Fotó: Twitter
A „Pentagon-leaks”-nek (azaz Pentagon-kiszivárogtatásoknak) elnevezett legújabb botrány – mint ismert, többek között az ukrajnai háborúra vonatkozó amerikai katonai információkat tartalmazó titkos iratok kerültek nyilvánosságra – nem csupán az amerikai és az ukrán haderő sebezhető pontjaira derít fényt, hanem az oroszéra is.
2023. április 12., 12:552023. április 12., 12:55
A mintegy száz kiszivárgott iratból az is kiderül, mekkora veszteségei vannak az orosz hadseregnek, hogyan készítené fel a katonákat a nyugati harckocsik elleni védekezésre, illetve hogy milyen mértékben szivárgott be az amerikai hírszerzés az orosz legfelső vezetésbe.
Fény derült például arra, hogy az ukrajnai háborúban 2023 elejéig akár 43 ezer orosz katona is meghalhatott;
Ezzel szemben az ukrán hadsereg összes embervesztesége mintegy 130 000 főre tehető, amelyből 17 500 fő vesztette életét.
Úgy tűnik, hogy az orosz hadsereg veszteségeit az eredeti szám töredékére módosították, mielőtt a dokumentumok megjelentek volna az oroszbarát Telegram csatornákon.
Az orosz vezérkar védelmi irányító központjának jelentéséből az is kiderült, hogy
Az amerikai lehallgatási jegyzőkönyvek az orosz hadsereg konkrét támadási terveit és az időpontot tartalmazzák, amikor az ukrán infrastruktúrára és több katonai célpontra, például erőművekre, hidakra, egy dróntároló területre, egy légvédelmi rendszerre és ukrán katonákra akartak csapást mérni.
Egy szigorúan titkos dokumentum tartalmazta az orosz vezérkar stratégiáját az Ukrajnának szánt NATO-páncélosok elleni harcra. Eszerint hosszú, közepes és rövid hatótávolságú „tüzelőzónákat” hoznának létre, emellett kiképeznék az orosz katonákat, hogy megtalálják a harckocsik sebezhető pontjait.
A dokumentumok alapján emellett úgy tűnik, hogy
Egy további dokumentumban – amely azt taglalja, az európai országok milyen típusú katonai segítséget nyújtottak vagy hajlandóak nyújtani Ukrajnának – az szerepel, hogy
Az irat csupán két olyan országot említ, amely semmilyen formában – sem csapatok kiképzésével, sem fegyverek küldésével – nem volt hajlandó támogatni Ukrajnát, és ezt a jövőben sem tervezi: Ausztriát és Máltát.
Milos Vucevic szerb védelmi miniszter hazugságnak nevezte az állításokat.
A Vecernje Novosti című belgrádi napilap internetes oldalán közölt nyilatkozat szerint már sokadszor jelent meg ilyen alaptalan állítás, nyilvánvaló, hogy valaki destabilizálni akarja Szerbiát, és olyan konfliktusba igyekszik belerángatni, amelyben Belgrád nem fog részt venni.
„Több mint tízszer cáfoltuk már az ilyen valótlanságokat, és most újra megtesszük. Szerbia nem adott el, és nem is fog eladni fegyvereket sem az ukrajnai, sem az orosz félnek, sem azoknak az országoknak, amelyek a konfliktus térségében fekszenek. Úgy tűnik, valakinek az a célja, hogy belevonja Szerbiát ebbe a konfliktusba, de mi kitartunk a politikánk mellett” – húzta alá.
A védelmi miniszter megismételte korábbi állítását, miszerint
Ez viszont nem Szerbia problémája, hanem azoké az országoké, amelyek nem tartják be a nemzetközi szabályokat.
A kiszivárogtatás ugyanakkor már csak azért is aggodalomra ad okot Washingtonban, mivel annak eredményeként félő, hogy Oroszország megváltoztatja kommunikációs módszereit, hogy elrejtse titkos terveit, és felkutassa azokat a bizalmas forrásokat, akik a Pentagon dokumentumaiban szereplő információkat szolgáltatták.
Ukrajna a múlt héten közölte, hogy a kiszivárgott információk „nagy mennyiségű fiktív információ” alapulnak, és hétfőn elutasította egy jelentés megállapításait, amely szerint Kijev a kiszivárgások miatt kénytelen volt megváltoztatni az idei tavaszi ellentámadás egyes terveit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Újabb holttestre bukkantak a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség mentési munkálatai közben, ezzel a halálos áldozatok száma 41-re emelkedett – közölték a spanyol hatóságok kedden.
Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!