2012. augusztus 06., 13:582012. augusztus 06., 13:58
Lukács Csaba az MTI kérdésére azt mondta, hogy a múlt héten - hétfőn, kedden és szerdán - a Baptista Szeretetszolgálat munkatársaként, illetve családtagként látogatta meg bolíviai börtönében a terrorista összeesküvéssel megvádolt, több mint három éve Bolíviában raboskodó Tóásó Elődöt.
Közölte, a La Paz-i szállodában, ahol lakott, kapta meg egy ismeretlentől egy motoros futáron keresztül egy lezárt borítékban az ügy mintegy száz oldalnyi ügyészségi dokumentumát, és azt felbontatlanul hozta haza Magyarországra.
Azt hangoztatta, hogy a dokumentumok visszajuttatásával a jó szándékukat kívánják jelezni a bolíviai hatóságoknak. Utalt arra is, hogy tudomásuk szerint az ügy teljes, kétezer oldalas dokumentációját ismeretlenek ellopták a bolíviai hatóságoktól, szerinte valószínűleg ez is az oka annak, hogy csúszik a per.
Lukács Csaba közölte, sem ő, sem a család nem adott pénzt a dokumentumokért, bár korábban ismeretlenek az interneten keresztül Tóásó Előd nővérének felajánlották, hogy 50 ezer dollárért eladnák a teljes anyagot.
Ezzel kapcsolatban Tóásó Edit azt mondta, azért nem vették meg a korábban felajánlott dokumentumokat sem, mert az nem állt érdekükben; meg vannak győződve Tóásó Előd ártatlanságáról, így nincs félnivalójuk. Hozzátette: örülnek ugyanakkor annak, hogy megkapták a dokumentumokat, mert így meg tudják mutatni, hogyan működik a bolíviai igazságszolgáltatás.
Közlése szerint az eredeti ügyészségi dokumentumok között van személyes levél, édesanyja fényképe, ügyvédi levél, valamint a paprikás krumpli receptje is. Az iratokat a sajtótájékoztató után az újságírók is megtekinthették.
Lukács Csaba szerint a dokumentumok között egyetlen olyan van, amely érdemben az ügyhöz tartozik; Kepes András televíziós újságíró Rózsa-Flores Eduardóval készített interjújának a magyar leirata.
A sajtótájékoztatón Lukács Csaba bemutatott egy videofelvételt, melyet az éppen beteg Tóásó Előddel annak szűk és hideg cellájában készített a múlt héten. Közölte, a Tóásó Előddel készített interjút is felhasználva dokumentumfilmet készítenek, amelyet még ebben a hónapban le is vetítenek a közmédiában.
Az ügy legfrissebb fejleménye, hogy július végén lecserélték a Tóásó-per két hivatásos bíráját, helyt adva a bolíviai belügyi és igazságügyi tárca kifogásának. Az indoklás szerint azok érdekében állt az eljárásban való részvétel, és „bizonyos részrehajlás” is a számlájukra írható – adta hírül akkor a La Razón című bolíviai napilap.
Az újság értesülése szerint Sixto Fernándezt és Elena Gemiót jelölték ki az úgynevezett terrorista összeesküvési ügyben való bíráskodásra.
Sixto Fernández közölte, hogy a „helyzetet aprólékosan elemezték” és azt találták, hogy bizonyos tényezők igazolják az eddigi bírák – Claudio Tórrez és Carlos Espinoza – személyével kapcsolatos kifogásokat.
A tárgyalás helyszíne is változhat, Marcelo Soza ügyész ugyanis azt kérte, hogy az új bírák Santa Cruzból, a lázadó tartomány fővárosából Tarijába vagy Cochabambába helyezzék át a per érdemi szakaszának megvitatását.
Az állítólagos terrorista csoportot 2009. április 16-án az ellenzék fellegvárának számító Santa Cruzban számolták fel a bolíviai különleges erők. A rajtaütés során életét vesztette a magyar, bolíviai és horvát állampolgársággal is rendelkező Rózsa-Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer.
Az akció két túlélőjét, a magyar-román állampolgár Tóásó Elődöt és a horvát-bolíviai Mario Tadicot azóta is fogva tartják, holott az érvényes bolíviai törvények értelmében három év elteltével mindkettőjüket szabadlábra kellett volna helyezni, és le kellett volna zárni ügyüket.
Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.