Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek (középen) az 1945-ben Litéren vértanúhalált halt Bódi Mária Magdolna boldoggá avatási szertartásán Veszprémben
Fotó: MTI/Buzák Noémi
Szüzet emelt ma oltárra az egyház, Bódi Mária Magdolna szűz és vértanú 24 éves sem volt, amikor életét áldozta a hitért és a tisztaságért – jelentette ki Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szombaton Veszprémben, az 1945-ben Litéren vértanúhalált halt Bódi Mária Magdolna boldoggá avatási szertartásán.
2025. szeptember 06., 12:522025. szeptember 06., 12:52
2025. szeptember 06., 19:262025. szeptember 06., 19:26
A több ezer ember részvételével tartott rendezvény kezdetén Udvardy György veszprémi érsek úgy fogalmazott: a vértanúság a remény megkérdőjelezhetetlen jele, Bódi Mária Magdolna életében pedig a krisztusi erények bontakoznak ki.
Ezután Erdő Péter bíboros latin és magyar nyelven felolvasta XIV. Leó pápa levelét, amelyben a szentatya engedélyezte Bódi Mária Magdolna boldoggá avatását.
Bódi Mária Magdolna ereklyetartóját Laposa Norbert balatonfűzfői plébános Cristiana Marinelli, a boldoggá avatás római posztulátora és számos fiatal kíséretében hozta fel a Veszprém Aréna mellett kialakított színpadra. Itt átadta Márfi Gyula korábbi veszprémi érseknek, akitől Udvardy György érsek átvette, majd átadta Erdő Péter bíborosnak, aki elhelyezte Bódi Mária Magdolna ereklyéjét a missziós keresztben.
Felidézte: Bódi Mária Magdolna apostoli lelkülete már iskolás korában jelentkezett, szeretett volna szerzetes lenni, de nem vették fel, mert szülei nem éltek házasságban. Világi apostolként viszont megérezte a kegyelem erejét.
Bár a Fűzfőgyártelepen munkásként dolgozó lány szerzetes nem lehetett, 1941. október 26-án, Krisztus Király ünnepén magánfogadalmat tett: örökös szüzességet vállalt Krisztus iránti szeretetből. Állandó kegyelmi életét gondosan őrizte, rendszeresen járt gyónni, napját szentmisével és szentáldozással kezdte, és erre másokat is rávezetett, fellelkesített - elevenítette fel a bíboros.
Erdő Péter emlékeztetett:
Egyikük a bunkerbe küldte a lányt, aki tisztaságát védelmezve a zsebében tartott kisollóval megszúrta a katonát és menekülni próbált, közben a többi asszonyt figyelmeztette a veszélyre. Pár pillanattal később az egyik katona lelőtte a lányt, aki a második lövésnél karjait az ég felé tárta, majd összezárta ezekkel a szavakkal: "Uram, Királyom! Végy magadhoz!"
Erdő Péter kijelentette: Bódi Magdi nem csak a tisztaságát védte, hanem Krisztus iránti hűségből és szeretetből adta életét. Mindhalálig megtartotta fogadalmát, áldozata pedig közvetlen hatással is volt környezetére – emelte ki.
A bíboros úgy fogalmazott: Bódi Mária Magdolna ,,a tisztaság vértanúja" volt. Manapság tisztaságról beszélni bátorságot kíván, tisztaságra vállalkozni pedig nem valamiféle extrém teljesítmény, hanem a Krisztus iránti személyes szeretet nagy elhatározása – jelezte.
A házastársak a hűségre, a fiatalok a fegyelmezett előkészületre, életük nagy döntése előtt, akik pedig a cölibátust, a szüzességet vállalták, hivatást kaptak a Krisztus iránti teljes odaadásra és az emberek teljes szívvel való szolgálatára.
A hívők megérintik az ereklyetartót az 1945-ben Litéren vértanúhalált halt Bódi Mária Magdolna boldoggá avatási szertartásán Veszprémben
Fotó: MTI/Buzák Noémi
Hozzátette: bármilyen nehéz is mai világunkban vallani és követni ezt az eszményt, az isteni kegyelem csodákat képes alakítani az ember életéből. Egy-egy igaz és szent ember lelki központja és támasza lehet egész közösségeknek, irányt mutathat életében és halála után - emelte ki Erdő Péter.
A Veszprémi Érsekség a hétvégén több programot is szervez a boldoggá avatás alkalmából, tájékoztatásuk szerint Bódi Mária Magdolna nyitott ereklyéje vasárnap késő délutánig látogatható lesz a veszprémi várban, a Szent Mihály székesegyházban.
Szülei uradalmi cselédek voltak. Ahogy a nevét őrző honlap írja, édesapja hadifogolyként, papírok nélkül érkezett az országba, ezért a szülők nem köthettek sem polgári, sem egyházi házasságot – így a három testvér, Magdi, a két évvel idősebb Gyula és öccsük, János, házasságon kívül született gyermek volt.
Kislány volt még, amikor Köveskálon felfigyelt egy árvára, akit nagyszülei nagy szegénységben neveltek. Magdi végigkoldulta a falut, hogy meleg ruhát vehessen a kisgyermeknek.
