Martonyi: enyhül a magyar–román viszony

Szerencsésnek tartotta, hogy bukaresti látogatása megelőzte Victor Ponta budapesti látogatását (a román kormányfő az MSZP meghívására érkezik a magyar fővárosba március 9-én), illetve az annak másnapjára meghirdetett marosvásárhelyi autonómiatüntetést, bár – mint a miniszter fontosnak tartotta megjegyezni – egy korábbi meghívásnak tett eleget. A látogatást tavaly év végi betegsége miatt halasztották el, és a román fél kezdeményezte, hogy erre most kerüljön sor – tette hozzá.

A külügyminiszter szerint a székelyzászló-ügy kapcsán Romániában is nagyon sokan értik, érzik, hogy a közösségi zászlók használata azért mégsem egy olyan dolog, amit ennyire erőteljesen érdemes kifogásolni. Példaként említette, hogy a csíkszeredai románok kijelentették: nekik semmi kifogásuk a székely zászló használatával szemben. Hasonlóan nyilatkozott Crin Antonescu, a román szenátus elnöke is, aki –  Martonyi szerint félig humorosan – azt mondta neki: már csak azért sem lehet kifogása ellene, mert a zászló megegyezik saját pártjának zászlajával.

A budapesti tárca ugyanakkor továbbra is vizsgálja, hogy van-e olyan romániai jogszabály, amely tiltja az adott közösséghez tartozást jelképező lobogók kitűzését a középületekre, de egyelőre nem találtak ilyet – mondta a miniszter. „A jogi helyzeten vitatkozunk, bár szerintem ez egy politikai és morális kérdés” – fogalmazott a politikus, aki hozzátette: „ha lenne ilyen jogszabály, akkor az nem lenne helyes jogszabály, akkor azt meg kellene változtatni, mert a közösségi zászlók használata mindenhol a világ legtermészetesebb dolga”.

Martonyi János – mint maga mondta – látogatásával az egész román közvéleményt szerette volna megszólítani, mert bár fontos, hogy mit mond a román miniszterelnöknek vagy a külügyminiszternek, de igazából a román közvéleménynek kell megmagyarázni, miért nem veszélyes ez, miért engedik például ők a román nemzeti zászló kitűzését bizonyos középületekre. A román sajtó munkatársainak a román miniszterelnök egy korábbi nyilatkozatára reagálva elmondta: sem a Fidesz, sem a magyar kormány, még kevésbé pedig Magyarország nem ellensége Romániának. A magyar külügyminiszter nagyon bízik abban, hogy a román médiumok átadják ezt az üzenetet, és akkor biztosan csillapodni fognak a kedélyek.
A miniszter a regionalizációval kapcsolatban elmondta: a kérdés az erdélyi magyarság helyzetét, sorsát, jogait évekre, évtizedekre meg fogja határozni, vagy legalábbis befolyásolni tagja. „Ezt a harcot alapvetően az erdélyi magyarságnak és politikai szervezeteiknek kell majd megvívnia, amihez különböző eszközöket kell igénybe vennie. Az egyik legfontosabb eszköz, hogy szakmai érveket is kell gyűjteni, mert ezt nem szabad csak magyarkérdésként megjeleníteni. Meg kell győzni a romániai megyéket, hogy ez nekik sem jó, szövetségeseket kell találni. Ebben a magyar kormány is támogatja az erdélyi magyarság politikai szervezeteit” – mondta Martonyi János, aki azonban hangsúlyozta, hogy ez elsősorban egy Románián belüli kérdés.

A közös román–magyar kormányülések megszűnésével kapcsolatban azt mondta: a magyar fél továbbra sem zárkózik el attól, hogy legyenek olyan találkozók, ahol a miniszterelnökök vagy azok a miniszterek jelen vannak, akiknek a területei szóba kerülnek. A miniszter szerint van azonban számos olyan projekt, amelyek megvalósulása az elmúlt hónapokban lelassult. Mint mondta, elsősorban ezekben kellene előrelépést elérni. Martonyi János példaként említette a közúti keretegyezményt, a határ menti együttműködést vagy a  kőolajtárolást.