Megegyeznek? Putyin és Trump Alaszkában tárgyal az ukrajnai háború lezárásáról pénteken
Fotó: kremlin.ru
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy jövő pénteken Alaszkában találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, miután aznap korábban előzetesen ismertette egy lehetséges békeegyezmény feltételeit, amely véget vethet az ukrajnai háborúnak, és amely „néhány területcserét” is magában foglalhat.
2025. augusztus 09., 10:152025. augusztus 09., 10:15
2025. augusztus 09., 11:002025. augusztus 09., 11:00
„Az én, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, és Vlagyimir Putyin orosz elnök között régóta várt találkozóra
További részletek hamarosan” – írta Trump péntek este a Truth Socialon.
A CNN rámutat: Trump bejelentése – amely azon a napon érkezett, amelyet a fegyverszünet megkötésének vagy súlyos gazdasági szankciók bevezetésének a határidejeként tűzött ki Putyin számára – fontos pillanat az amerikai elnök és orosz kollégája közötti kapcsolatokban, aki 2015 óta nem járt az Egyesült Államokban, és 2018 óta nem találkozott Trumppal.
Az ügyről tájékoztatott nyugati tisztségviselők szerint az amerikai illetékesek, köztük Trump, tájékoztatták az európai vezetőket és az ukrán tisztségviselőket Putyin tervéről, amely szerint
A terv, amelyet Putyin szerdán Moszkvában egy találkozón mutatott be Trump külügyi megbízottjának, Steve Witkoffnak, azt követelné Ukrajnától, hogy adja át a keleti Donbasz régiót – amelynek nagy része jelenleg is orosz megszállás alatt van – valamint a Krím-félszigetet, amelyet Oroszország 2014-ben illegálisan elcsatolt.
Ez aggodalommal töltött el néhány európai tisztségviselőt, akik attól tartanak, hogy Putyin ezzel próbálja elkerülni Trump szankcióit, amelyek pénteken léptek volna életbe, miközben cserébe alig kínál valamit. A terv azonban úgy tűnik, hogy ösztönzőleg hatott Trumpra, aki elindította a Putyinnal való csúcstalálkozó előkészítését. Az orosz vezető közel egy évtizede nem járt az Egyesült Államokban, amikor 2015 szeptemberében az ENSZ Közgyűlésén találkozott az akkori elnökkel, Barack Obamával.
Az elmúlt két napban Witkoff és Marco Rubio külügyminiszter több európai politikussal is telefonbeszélgetéseket folytatott, hogy további részleteket közöljön a tervről.
Az sem volt világos, hogy Putyin javaslata hogyan fogja kezelni az orosz vezető egyéb, a háború befejezésére vonatkozó követeléseit, többek között azt az ígéretet, hogy Ukrajna soha nem csatlakozik a NATO-hoz, illetve hogy korlátozza haderejének méretét. Witkoff beszélgetései során elmondta az európai tisztségviselőknek, hogy Putyin javaslata jó irányba tett lépés, és hogy a harcok leállítása után egy nagyobb béketervről lehet tárgyalni.
Egy forrás szerint az Egyesült Államok megpróbálja rávenni szövetségeseit, hogy fogadják el ezt a tervet, de még nem világos, hogy ez sikerülni fog-e. Az a lehetőség, hogy Oroszország egy tűzszüneti megállapodás keretében átveszi az irányítást Donyeck és Luhanszk felett, aggodalmakat keltett azzal kapcsolatban, hogy
„A erőszakkal meghódított területek hivatalos elismerése ösztönzőként hat a jövőbeni további lépésekre” – mondta egy európai tisztségviselő, akit tájékoztattak a témáról. „Ez arra ösztönözheti Oroszországot, hogy néhány év múlva újra támadást indítson Ukrajna ellen” – tette hozzá. Trump – aki az elmúlt hónapokban elismerte, hogy csalódott Oroszország elnökében, amiért elhúzta a konfliktust – pénteken optimistábbnak tűnt a békeegyezmény kilátásait illetően. Jelezte, hogy elsősorban arra koncentrál, hogy a lehető leghamarabb, tárgyalások útján véget vessen a harcoknak.
„Az európai vezetők békét akarnak” – mondta Trump a Fehér Házban újságíróknak, mielőtt bejelentette az alaszkai találkozót. „Úgy gondolom, Putyin elnök is békét akar, és Zelenszkij is békét akar” – jegyezte meg.
De az a lehetőség, hogy Ukrajna bármelyik területét átadja Oroszországnak, komoly akadályt jelenthet a háború befejezéséről szóló tárgyalásokban. Az ilyen engedmények ellentétesek az ukrán alkotmánnyal, ami azt jelenti, hogy Zelenszkijnek először a parlament vagy egy országos népszavazáson a polgárok jóváhagyását kell megszereznie, mielőtt bármilyen területi változásról megállapodna.
Trump pénteken jelentéktelennek nevezte ezeket az aggodalmakat, mondván, hogy sürgette Zelenszkijt, hogy tegyen lépéseket a megállapodás felé. „Bizonyos dolgokra nincs felhatalmazása. Azt mondtam: „Nos, gyorsan kell megszereznie, mert, tudja, nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz” – mondta.
A hét elején Trump megígérte, hogy új szankciókat fog alkalmazni Oroszországgal szemben, ha Putyin péntekig nem vet véget az ukrajnai háborúnak, de csütörtökön kevésbé kemény hangot ütött meg, amikor az Ovális Irodában azt mondta az újságíróknak, hogy „Putyin döntése lesz”, hogy a pénteki határidő érvényben marad-e.
Trump és Putyin az amerikai elnök első hivatali ideje alatt hatszor találkozott személyesen – főként a G20-csúcstalálkozókon és az APEC-találkozókon.
A Kreml szombaton megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin pénteken Alaszkában találkozik amerikai kollégájával, Donald Trumppal, és a találkozó helyszínét „meglehetősen logikusnak” nevezte – írja az AFP. „Oroszország és az Egyesült Államok szomszédos országok, közös határon osztoznak” – magyarázta Jurij Usakov, a Kreml diplomáciai tanácsadója, hozzátéve, hogy Moszkva meghívta Trumpot, hogy a csúcstalálkozó után látogassa meg Oroszországot.
Az Oroszországnak szabott tűzszüneti határidő – amely pénteken jár le – mostantól Vlagyimir Putyin orosz elnöktől függ – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
Az UIPM végrehajtó bizottsága a következő évek kiemelkedő versenyeiről határozott vilniusi ülésén. Budapest 2027-ben a vb mellett a világkupa-döntőt is megrendezi, 2028-ban pedig a vk-sorozat második állomására kerül sor a magyar fővárosban.
Az izraeli hadsereg közleményben tudatta, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és a Sin Bét hírszerzés egy gázai hadművelet során megtalálta a magyar állampolgárságú túsz, Ilan Weisz holttestét, amelyet visszaszállítottak Izraelbe, a családjához.
szóljon hozzá!