai felhatalmazás alapján készült.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.