Megegyeznek? Putyin és Trump Alaszkában tárgyal az ukrajnai háború lezárásáról pénteken
Fotó: kremlin.ru
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy jövő pénteken Alaszkában találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, miután aznap korábban előzetesen ismertette egy lehetséges békeegyezmény feltételeit, amely véget vethet az ukrajnai háborúnak, és amely „néhány területcserét” is magában foglalhat.
2025. augusztus 09., 10:152025. augusztus 09., 10:15
2025. augusztus 09., 11:002025. augusztus 09., 11:00
„Az én, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, és Vlagyimir Putyin orosz elnök között régóta várt találkozóra
További részletek hamarosan” – írta Trump péntek este a Truth Socialon.
A CNN rámutat: Trump bejelentése – amely azon a napon érkezett, amelyet a fegyverszünet megkötésének vagy súlyos gazdasági szankciók bevezetésének a határidejeként tűzött ki Putyin számára – fontos pillanat az amerikai elnök és orosz kollégája közötti kapcsolatokban, aki 2015 óta nem járt az Egyesült Államokban, és 2018 óta nem találkozott Trumppal.
Az ügyről tájékoztatott nyugati tisztségviselők szerint az amerikai illetékesek, köztük Trump, tájékoztatták az európai vezetőket és az ukrán tisztségviselőket Putyin tervéről, amely szerint
A terv, amelyet Putyin szerdán Moszkvában egy találkozón mutatott be Trump külügyi megbízottjának, Steve Witkoffnak, azt követelné Ukrajnától, hogy adja át a keleti Donbasz régiót – amelynek nagy része jelenleg is orosz megszállás alatt van – valamint a Krím-félszigetet, amelyet Oroszország 2014-ben illegálisan elcsatolt.
Ez aggodalommal töltött el néhány európai tisztségviselőt, akik attól tartanak, hogy Putyin ezzel próbálja elkerülni Trump szankcióit, amelyek pénteken léptek volna életbe, miközben cserébe alig kínál valamit. A terv azonban úgy tűnik, hogy ösztönzőleg hatott Trumpra, aki elindította a Putyinnal való csúcstalálkozó előkészítését. Az orosz vezető közel egy évtizede nem járt az Egyesült Államokban, amikor 2015 szeptemberében az ENSZ Közgyűlésén találkozott az akkori elnökkel, Barack Obamával.
Az elmúlt két napban Witkoff és Marco Rubio külügyminiszter több európai politikussal is telefonbeszélgetéseket folytatott, hogy további részleteket közöljön a tervről.
Az sem volt világos, hogy Putyin javaslata hogyan fogja kezelni az orosz vezető egyéb, a háború befejezésére vonatkozó követeléseit, többek között azt az ígéretet, hogy Ukrajna soha nem csatlakozik a NATO-hoz, illetve hogy korlátozza haderejének méretét. Witkoff beszélgetései során elmondta az európai tisztségviselőknek, hogy Putyin javaslata jó irányba tett lépés, és hogy a harcok leállítása után egy nagyobb béketervről lehet tárgyalni.
Egy forrás szerint az Egyesült Államok megpróbálja rávenni szövetségeseit, hogy fogadják el ezt a tervet, de még nem világos, hogy ez sikerülni fog-e. Az a lehetőség, hogy Oroszország egy tűzszüneti megállapodás keretében átveszi az irányítást Donyeck és Luhanszk felett, aggodalmakat keltett azzal kapcsolatban, hogy
„A erőszakkal meghódított területek hivatalos elismerése ösztönzőként hat a jövőbeni további lépésekre” – mondta egy európai tisztségviselő, akit tájékoztattak a témáról. „Ez arra ösztönözheti Oroszországot, hogy néhány év múlva újra támadást indítson Ukrajna ellen” – tette hozzá. Trump – aki az elmúlt hónapokban elismerte, hogy csalódott Oroszország elnökében, amiért elhúzta a konfliktust – pénteken optimistábbnak tűnt a békeegyezmény kilátásait illetően. Jelezte, hogy elsősorban arra koncentrál, hogy a lehető leghamarabb, tárgyalások útján véget vessen a harcoknak.
„Az európai vezetők békét akarnak” – mondta Trump a Fehér Házban újságíróknak, mielőtt bejelentette az alaszkai találkozót. „Úgy gondolom, Putyin elnök is békét akar, és Zelenszkij is békét akar” – jegyezte meg.
De az a lehetőség, hogy Ukrajna bármelyik területét átadja Oroszországnak, komoly akadályt jelenthet a háború befejezéséről szóló tárgyalásokban. Az ilyen engedmények ellentétesek az ukrán alkotmánnyal, ami azt jelenti, hogy Zelenszkijnek először a parlament vagy egy országos népszavazáson a polgárok jóváhagyását kell megszereznie, mielőtt bármilyen területi változásról megállapodna.
Trump pénteken jelentéktelennek nevezte ezeket az aggodalmakat, mondván, hogy sürgette Zelenszkijt, hogy tegyen lépéseket a megállapodás felé. „Bizonyos dolgokra nincs felhatalmazása. Azt mondtam: „Nos, gyorsan kell megszereznie, mert, tudja, nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz” – mondta.
A hét elején Trump megígérte, hogy új szankciókat fog alkalmazni Oroszországgal szemben, ha Putyin péntekig nem vet véget az ukrajnai háborúnak, de csütörtökön kevésbé kemény hangot ütött meg, amikor az Ovális Irodában azt mondta az újságíróknak, hogy „Putyin döntése lesz”, hogy a pénteki határidő érvényben marad-e.
Trump és Putyin az amerikai elnök első hivatali ideje alatt hatszor találkozott személyesen – főként a G20-csúcstalálkozókon és az APEC-találkozókon.
A Kreml szombaton megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin pénteken Alaszkában találkozik amerikai kollégájával, Donald Trumppal, és a találkozó helyszínét „meglehetősen logikusnak” nevezte – írja az AFP. „Oroszország és az Egyesült Államok szomszédos országok, közös határon osztoznak” – magyarázta Jurij Usakov, a Kreml diplomáciai tanácsadója, hozzátéve, hogy Moszkva meghívta Trumpot, hogy a csúcstalálkozó után látogassa meg Oroszországot.
Az Oroszországnak szabott tűzszüneti határidő – amely pénteken jár le – mostantól Vlagyimir Putyin orosz elnöktől függ – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!