FRISSÍTVE – Boldoggá avatták Bódi Mária Magdolna vértanút Veszprémben

Felidézte: Bódi Mária Magdolna apostoli lelkülete már iskolás korában jelentkezett, szeretett volna szerzetes lenni, de nem vették fel, mert szülei nem éltek házasságban. Világi apostolként viszont megérezte a kegyelem erejét.

Bár a Fűzfőgyártelepen munkásként dolgozó lány szerzetes nem lehetett, 1941. október 26-án, Krisztus Király ünnepén magánfogadalmat tett: örökös szüzességet vállalt Krisztus iránti szeretetből. Állandó kegyelmi életét gondosan őrizte, rendszeresen járt gyónni, napját szentmisével és szentáldozással kezdte, és erre másokat is rávezetett, fellelkesített - elevenítette fel a bíboros.

Erdő Péter emlékeztetett:

Egyikük a bunkerbe küldte a lányt, aki tisztaságát védelmezve a zsebében tartott kisollóval megszúrta a katonát és menekülni próbált, közben a többi asszonyt figyelmeztette a veszélyre. Pár pillanattal később az egyik katona lelőtte a lányt, aki a második lövésnél karjait az ég felé tárta, majd összezárta ezekkel a szavakkal: "Uram, Királyom! Végy magadhoz!"

Erdő Péter kijelentette: Bódi Magdi nem csak a tisztaságát védte, hanem Krisztus iránti hűségből és szeretetből adta életét. Mindhalálig megtartotta fogadalmát, áldozata pedig közvetlen hatással is volt környezetére – emelte ki.

A bíboros úgy fogalmazott: Bódi Mária Magdolna ,,a tisztaság vértanúja" volt. Manapság tisztaságról beszélni bátorságot kíván, tisztaságra vállalkozni pedig nem valamiféle extrém teljesítmény, hanem a Krisztus iránti személyes szeretet nagy elhatározása – jelezte.

A házastársak a hűségre, a fiatalok a fegyelmezett előkészületre, életük nagy döntése előtt, akik pedig a cölibátust, a szüzességet vállalták, hivatást kaptak a Krisztus iránti teljes odaadásra és az emberek teljes szívvel való szolgálatára.

A Veszprémi Érsekség a hétvégén több programot is szervez a boldoggá avatás alkalmából, tájékoztatásuk szerint Bódi Mária Magdolna nyitott ereklyéje vasárnap késő délutánig látogatható lesz a veszprémi várban, a Szent Mihály székesegyházban.

Bódi Mária Magdolna életútja

Szülei uradalmi cselédek voltak. Ahogy a nevét őrző honlap írja, édesapja hadifogolyként, papírok nélkül érkezett az országba, ezért a szülők nem köthettek sem polgári, sem egyházi házasságot – így a három testvér, Magdi, a két évvel idősebb Gyula és öccsük, János, házasságon kívül született gyermek volt.

Kislány volt még, amikor Köveskálon felfigyelt egy árvára, akit nagyszülei nagy szegénységben neveltek. Magdi végigkoldulta a falut, hogy meleg ruhát vehessen a kisgyermeknek.

Boldoggá avatási ügyének posztulátora (kérelmezője), Cristiana Marinelli mindezt így összegezte egy lapinterjúban: „A vallás távol állt a környezetétől, apja ateistának vallotta magát, erkölcsileg is messze volt a vallásos hozzáállástól. Természetesen voltak segítő tényezők is, az iskolai hittanórák, az édesanyja, aki megtanította őt és két testvérét imádkozni, elvitte őket a templomba.

Házasságon kívül született gyermekként az akkori rendi szabályok miatt nem lehetett szerzetes, ennek ellenére 1941. október 26-án, Krisztus Király ünnepén visszavonhatatlan szüzességi fogadalmat tett. Egy évvel később avatták a Mária Kongregáció tagjává. A jezsuiták által kezdeményezett katolikus vallásos közösség célja az volt, hogy a tagokat, elsősorban a fiatalokat, a Mária-tisztelet gyakorlása által az önmegszentelés és az apostolkodás magasabb fokára vezesse.

A fűzfőgyártelepi, majd később a litéri, több ezer embert foglalkoztató Nitrokémia Rt. munkásnőjeként szervezte a Katolikus Dolgozó Lányok Szövetségét, amely Bódi Mária Magdolna vezetésével a balatonfüredi katonakórház betegeinek élelemcsomagokat készített. A környék mélyszegénységben élő gyerekeinek ruhákat varrtak, valamint ápolónői tanfolyamot szerveztek.

A végzetes nap

A szovjet csapatok 1945. március 23-án foglalták el a települést. Bódi Mária Magdolna néhány asszonnyal és gyerekekkel együtt a helyi kastély udvarán kialakított óvóhely lejáratánál tartózkodott, amikor két fegyveres szovjet katona támadt rájuk. Bódi Mária Magdolna a többieket védte, ezért lelőtték.

Magát a kanonizálását engedélyező dekrétumot is Ferenc pápa írta alá. Eszerint „Isten szolgálója, Bódi Mária Magdolna világi hívő vértanú, a hit iránti gyűlölet miatt halt meg 1945. március 23-án, Litéren”.

A hír nyilvánosságra kerülése után Udvardy György veszprémi érsek kiemelte: Bódi Mária Magdolna élete ma is ragyogó példája annak, hogyan lehet a tisztaságot, a szeretetet és a hitet a legsötétebb időkben is megőrizni.

A boldoggá avatási ceremónia amúgy nem más, mint a szentté avatás előszobája. Ilyenkor az egyház ünnepélyesen kijelenti, hogy az elhunyt „Isten színe látására jutott”, vagyis a Teremtő felvette a szentek, illetve boldogok seregébe. Mindez vagy azért történt, mert az illető a földi életében hősies fokon gyakorolta az erényeket, vagy azért, mert az életét áldozta Jézusért, tehát vértanú, más szóval mártír lett – Bódi Mária Magdolna esetében ez utóbbi történt.

Az eljárás kétlépcsős. Először az adott illető halálának helyszíne szerint illetékes egyházmegyének kell lefolytatni a vizsgálatot, s az összegyűlt dokumentációt csak azt követően lehet felküldeni Rómába, ha helyi szinten mindent rendben találtak. Másik követelmény, hogy az illető életszentségének vagy vértanúságának híre elterjedjen a hívek körében. Az eljárás része a földi maradványok kánoni vizsgálata is, amely a Szentek Ügyei Dikasztériuma által előírt egyházi és világi szabályok alapján történik.

A Bódi Mária Magdolna sírjából származó földből egy jóra való zacskónyit Udvardy György érsek a megújuló veszprémi Szent György-kápolna leendő keresztelőkútjának alapjában helyezett el.

korábban írtuk

Boldoggá avatják az 1945-ben vértanúhalált halt magyar munkáslányt, Bódi Mária Magdolnát

Boldoggá avatják Isten szolgálója Bódi Mária Magdolnát, az 1945-ben – hitből fogadott tisztasága védelmében – vértanúhalált halt szent életű munkáslányt – számolt be a Magyar Kurír katolikus hírportál.