
Starmer kiemelte, hogy London a teljes körű újbóli brit EU-csatlakozás gondolatát is elutasítja
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A brit kormány kész megfontolni a közeledést az Európai Unió egységes belső piacához, ha ez a brit érdekeket szolgálja, de nem teszi ismét lehetővé az EU-állampolgárok korlátlan nagy-britanniai letelepedését – jelentette ki vasárnap Keir Starmer brit miniszterelnök.
2026. január 04., 15:012026. január 04., 15:01
Keir Starmer a BBC közszolgálati televíziónak adott évindító interjúban úgy fogalmazott: mindig is az volt az álláspontja, hogy Nagy-Britanniának szorosabb kapcsolatrendszert kell kiépítenie az EU-val, mivel ez megfelel nemzeti érdekeinek.
Hozzátette:
A munkáspárti brit kormányfő ugyanakkor határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy ennek érdekében hajlandó lenne-e ismét lehetővé tenni az EU-állampolgárok megkötések nélküli nagy-britanniai letelepedését és munkavállalását.
Starmer felidézte, hogy London és az EU tárgyalásokat folytat egy kölcsönös „ifjúsági mobilitási programról”, amelynek alapján fiatal brit és uniós állampolgárok korlátozott számban és meghatározott időtartamig élhetnének és tanulhatnának Nagy-Britanniában és az EU-ban.
Starmer kiemelte, hogy London a teljes körű újbóli brit EU-csatlakozás gondolatát is elutasítja, mivel a munkáspárti kormány nem fogja érvényteleníteni a brit EU-tagságról 2016-ban tartott – a kilépésre voksolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött – népszavazás eredményét.

Szerdától kiválthatják a nagy-britanniai elektronikus beutazási engedélyt az Európából – köztük az Európai Unió tagországaiból – érkező beutazók is.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd 11 havi átmeneti időszak után az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az európai uniós állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát –, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
A 2024 júliusában tartott parlamenti választások óta hivatalban lévő munkáspárti kormány is többször leszögezte, hogy nem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába, de Keir Starmer miniszterelnök többször kijelentette, hogy sokkal szorosabbra akarja vonni az unióhoz fűződő kapcsolatokat.
E célkitűzés eddigi legnagyobb horderejű mozzanataként a brit kormány a múlt hónapban bejelentette, hogy Nagy-Britannia 2027-től újból csatlakozik az Európai Unió Erasmus diákcsereprogramjához, amelyből a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után szintén kilépett.
A kormányfő a londoni City polgármesterének december elején rendezett hagyományos éves bankettjén felszólalva úgy fogalmazott: a Brexitről hozott népszavazási döntés „a brit népnek tett zabolátlan, de teljesítetlenül maradt ígérgetések” következményeként született, és egyértelműen elhibázottnak bizonyultak azok az elképzelések, hogy a kilépés az Európai Unióból Nagy-Britannia minden problémájára megoldást jelent majd.
David Lammy miniszterelnök-helyettes nem sokkal később egy interjúban szintén úgy fogalmazott, hogy „valótlanságokkal házaltak” mindazok, akik azzal éveltek, hogy az ország jól jár majd, ha távozik az EU-ból. Lammy kijelentette, hogy a Brexit súlyos károkat okozott a brit gazdaságnak, mivel fontos piacától szakította el Nagy-Britanniát.

Eddig 140 milliárd font veszteség érte a brit gazdaságot az EU-tagság megszűnése (Brexit) miatt, és ez a veszteség a következő évtized közepére várhatóan több mint a kétszeresére emelkedik.
Az Egyesült Államok és Irán több csapást mért egymásra az áprilisi tűzszünet kezdete óta az egyik legsúlyosabb éjszakai támadási hullám során.
Az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságához fordult a nagyváradi premontrei rendház ügyében Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. Ezt ő maga jelentette be kedden a Facebook-oldalán.
Magyarország őszintén, szabadon, szuverén államként visszatér az európai asztalhoz, konstruktív partner lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben.
Demeter Szilárd lemondott a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetéséről – írta a 444.hu. Az igazgatótanács elnöke, aki megerősítette lemondását a hírportálnak, június 1-jével távozott a szervezet éléről.
Az Oroszországi Föderáció nem hagyja válasz nélkül Románia döntését a konstanțai orosz konzulátus bezárásáról – jelentette be az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az orosz hadsereg összesen 72 különböző típusú rakétával és 656 csapásmérő, valamint álcadrónnal hajtott végre támadást Kijev, Dnyipro és Harkiv ellen keddre virradóra, a csapásokban sokan meghaltak.
A román hatóságok által készített katonai elemzés és műszaki jelentés „kétségtelenül” bizonyítja, hogy a Galacon felrobbant drón egy orosz gyártmányú Gerany-2 típusú drón volt – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Oroszország kirívó módon használta kémtevékenységre a galaci drónincidens nyomán bezárt konstancai konzulátusát – értékelt a Krónikának az ügy kapcsán Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
szóljon hozzá!