Megenyhülhet Hollandia Schengen-ügyben

Emlékeztetett: országa két, egymást követő pozitív jelentést szabott feltételül a két ország csatlakozásának támogatásához, és mivel a februári időközi jelentés többé-kevésbé pozitívnak tekinthető, ha a nyári is az lesz, akkor elfogadható az a korábbi javaslat, miszerint a két országban először a reptéri és a vízi, majd ezek sikere esetén a szárazföldi határátkelőkön is feloldják a határellenőrzést.

Mint arról beszámoltuk, Romániának és Bulgáriának már tavaly csatlakoznia kellett volna a belső határellenőrzés felszámolása nyomán létre jött övezethez, de előbb Franciaország, Németország és Finnország, majd ezek álláspontjának enyhülésével Hollandia akadályozta a csatlakozást a korrupcióellenes küzdelem és a külső határok őrizetének elégtelenségére hivatkozva. Van Kesteren kedden cáfolta, hogy Hága csupán egyetlen szélsőséges párt miatt ellenezné a két ország csatlakozását, szerinte az egész holland politikai osztály aggódik a felkészültségük miatt.

Sarkozy: nem működik a schengeni rendszer

Eközben Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök ismét bírálta a schengeni egyezményt, amely szerinte nem nyújt kellő védelmet az európai uniós tagállamoknak az illegális bevándorlással szemben. Mint arról beszámoltunk, az újraválasztásáért küzdő Sarkozy először vasárnap délután, egy nagygyűlésen beszélt arról, hogy amennyiben nem újítják meg a belső határellenőrzés megszűnte nyomán létre jött rendszert, és nem teszik büntethetővé azon országokat, amelyek nem képesek betartani a biztonsági előírásokat, Franciaország akár ki is léphet a schengeni övezetből. A francia elnök hétfőn este annak apropóján említette ismét a schengeni kérdést, hogy szocialista riválisa, Francois Hollande szükségesnek nevezte az EU 25 tagállama által nemrégiben aláírt, a költségvetési szigort biztosító fiskális egyezmény módosítását.

„Nem ugyanaz, ha valaki meg akarja reformálni a 17 éves schengeni egyezményt, vagy ha a fiskális egyezményt módosítaná, amely egy hónapos, és működik” – szögezte le Sarkozy. Szerinte ugyanis az 1995-ben aláírt schengeni egyezmény már nem működik. A politikus példaként a görög-török határszakaszt hozta föl, amelyet szerinte nem őriznek megfelelően. „Ha Európát akartunk, az azért volt, hogy Európa megvédjen bennünket. Ha Schengent akartuk, az azért volt, hogy Európa határai védettek legyenek, nem pedig azért, hogy Európa olyan legyen, mint a rosta” – tette hozzá Sarkozy. Szerinte ebben a kérdésben Angela Merkel német kancellár – aki hétfőn délután jelentette be, hogy mégsem vesz részt Sarkozy kampányában – is egyetért vele, mivel Németország is ugyanolyan gondokkal küzd, mint Franciaország.

EP-össztűz Sarkozyre

Az Európai Parlament (EP) keddi, strasbourg-i ülésén egyébként többen is bírálták Sarkozyt a schengeni övezettel kapcsolatos kijelentése miatt. Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője ironikusan megkérdezte: ki a francia szélsőjobb államfőjelöltje, Le Pen vagy Sarkozy?

A szocialista képviselőcsoport vezetője, Hannes Swoboda útlevelét lobogtatva arra kérdezett rá: a külföldi EP-képviselőknek vajon a jövőben ismét vámellenőrzésen kell átesniük, hogy eljussanak a parlament strasbourg-i székházába?

Az euroszkeptikus képviselők nevében ugyanakkor a brit Martin Callahan arról beszélt: a határellenőrzés újbóli bevezetése tulajdonképpen jótékony hatással járna, hiszen az EP-képviselők ezáltal megszabadulnának attól a nyűgtől, hogy minden hónapban Franciaországba utazzanak.

A zöldek nevében Daniel Cohn-Bendit érdemben is hozzászólt az ügyhöz, mondván: olyan egyezményt kell kötni Törökországgal, amely lehetővé tenné határainak biztonságossá tételét.