Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett Alekszandr Litvinyenko orosz kém tíz évvel ezelőtti meggyilkolásában – derült ki a brit vizsgálat csütörtöki, várva várt nyilvánosságra hozatala után.
2016. január 22., 14:052016. január 22., 14:05
Az elhúzódó nyomozás vezetője, Sir Robert Owen egyértelműen közölte: Putyin orosz elnök valószínűleg aláírta a volt kém halálos ítéletét. A szöveg megnevezi Nyikolaj Patrusev KGB-vezetőt, és Putyint tartja a döntés jóváhagyójának. Litvinyenko özvegye is megszólalt a londoni bíróság épülete előtt: örömmel fogadta, hogy a bíróság is megerősítette néhai férje vádjait, amelyeket halálos ágyán osztott meg vele.
Az egykori KGB-ügynök 44 évesen halt meg, miután két orosszal együtt teázott egy londoni hotelben. Halálos ágyán Litvinyenko Vlagyimir Putyint nevezte meg gyilkosának, teájának megmérgezésével pedig két volt ügynöktársát, Dmitri Kovtunt és Andrej Lugovojt vádolta meg. Theresa May brit belügyminiszter közölte: nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a gyilkosság két gyanúsítottja ellen.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a jelentésre reagálva azt mondta, Oroszország nem is számított arra, hogy a politikai indíttatású és végletekig átpolitizált eljárásról készült végleges bírói jelentés tárgyilagos és elfogulatlan lesz. Leszögezte, hogy ilyen tekintetben Moszkva álláspontja nem változott és jól ismert. „Sajnáljuk azt, hogy egy tisztán büntetőjogi ügyet átpolitizáltak, elrontva ezzel a kétoldalú kapcsolatok légkörét” – mondta Zaharova.
Litvinyenko 2000-ben menekült el Oroszországból, miután azt állította, Boriz Berezovszkij oligarcha meggyilkolásával bízta meg a titkosszolgálat, és Nagy-Britanniában kapott menedékjogot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!