Boldoggá avatási ügyének posztulátora (kérelmezője), Cristiana Marinelli mindezt így összegezte egy lapinterjúban: „A vallás távol állt a környezetétől, apja ateistának vallotta magát, erkölcsileg is messze volt a vallásos hozzáállástól. Természetesen voltak segítő tényezők is, az iskolai hittanórák, az édesanyja, aki megtanította őt és két testvérét imádkozni, elvitte őket a templomba.
Házasságon kívül született gyermekként az akkori rendi szabályok miatt nem lehetett szerzetes, ennek ellenére 1941. október 26-án, Krisztus Király ünnepén visszavonhatatlan szüzességi fogadalmat tett. Egy évvel később avatták a Mária Kongregáció tagjává. A jezsuiták által kezdeményezett katolikus vallásos közösség célja az volt, hogy a tagokat, elsősorban a fiatalokat, a Mária-tisztelet gyakorlása által az önmegszentelés és az apostolkodás magasabb fokára vezesse.
A fűzfőgyártelepi, majd később a litéri, több ezer embert foglalkoztató Nitrokémia Rt. munkásnőjeként szervezte a Katolikus Dolgozó Lányok Szövetségét, amely Bódi Mária Magdolna vezetésével a balatonfüredi katonakórház betegeinek élelemcsomagokat készített. A környék mélyszegénységben élő gyerekeinek ruhákat varrtak, valamint ápolónői tanfolyamot szerveztek.
A szovjet csapatok 1945. március 23-án foglalták el a települést. Bódi Mária Magdolna néhány asszonnyal és gyerekekkel együtt a helyi kastély udvarán kialakított óvóhely lejáratánál tartózkodott, amikor két fegyveres szovjet katona támadt rájuk. Bódi Mária Magdolna a többieket védte, ezért lelőtték.
Bódi Mária Magdolna a második világháború idején
Fotó: bodimariamagdolna.hu
Másnap édesapja egy pokrócba tekerve ideiglenes helyre temette, öt nappal később azonban – már fakoporsóban – a mostani sírhelybe temettette el.
Zarándokhellyé vált sírja azóta is az alig kétezer lelkes Litér temetőjében áll, ahol a rendszerváltás óta minden évben ünnepséggel és zarándoklattal emlékeznek meg Magdiról.
Magát a kanonizálását engedélyező dekrétumot is Ferenc pápa írta alá. Eszerint „Isten szolgálója, Bódi Mária Magdolna világi hívő vértanú, a hit iránti gyűlölet miatt halt meg 1945. március 23-án, Litéren”.
A hír nyilvánosságra kerülése után Udvardy György veszprémi érsek kiemelte: Bódi Mária Magdolna élete ma is ragyogó példája annak, hogyan lehet a tisztaságot, a szeretetet és a hitet a legsötétebb időkben is megőrizni.
A boldoggá avatási ceremónia amúgy nem más, mint a szentté avatás előszobája. Ilyenkor az egyház ünnepélyesen kijelenti, hogy az elhunyt „Isten színe látására jutott”, vagyis a Teremtő felvette a szentek, illetve boldogok seregébe. Mindez vagy azért történt, mert az illető a földi életében hősies fokon gyakorolta az erényeket, vagy azért, mert az életét áldozta Jézusért, tehát vértanú, más szóval mártír lett – Bódi Mária Magdolna esetében ez utóbbi történt.
Az eljárás kétlépcsős. Először az adott illető halálának helyszíne szerint illetékes egyházmegyének kell lefolytatni a vizsgálatot, s az összegyűlt dokumentációt csak azt követően lehet felküldeni Rómába, ha helyi szinten mindent rendben találtak. Másik követelmény, hogy az illető életszentségének vagy vértanúságának híre elterjedjen a hívek körében. Az eljárás része a földi maradványok kánoni vizsgálata is, amely a Szentek Ügyei Dikasztériuma által előírt egyházi és világi szabályok alapján történik.
Seregély István nyugalmazott egri érsek és Bosák Nándor, a Debrecen-nyíregyházi Egyházmegye püspöke a Bódi Mária Magdolna vértanúságának helyszínén állított mellszobornál, a litéri általános iskola udvarán 2014. március 29-én
Fotó: MTI/Nagy Lajos
Bódi Mária Magdolna ügyét mindenben az előírásoknak megfelelően vizsgálták meg az illetékes egyházi hatóságok. Udvardy György érsek rendelete alapján a földi maradványok litéri exhumálását 2024. október 25-én végezték el. A feltárást imádságos virrasztás előzte meg, majd a kijelölt bíróság, szakértők és technikai segítők végezték el a munkát. A sírból kiemelt földi maradványokat először megvizsgálta egy igazságügyi antropológus, majd egy különleges urnában helyezték el.
A Bódi Mária Magdolna sírjából származó földből egy jóra való zacskónyit Udvardy György érsek a megújuló veszprémi Szent György-kápolna leendő keresztelőkútjának alapjában helyezett el.
Boldoggá avatják Isten szolgálója Bódi Mária Magdolnát, az 1945-ben – hitből fogadott tisztasága védelmében – vértanúhalált halt szent életű munkáslányt – számolt be a Magyar Kurír katolikus hírportál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!