Seregély István nyugalmazott egri érsek és Bosák Nándor, a Debrecen-nyíregyházi Egyházmegye püspöke a Bódi Mária Magdolna vértanúságának helyszínén állított mellszobornál, a litéri általános iskola udvarán 2014. március 29-én
Fotó: MTI/Nagy Lajos
Ma avatják boldoggá Bódi Mária Magdolnát, aki a 20. század legsötétebb éveiben minden erejét és képességét Isten szolgálatába állítva próbált reményt és segítséget nyújtani. A veszprémi szertartást Erdő Péter bíboros, prímás esztergom–budapesti érsek vezeti.
2025. szeptember 06., 12:522025. szeptember 06., 12:52
2025. szeptember 06., 13:022025. szeptember 06., 13:02
A mai nappal új névvel bővül a magyar szentek és boldogok panteonja. Az aranybetűvel írt égi listán eddig 22 szent és 23 boldog neve ragyogott, azoknak a tiszteletre méltó magyaroknak a száma pedig, akiknek folyamatban van a boldoggá avatási eljárásuk, eléri a 26-ot. Erdő Péter bíboros, prímás esztergom–budapesti érsek ma ezt az égi listát toldja meg azzal, hogy boldoggá avatja Bódi Mária Magdolnát, tájékoztat a hirado.hu portál.
Szülei uradalmi cselédek voltak. Ahogy a nevét őrző honlap írja, édesapja hadifogolyként, papírok nélkül érkezett az országba, ezért a szülők nem köthettek sem polgári, sem egyházi házasságot – így a három testvér, Magdi, a két évvel idősebb Gyula és öccsük, János, házasságon kívül született gyermek volt.
Kislány volt még, amikor Köveskálon felfigyelt egy árvára, akit nagyszülei nagy szegénységben neveltek. Magdi végigkoldulta a falut, hogy meleg ruhát vehessen a kisgyermeknek.
Boldoggá avatási ügyének posztulátora (kérelmezője), Cristiana Marinelli mindezt így összegezte egy lapinterjúban: „A vallás távol állt a környezetétől, apja ateistának vallotta magát, erkölcsileg is messze volt a vallásos hozzáállástól. Természetesen voltak segítő tényezők is, az iskolai hittanórák, az édesanyja, aki megtanította őt és két testvérét imádkozni, elvitte őket a templomba.
Házasságon kívül született gyermekként az akkori rendi szabályok miatt nem lehetett szerzetes, ennek ellenére 1941. október 26-án, Krisztus Király ünnepén visszavonhatatlan szüzességi fogadalmat tett. Egy évvel később avatták a Mária Kongregáció tagjává. A jezsuiták által kezdeményezett katolikus vallásos közösség célja az volt, hogy a tagokat, elsősorban a fiatalokat, a Mária-tisztelet gyakorlása által az önmegszentelés és az apostolkodás magasabb fokára vezesse.
A fűzfőgyártelepi, majd később a litéri, több ezer embert foglalkoztató Nitrokémia Rt. munkásnőjeként szervezte a Katolikus Dolgozó Lányok Szövetségét, amely Bódi Mária Magdolna vezetésével a balatonfüredi katonakórház betegeinek élelemcsomagokat készített. A környék mélyszegénységben élő gyerekeinek ruhákat varrtak, valamint ápolónői tanfolyamot szerveztek.
A szovjet csapatok 1945. március 23-án foglalták el a települést. Bódi Mária Magdolna néhány asszonnyal és gyerekekkel együtt a helyi kastély udvarán kialakított óvóhely lejáratánál tartózkodott, amikor két fegyveres szovjet katona támadt rájuk. Bódi Mária Magdolna a többieket védte, ezért lelőtték.
Bódi Mária Magdolna a második világháború idején
Fotó: bodimariamagdolna.hu
Másnap édesapja egy pokrócba tekerve ideiglenes helyre temette, öt nappal később azonban – már fakoporsóban – a mostani sírhelybe temettette el.
Zarándokhellyé vált sírja azóta is az alig kétezer lelkes Litér temetőjében áll, ahol a rendszerváltás óta minden évben ünnepséggel és zarándoklattal emlékeznek meg Magdiról.
Magát a kanonizálását engedélyező dekrétumot is Ferenc pápa írta alá. Eszerint „Isten szolgálója, Bódi Mária Magdolna világi hívő vértanú, a hit iránti gyűlölet miatt halt meg 1945. március 23-án, Litéren”.
