Megtámadták Igor Kaljapin orosz emberi jogi aktivistát, a Kínzás Elleni Bizottság volt elnökét

Fotó: flickr.com/moscow-live

Megtámadták szerdán Nyizsnyij Novgorod megyében Igor Kaljapin orosz emberi jogi aktivistát, a Kínzás Elleni Bizottság volt elnökét – közölte csütörtökön az orosz elnök mellett működő, a civil társadalom fejlesztésével és az emberi jogokkal foglalkozó tanács.

MTI

2022. augusztus 25., 12:302022. augusztus 25., 12:30

Kaljapint a szerdai támadás után agyrázkódással szállították kórházba. Az incidens egy faluban történt. Az aktivista szomszédja, egy volt rendőr születésnapját ünnepelte, és az egyik vendég támadta meg, akit meginvitált a saját házába.

A sértettnek sikerült kihívnia rendőröket, akik őrizetbe vették a támadót, aki sajtójelentések szerint fojtogatta Kaljapint és megpróbálta az arcát megvágni vagy torkát elmetszeni.

Az aktivista azt mondta, nem biztos benne, hogy a támadásnak köze van az emberi jogi tevékenységéhez.

Igor Kaljapin 2022. február 6-ig volt az Oroszországban külföldi ügynöknek minősített Kínzás Elleni Bizottság vezetője, de továbbra is az elnök mellett működő emberi jogi tanács tagja. Januárban abban a házban, amelyben 84 éves anyja él, gyalázkodó falragaszok jelentek meg, amelyek szerint az aktivista amerikai és német támogatásért „eladta hazáját”, „terroristákat támogat” és „külföldi ügynök”. Valerij Fagyejev, az emberi jogi tanács vezetője ezt akkor elítélte és az ügy kivizsgálását követelte.

Ramzan Kadirov csecsen vezető Kaljapint és Jelena Milasinát, a független Novaja Gazeta újságíróját is terroristáknak nevezte, és őrizetbe vételüket követelte. A Kommerszant című napilap szerint az váltotta ki Kadirov indulatát, hogy Szajdi Jangulbajevnek, a csecsen legfelsőbb bíróság nyugalmazott bírójának egyik fia, Abubakar Jangulbajev ügyvéd részt vett Kaljapin Kínzás Elleni Bizottságának tevékenységében.

Kadirov és a csecsen elit több tagja „megsemmisítéssel” fenyegette meg a Jangulbajev családot. A Novaja Gazeta Milasinát február elején külföldre menekítette.

A Jangulbajev-ügy január 20-án került az orosz országos közfigyelem homlokterébe, amikor csecsen biztonsági emberek a Nyizsnyij Novgorod-i lakásán – Csecsenföldtől mintegy 1400 kilométerre – megkísérelték őrizetbe venni Szajdi Jangulbajevet csalás és a nyomozói idézések semmibevétele címén. Mivel azonban számára a nyugalmazott bírói státus mentességet biztosít, a feleségét, a tanúként beidézett Muszajevát vitték el erőszakkal.

Szajdi Jangulbajev két fiát Kadirov terrorizmusra és szélsőséges cselekedetekre felbujtással, valamint a betiltott 1ADAT elnevezésű ellenzéki Telegram-csatorna adminisztrálásával vádolta meg.

A családot azzal is meggyanúsították, hogy köze volt egy egykori csecsen biztonsági tisztségviselő ellen elkövetett támadáshoz.

Kadirov január 24-én a Telegramon közzétett egy felvételt, amelyen a volt bíró másik fia, Ibragim azzal fenyegetőzik, hogy családostul kiirtja a csecsen vezető minden követőjét az állami alkalmazottaktól a rendvédelmi testületek tagjaiig. Ibragim Jangulbajev, aki korábban mintegy másfél évig volt elkülönítőben szélsőséges magatartás címén, az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a grozniji rendőrségen elszenvedett fizikai bántalmazás miatt.

Groznijban február 3-án több tízezres tömeg követelte Kaljapin és Milasina felelősségre vonását, a Novaja Gazeta és az azóta elérhetetlenné tett Dozsgy ellenzéki online televízió betiltását és a külföldre menekült Jangulbajev család hazatoloncolását. Vlagyimir Putyin még aznap este Moszkvában fogadta Kadirovot, akivel a hivatalos tájékoztatás szerint „csecsenföldi gazdasági és szociális kérdéseket vitatott meg”.