
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Legkevesebb háromezer ukrán katona maradt az ostromlott Artemivszk (Bahmut) városban – jelentette ki Jan Gagin katonai és politikai szakértő, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója kedden a TASZSZ hírügynökségnek.
2023. március 01., 08:192023. március 01., 08:19
Gagin szerint az orosz hadsereg szinte minden, a helyőrség katonáinak cseréjére, és az utánpótlás szállítására irányuló kísérletet meghiúsít, ezért erre nem is nagyon történnek kísérletek. Nem zárta ki ugyanakkor annak lehetőségét, hogy hadianyagot szállító ukrán hadoszlopok megkísérelnek majd betörni a városba, vagy az ukrán hadvezetés megpróbálja kimenteni csapatai egy részét az ostromlott Bahmutból.
„Ez ugyanolyan páncélozott célpont, mint az összes többi” – hangoztatta.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentésben az elmúlt egy nap folyamán elszenvedett ukrán veszteségeket mintegy 540 halottra és sebesültre tette. Közlése szerint a legtöbb, mintegy 350 katona Donyeck körzetében vesztette életét.
Az ukrán vezérkar is megerősítette, hogy az orosz erők változatlanul ostromolják Bahmut városát, Herszon és Zaporozzsja térségében pedig egyes területeken a megszállók igyekeznek megteremteni a feltételeket az offenzíva megkezdéséhez.
„Az ellenség mindent elpusztít, amit állásaink védelmére tudnánk használni, hogy megvessük lábunkat és biztosítsuk a védelmet” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij, majd elismételte: modern harci repülőkre van szükségük ahhoz, hogy mélyen az oroszok által elfoglalt területekre behatolva is csapásokat mérhessenek az ellenséges támaszpontokra.
Az ukrán légierő a nap folyamán három csapást mért az orosz haderő gócpontjaira. A rakéta- és tüzérségi egységek eltalálták az egyik csapatösszevonási területet, valamint az oroszok légvédelmi rakétarendszereinek két állását.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!