Fotó: Presidency.ro
Még az első húsz jelölt között sincs ott Klaus Iohannis idén leköszönő román államfő neve a vezető európai uniós tisztségekre esélyes politikusok listáján – derül ki az Euobserver háttérelemzéséből.
2024. február 07., 11:582024. február 07., 11:58
2024. február 07., 12:012024. február 07., 12:01
A lap rámutat: négy hónap van hátra az európai parlamenti (EP-) választásokig, és máris mintegy 20 név van a kalapban az uniós vezetői posztok betöltésére.
A nyilvánosság előtt az Európai Bizottság elnöksége számít a legbefolyásosabbnak, a jogalkotási kapacitás és a költségvetési súly szempontjából.
A hivatalban lévő német konzervatív Ursula von der Leyen pedig azzal növelte a szerepét, hogy a külpolitikát is hozzáadta a portfóliójához, és
Egy másik fontos tisztség, az EU Tanácsának elnöksége protokolláris szempontból a legmagasabb szintű feladat, amikor az uniós csúcstalálkozókat kell vezetni és külföldi VIP-ket kell fogadni.
A jelenlegi elnök, a belga liberális
– véli az Euobserver.
Az EP elnöki posztja, amelyet a máltai konzervatív Roberta Metsola tölt be, nagyrészt tiszteletbeli feladat, de segít meghatározni az EU törvényhozásának napirendjét, amely egyre több társjogalkotási jogkörrel rendelkezik.
Az uniós külügyi tisztség, amelyet jelenleg a spanyol szocialista Josep Borrell tölt be, a formális hierarchiát tekintve a második helyen áll, de politikai jelentősége is megnőtt az Európában és szomszédságában az elmúlt öt évben megszaporodott konfliktusok miatt.
Az uniós vezetés von der Leyen, Michel, Metsola és Borrell alkotta jelenlegi összetétele az EU algoritmusát tükrözi a csúcspozíciók egyensúlyának szempontjából. A vezetésben az európai politikai családok keverednek, a jobbközép felé hajlóan.
A modern értékek jegyében még a nemek közötti egyenlőség is megvan, bár az EU intézményei még mindig „szörnyű” eredményeket értek el az etnikai sokszínűség terén – vélekedik a cikk szerzője.
A NATO főtitkári és az Európai Központi Bank (EKB) elnöki posztjának papíron semmi köze az EP-választásokhoz, de jutalom lehet bármelyik tábor számára, amelyik a fő versenyben alulmaradt.
Az EU-bizottság legbefolyásosabb biztosi szintű tárcáit – ezek közé tartozik az egységes piac, az éghajlat, a verseny, a kereskedelem, az energia, az adóügyek, a mezőgazdaság és a bővítés – szintén a csúcspozíciókért folyó birkózás vesztesei kaphatják meg kompenzációként.
és gyakran olyan korábbi prominens személyek kapják, akik már nincsenek hivatalban, hogy minimalizálják a politikai ellentéteket.
Ha megnézzük a múltbeli uniós pozícióharcokat, jellemző, hogy azok, akik korán bejelentkeznek egy tisztségre, kiesnek a versenyből, mert ellenfeleiknek több idejük van támadni őket, mielőtt előállnak a saját „sötét lovaikkal” vagy „fekete hattyúikkal”.
Az időzítés azonban rosszat jelenthet más olyan jelöltek számára, akik már jelezték, hogy potenciális érdeklődést mutatnak, még akkor is, ha ez nem jelentett többet, minthogy nem voltak hajlandóak véglegesen kizárni az indulásukat, miután mások javasolták őket.
A már képben lévők közé tartoznak: Xavier Bettel (liberális volt luxemburgi államfő), António Costa (szocialista volt portugál miniszterelnök), Alexander de Croo (liberális belga miniszterelnök), Mario Draghi (olasz technokrata, volt EKB-vezér), Mette Frederiksen (balközép dán miniszterelnök), Kaja Kallas (liberális észt miniszterelnök), Enrico Letta (balközép olasz parlamenti képviselő és volt miniszterelnök), Mark Rutte (liberális volt holland miniszterelnök), Pedro Sánchez (szocialista spanyol miniszterelnök) és Leo Varadkar (jobbközép ír államfő).
A második körös nevek közé tartoznak: Katarina Barley (jobbközép német európai parlamenti képviselő és volt igazságügyi miniszter), Krišjānis Kariņš (lett jobbközép külügyminiszter), Micheál Martin (jobbközép ír külügyminiszter), Teresa Ribera (szocialista spanyol miniszterelnök-helyettes), Maroš Šefčovič (balközép szlovák uniós biztos) és Frans Timmermans (zöld holland volt uniós biztos).
Vagyis, mint látható,
Pedig múlt hónapban korábbi pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége azt dobta be a közbeszédbe, hogy őt jelölnék az Európai unió Tanácsának élére.
Ez annak kapcsán merült fel, hogy a tisztséget jelenleg betöltő belga Charles michel bejelentette: indulni kíván az EP-választáson, ezért még mandátuma november végi lejárta előtt lemond.
Ebben az esetben az EU soros elnöki tisztségét betöltő tagállam vezetője venné át a helyét, amennyiben nem sikerül megtalálni az utódot. Mivel júliustól Magyarország veszi át az EU elnöki tisztségét, Orbán Viktor lett volna az ideiglenes vezető.
Azonban a Magyarországgal szemben álló brüsszeli erők ezt meg akarták akadályozni, ennek kapcsán merült fel a magyarokkal szemben mindig ellenséges román liberálisokban, hogy Iohannist javasolják Michel helyére.
Michel végül azzal vágta át a gordiuszi csomót, hogy bejelentette: a döntése által okozott felzúdulás miatt végül mégsem indul az EP-választáson, és kitölti mandátumát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!