
2011. október 12., 10:232011. október 12., 10:23
Arra a határozati javaslatra, hogy Szlovákia támogassa az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jogköreinek bővítését, ami egyben a kormány iránti bizalom kifejezését is jelentette, a jelenlévő 124 képviselő közül 55-en igennel szavaztak, kilencen ellene, senki sem tartózkodott, de 60 képviselő nem szavazott.
Ez azt jelenti, hogy az euróövezeti mentőalap bővítését a szlovák parlament elutasította, a Radicová-kormány pedig megbukott. A mentőalap jóváhagyásához és a kormány megtartásához legalább 76 szavazatra lett volna szükség. A szlovák parlamentnek 150 tagja van.
A szavazás kimenetele nem meglepetés, mert a mintegy nyolcórás vitában a pártok egyértelműen kinyilvánították álláspontjukat, s azt a szavazáskor is kimutatták. Nem hivatalos források szerint az igen szavazatok a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd képviselőihez fűződnek, míg nemet az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kilenc képviselője mondott. A Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) képviselői ugyan megnyomták a jelenléti gombot, de nem szavaztak. A kormánykoalíciós Szabadság és Szolidaritás (SaS) képviselői nem vettek részt a szavazáson.
A megbukott kormány hivatalban marad egészen az új kormány megalakulásáig. Arról, hogy ki kap kormányalakítási megbízást Ivan Gasparovic köztársasági elnöknek kell döntenie. Gasparovic jelenleg Indonéziában van, s csak október 15-én tér vissza Szlovákiába.
A gyakorlatban a helyzet megoldására lényegében két lehetőség van: az első a kormány átalakítása és egy új koalíció létrehozása, míg a második az előre hozott választás. Helyi megfigyelők szerint egyértelmű, hogy ebben a politikai sakkjátszmában meghatározó szerepe lesz Robert Fico volt kormányfőnek. A politikus újságíróknak azt mondta: nincs szükség a kormány lemondására, mert az államfőnek alkotmányos kötelessége meneszteni a megbukott kormányt. Azután kaphat valaki kormányalakítási megbízatást.
Michal Horsky politológus a TA3 hírtelevízióban azt mondta, hogy a kialakult helyzetet valószínűleg előre hozott választással lehet csak megoldani. Úgy vélte: addig szakértői kormány irányíthatja az országot.
Ami az euróövezeti mentőcsomagot illeti, szinte biztos, hogy rövidesen új szavazásra kerül sor, amelyen az ellenzéki Smer segítségével azt jóváhagyják. Fico ugyanis már egy hete közölte: a Smer kedden nem fogja megszavazni a mentőcsomagot, kivárja, képes lesz-e erre a koalíció. „Ha a koalíció az első szavazáson sikertelen lesz, második fordulóra van szükség. Mi az eurós mentőalapot csak akkor fogjuk támogatni, ha a helyzetnek politikai következményei lesznek” – szögezte le az ellenzéki politikus.
A kedd esti szavazás után Fico ismételten kijelentette: a koalíciót tartja felelősnek a helyzetért, „Szlovákia nemzetközi lejáratásáért”, s ennek „politikai következményei kell, hogy legyenek”. Ugyanakkor leszögezte: „Szlovákiának csatlakoznia kell az euróövezeti mentőalaphoz. A Smer kész megvitatni ezt a témát, s várja a koalíció javaslatait”.
Ivan Miklos pénzügyminiszter a vitában biztosnak mondta, hogy az EFSF jogköreinek kibővítéséről szóló szerződés elfogadásáról még a héten újra szavazni fognak.
Radicová a szavazás után felszólította az SDKU, a KDH és a Híd elnökeit, hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat Ficoval a mentőalap kibővítésének támogatásáról. Richard Sulíkot, a parlament elnökét, akinek pártja az SaS elutasította a mentőcsomagot, pedig arra szólította fel, hogy mondjon le a házelnöki posztjáról.
A mentőcsomag kibővítésének ellenzőit Iveta Radicová sem hatotta meg, aki a szavazás előtt az érzelmekre is apellált. „Amiről ma döntünk, az Szlovákia jó hírneve, megbízhatósága, az, hová fog Szlovákia tartozni, kik lesznek a partnereink. Arról van szó, hogy a nemmel mi magunk zárjuk ki magunkat a sikeresebbek soraiból” – jelentette ki Radicová. Arra kérte a képviselőket, bízzanak a kormányban, hogy jó gazda, hogy gondosan kezeli az adófizetők pénzét, s ezért mondjanak igent a mentőcsomag kibővítésére.
Szlovákia a mostani döntéssel az euróövezet 17 tagállama közül az egyetlen, amely elutasította az EFSF jogköreinek kibővítését.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.