
A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a kötelezettségszegési eljárás egy bosszúhadjárat része az EU részéről, miután Magyarország megtámadta a menekültkvótákról szóló döntést, de az ország kitart az álláspontja mellett és nem enged a nyomásgyakorlásnak.
2015. december 13., 19:102015. december 13., 19:10
2015. december 13., 23:362015. december 13., 23:36
Szijjártó Péter (képünkön) éves meghallgatásán az Országgyűlés európai ügyek bizottságának pénteki ülésén kiemelte: a kvótarendszer elfogadhatatlan, végrehajthatatlan és az európai szabályokat súlyosan sértő megoldás, hiszen a dublini szabályok módosítását jelenti, amihez a tagállamok döntése kellett volna. Valós megoldás helyett sokáig foglalkoztak ezzel a lépéssel – közölte.
A tárcavezető hangsúlyozta: nonszensz helyzet, hogy az EU és a schengeni zóna határát jelenleg egy olyan ország – Macedónia – védi meg, amely nem tagja sem az Uniónak, sem a schengeni zónának, az EU és a schengeni zóna határa gyakorlatilag Görögország északi határára került át.
Az Európai Bizottság csütörtökön közölte, hogy több uniós tagállam, köztük Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság (EB), mert úgy véli, hogy ezen országok menekültügyi szabályozásának bizonyos pontjai nincsenek összhangban a közösségi joggal.
A menekültügyi eljárásokkal kapcsolatban a bizottság aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy nem lehet fellebbezés keretében újabb tényekre és jogi szempontokra hivatkozni, valamint Magyarország fellebbezés esetén nem függeszti fel automatikusan az adott ügyben hozott határozatokat, és ezáltal még a fellebbezés elbírálása előtt az ország elhagyására kényszeríti a kérelmezőket.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!