A hír nyilvánosságra kerülése után Udvardy György veszprémi érsek kiemelte: Bódi Mária Magdolna élete ma is ragyogó példája annak, hogyan lehet a tisztaságot, a szeretetet és a hitet a legsötétebb időkben is megőrizni.
A boldoggá avatási ceremónia amúgy nem más, mint a szentté avatás előszobája. Ilyenkor az egyház ünnepélyesen kijelenti, hogy az elhunyt „Isten színe látására jutott”, vagyis a Teremtő felvette a szentek, illetve boldogok seregébe. Mindez vagy azért történt, mert az illető a földi életében hősies fokon gyakorolta az erényeket, vagy azért, mert az életét áldozta Jézusért, tehát vértanú, más szóval mártír lett – Bódi Mária Magdolna esetében ez utóbbi történt.
Az eljárás kétlépcsős. Először az adott illető halálának helyszíne szerint illetékes egyházmegyének kell lefolytatni a vizsgálatot, s az összegyűlt dokumentációt csak azt követően lehet felküldeni Rómába, ha helyi szinten mindent rendben találtak. Másik követelmény, hogy az illető életszentségének vagy vértanúságának híre elterjedjen a hívek körében. Az eljárás része a földi maradványok kánoni vizsgálata is, amely a Szentek Ügyei Dikasztériuma által előírt egyházi és világi szabályok alapján történik.
Bódi Mária Magdolna ügyét mindenben az előírásoknak megfelelően vizsgálták meg az illetékes egyházi hatóságok. Udvardy György érsek rendelete alapján a földi maradványok litéri exhumálását 2024. október 25-én végezték el. A feltárást imádságos virrasztás előzte meg, majd a kijelölt bíróság, szakértők és technikai segítők végezték el a munkát. A sírból kiemelt földi maradványokat először megvizsgálta egy igazságügyi antropológus, majd egy különleges urnában helyezték el.
A Bódi Mária Magdolna sírjából származó földből egy jóra való zacskónyit Udvardy György érsek a megújuló veszprémi Szent György-kápolna leendő keresztelőkútjának alapjában helyezett el.
Boldoggá avatják Isten szolgálója Bódi Mária Magdolnát, az 1945-ben – hitből fogadott tisztasága védelmében – vértanúhalált halt szent életű munkáslányt – számolt be a Magyar Kurír katolikus hírportál.
Tekintettel kell lenni a nemzetközi energetikai infrastruktúra részét alkotó országok érdekeire, és Szlovákia nem akar részese lenni az energetikai infrastruktúrát érintő játékoknak – szögezte le Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Megszorító intézkedések hatálya alá vett az Európai Unió külügyi tanácsa két orosz állampolgárt krími fogdákban elkövetett visszaélések miatt.
Mind Oroszország, mind Ukrajna számára biztonsági garanciákat kell kidolgozni, Moszkva ezeket tiszteletben fogja tartani – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.
A holland ügyészség ejtette a vádat három gyanúsított ellen, akik a nagy értékű dák aranykincsek – köztük a híres coțofenești-i aranysisak és három aranykarperec – ellopásával kapcsolatban kerültek a hatóságok látókörébe.
Magyar és a román rendőrök másfél hónapon át közös ellenőrzéseket tartottak Pest vármegyében: a túlsúlyos járművekre, a gyorshajtásokra, az okmányok érvényességére, a „horrorkaravánokra”, a pihenőidő betartására és a rakományok rögzítésére figyeltek.
Egy európai uniós tagállam igazságügyi hatósága nem tagadhatja meg egy európai elfogatóparancs végrehajtását, és nem veheti át a büntetés végrehajtását a kibocsátó tagállam hozzájárulása nélkül – közölte csütörtökön ítéletében az uniós bírósá
Az olasz divattervező, Giorgio Armani csütörtökön, 91 éves korában elhunyt. Armani minden idők egyik legsikeresebb olasz divattervezőjeként volt ismert.
Súlyos autóbuszbaleset történt csütörtökön London belvárosában. A helyszínről 15 sérültet szállítottak kórházba.
Ellentétes az uniós joggal az a tagállami szabályozás, amely megakadályozza a transznemű személyek számára, hogy anyakönyvi adataikat – a nemet, a nevet és a személyi azonosító számot – megváltoztassák.
Donald Trump szerint Vlagyimir Putyin ismeri véleményét az ukrajnai háborúval kapcsolatban, így az orosz elnök annak ismeretében hozza majd meg döntését a továbbiakról.
szóljon hozzá!