Fotó: flickr.com/moscow-live
Megtámadták szerdán Nyizsnyij Novgorod megyében Igor Kaljapin orosz emberi jogi aktivistát, a Kínzás Elleni Bizottság volt elnökét – közölte csütörtökön az orosz elnök mellett működő, a civil társadalom fejlesztésével és az emberi jogokkal foglalkozó tanács.
2022. augusztus 25., 12:302022. augusztus 25., 12:30
Kaljapint a szerdai támadás után agyrázkódással szállították kórházba. Az incidens egy faluban történt. Az aktivista szomszédja, egy volt rendőr születésnapját ünnepelte, és az egyik vendég támadta meg, akit meginvitált a saját házába.
A sértettnek sikerült kihívnia rendőröket, akik őrizetbe vették a támadót, aki sajtójelentések szerint fojtogatta Kaljapint és megpróbálta az arcát megvágni vagy torkát elmetszeni.
Igor Kaljapin 2022. február 6-ig volt az Oroszországban külföldi ügynöknek minősített Kínzás Elleni Bizottság vezetője, de továbbra is az elnök mellett működő emberi jogi tanács tagja. Januárban abban a házban, amelyben 84 éves anyja él, gyalázkodó falragaszok jelentek meg, amelyek szerint az aktivista amerikai és német támogatásért „eladta hazáját”, „terroristákat támogat” és „külföldi ügynök”. Valerij Fagyejev, az emberi jogi tanács vezetője ezt akkor elítélte és az ügy kivizsgálását követelte.
Ramzan Kadirov csecsen vezető Kaljapint és Jelena Milasinát, a független Novaja Gazeta újságíróját is terroristáknak nevezte, és őrizetbe vételüket követelte. A Kommerszant című napilap szerint az váltotta ki Kadirov indulatát, hogy Szajdi Jangulbajevnek, a csecsen legfelsőbb bíróság nyugalmazott bírójának egyik fia, Abubakar Jangulbajev ügyvéd részt vett Kaljapin Kínzás Elleni Bizottságának tevékenységében.
A Jangulbajev-ügy január 20-án került az orosz országos közfigyelem homlokterébe, amikor csecsen biztonsági emberek a Nyizsnyij Novgorod-i lakásán – Csecsenföldtől mintegy 1400 kilométerre – megkísérelték őrizetbe venni Szajdi Jangulbajevet csalás és a nyomozói idézések semmibevétele címén. Mivel azonban számára a nyugalmazott bírói státus mentességet biztosít, a feleségét, a tanúként beidézett Muszajevát vitték el erőszakkal.
Szajdi Jangulbajev két fiát Kadirov terrorizmusra és szélsőséges cselekedetekre felbujtással, valamint a betiltott 1ADAT elnevezésű ellenzéki Telegram-csatorna adminisztrálásával vádolta meg.
Kadirov január 24-én a Telegramon közzétett egy felvételt, amelyen a volt bíró másik fia, Ibragim azzal fenyegetőzik, hogy családostul kiirtja a csecsen vezető minden követőjét az állami alkalmazottaktól a rendvédelmi testületek tagjaiig. Ibragim Jangulbajev, aki korábban mintegy másfél évig volt elkülönítőben szélsőséges magatartás címén, az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a grozniji rendőrségen elszenvedett fizikai bántalmazás miatt.
Groznijban február 3-án több tízezres tömeg követelte Kaljapin és Milasina felelősségre vonását, a Novaja Gazeta és az azóta elérhetetlenné tett Dozsgy ellenzéki online televízió betiltását és a külföldre menekült Jangulbajev család hazatoloncolását. Vlagyimir Putyin még aznap este Moszkvában fogadta Kadirovot, akivel a hivatalos tájékoztatás szerint „csecsenföldi gazdasági és szociális kérdéseket vitatott meg”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!