Az elmúlt évtizedek legmegjósolhatatlanabb voksolása előtt áll Nagy-Britannia. A szigetország csütörtökön választja meg új parlamentjét, de a legújabb közvélemény-kutatások abszolút holtversenyt jeleznek: a kormányzó Konzervatív Párt és első számú riválisa, a Munkáspárt egyaránt 35 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött a teljes választójogú lakosságon belül.
2015. május 05., 10:302015. május 05., 10:30
A helyzetet még tovább bonyolítja, hogy a felmérés szerint a részvételüket valószínűnek mondó választók 41 százaléka még nem döntött arról, hogy kire adja voksát; ez több mint tízmillió bizonytalan szavazót jelent a választások küszöbén.
Újjáalakul a koalíció?
Ilyen körülmények között hétfői lapszámában a Financial Times kormányforrásokra hivatkozva arról írt, hogy a jelenlegi konzervatív-liberális kormánykoalíció újjáalakítására tesz majd kísérletet a választások után David Cameron miniszterelnök és a koalícióban a Liberális Demokratákat képviselő helyettese, Nick Clegg. Más brit sajtóértesülések szerint a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjét, Ed Milibandet saját pártjából is arra figyelmeztetik, hogy ha kisebbségi kormányt próbálna alakítani, az nem lenne hosszú távon működőképes.
A Financial Times saját modellszámításai szerint a Konzervatív Párt 274, a Munkáspárt 270 mandátumra számíthat a 650 fős alsóházban. A londoni gazdasági napilap által alkalmazott előrejelzési modell a Liberális Demokratáknak 26 képviselői helyet valószínűsít. A Skócia elszakadására törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) a Financial Times prognózisa szerint 54 képviselőt küldhet majd a londoni parlamentbe. Ez azt jelentené, hogy a Munkáspártnak és az SNP-nek együtt több mandátuma lenne, mint a konzervatívoknak és a liberálisoknak.
Az SNP vezetője, Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a kampány kezdete óta többször is felajánlotta Milibandnek, hogy a választások után az SNP és a Munkáspárt együttes erővel akadályozza meg a konzervatívok újabb kormányalakítását, Miliband azonban eddigi nyilatkozataiban elzárkózott bármiféle kormányzati együttműködéstől a skót nacionalistákkal.
A Financial Timesnak nyilatkozó, „Cameronhoz közeli\" kormányforrások szerint a miniszterelnök a csütörtöki választások után formálisan és gyorsan győzelmet hirdet majd, és a legnagyobb létszámú parlamenti frakciót adó párt vezetőjeként hivatalosan jogot formál a kormányalakításra. Ezt a tervet alátámasztja, hogy Nick Clegg, a Liberális Demokraták vezetője már a hétvégén kijelentette: a legnagyobb parlamenti párt vezetőjével kezd majd koalíciós tárgyalásokat pénteken.
A Financial Timesnak a kormányfő „legközelebbi szövetségesei\" azt mondták: Cameron megpróbálja előterjeszteni kormányprogramját akkor is, ha a Munkáspártnak és az SNP-nek együtt több alsóházi képviselője lesz, mint a Konzervatív Pártnak és Liberális Demokratáknak. Ez nyílt kihívás lenne arra, hogy a Labour és a skót nacionalisták együttes erővel, „mindenki szeme láttára meg merik-e buktatni az új kormányt\" a program közös leszavazásával, és ki mernek-e állni a közvélemény elé „a véres késsel a kezükben\" – fogalmazott a brit lap által név nélkül idézett egyik kormányilletékes.
Veszteség esetén lemondást várnak
A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap munkáspárti forrásai szerint Ed Milibandet saját pártjának prominens tagjai figyelmeztették arra, hogy nem lenne joga a kormányalakításra még más pártok külső segítségével sem, ha a Labour alsóházi frakciója kisebb létszámú lesz, mint a konzervatívoké.
A brit lap hétfői beszámolója szerint a Labour árnyékkormányának egyik tagja egyenesen úgy vélekedett, hogy Milibandnek inkább le kellene mondania a Munkáspárt vezetői tisztségéről vereség esetén, még akkor is, ha az alsóházi Labour-frakció csak csekély hátránnyal, például 12 fővel marad el a Konzervatív Párt frakciójának létszámától. Ilyen parlamenti háttérrel megkérdőjelezhető lenne egy munkáspárti kormány legitim jellege, és nagyon nehéz lenne öt évig így kormányozni – tette hozzá a nyilatkozó.
A The Times által használt – a YouGov közvélemény-kutató cég felméréseire alapuló – előrejelzési modell a konzervatívoknak 283, a Munkáspártnak 261 fős frakciót valószínűsít, vagyis a Labour alsóházi pártcsoportja e forgatókönyv alapján 22 fővel lenne kisebb a konzervatívokénál. A The Timesnak a Munkáspárt egyik vezető tisztviselője azt mondta: ebben az esetben David Cameron jogosan nyilvánítaná magát a választások győztesének.
„Nem hinném, hogy az ország megbocsátaná nekünk, ha egy gyakorlatilag elvesztett választás után akarnánk kormányt alakítani (...) Ebben az esetben inkább új vezetőt kellene keresnünk\" – idézte a brit lap a Labour árnyékkormányának névtelenül nyilatkozó tagját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!