Liu Hsziao-po kapta az idei Nobel-békedíjat

A demokráciapárti aktivistát tavaly decemberben tizenegy év börtönre ítélték Kínában „államellenes felforgatás” vádjával. Liu bíráló esszéket írt és publikált a Kínai Kommunista Pártról, és 2008-ban ő volt a kezdeményezője a demokratikus reformokat – egyebek között az emberi jogokat szavatoló alkotmányt – követelő Charta 2008 kiáltványnak, amelyet több százan, köztük vezető értelmiségiek írtak alá.

„Kína az utóbbi évtizedekben a világ második legnagyobb gazdasága lett, több száz millió ember emelkedett ki a szegénységből, és a politikai részvétel körét is szélesítették. Kína új státusával együtt azonban nőtt az ország felelőssége is” – hangoztatta Thorbjoern Jagland, a norvég bizottság elnöke. Hozzátette: Peking megsért számos olyan nemzetközi megállapodást, amelynek maga is aláírója, illetve nem biztosítja a saját maga meghirdette politikai jogokat.

Emlékeztetett arra, hogy Kínában, illetve az országon kívül egyaránt számos kínai küzd az egyetemes emberi jogokért. A rá kiszabott súlyos büntetések révén Liu Hsziao-po ennek a küzdelemnek a legfőbb jelképévé vált. Az 54 éves Liu, a pekingi egyetem korábbi irodalomprofesszora a legismertebb kínai ellenzékinek számít, az 1989-es Tienanmen téri diáklázadás egyik vezéralakja volt. Az 1990-es években 20 hónapra bebörtönözték, majd három évet töltött egy átnevelő kényszermunkatáborban. A 10 millió svéd koronával (1 millió euró) járó békedíjat december 10-én adják át a norvég fővárosban.

Különben a hongkongi székhelyű Emberi Jogi és Demokrácia Információs Központ – a másként gondolkodó férfi anyósát idéző közleményében – tudatta: a bebörtönzött Liu Hsziao-po felesége tegnap találkozhatott férjével, nyilván azért, hogy tudathassa vele: ő nyerte el az idei béke-Nobel-díjat. A feleséget péntek este óta nem lehetett elérni, akkor azt mondta egy francia hírügynökségnek, hogy rendőrök vannak nála, akik azt mondták, hogy elviszik a Pekingtől 500 kilométerre lévő Lianoning tartományba, ahol a férjét is fogva tartják.

A pekingi kommunista vezetés különben hírzárlatot rendelt el a téma kapcsán: Kínában leállt a BBC televízió élő közvetítése, amikor Oslóban bejelentették a béke-Nobel-díj kitüntetettjét, a hatóságok több tucat ellenzékit őrizetbe vettek, a rendőrök pedig az újságírókat a közelébe sem engedik annak a börtönnek, ahol Liu raboskodik. Sőt a kínai külügyminisztérium állásfoglalásában leszögezte, Peking szerint „teljes mértékben ellentétes” Liu Hsziao-po kitüntetése a béke-Nobel-díj elveivel, és a díj odaítélése ártani fog a kínai–norvég kapcsolatoknak. Jonas Gahr Störe norvég külügyminiszter ellenben azt hangsúlyozta, hogy a Béke-Nobel-díj Bizottság az oslói kormánytól független testület, ezért Kína részéről alaptalan lenne a bizottság döntése miatt Norvégia ellen irányuló intézkedést tenni. Jens Stoltenberg norvég kormányfő ugyanakkor a kínai rosszallás ellenére gratulált Liu Hsziao-pónak.

A nemzetközi közösség üdvözölte Liu Hsziao-po kitüntetését, több kormány és civil szervezet is felszólította a kínai kormányt, hogy engedje szabadon a férfit. „Az elmúlt 30 évben Kína hihetetlen gazdasági fejlődésen ment keresztül, százmilliók emelkedtek ki a szegénységből. De ez a kitüntetés arra emlékeztet minket, hogy a gazdasági előrehaladást nem kísérte politikai reform, és hogy minden férfi, nő és gyermek alapvető emberi jogait tisztelni kell” – szögezte le Barack Obama amerikai elnök – aki tavaly maga is megkapta a béke-Nobel-díjat –, felszólítva Kínát a fogva tartott ellenzéki szabadon engedésére.

Ma Jing-zsou tajvani elnök, „történelminek” nevezte a kínai ellenzéki kitüntetését, a japán kormányfő szerint a Béke-Nobel-díj Bizottság döntése üzenet Pekingnek, hogy változtasson az emberi jogok helyzetén, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pedig úgy nyilatkozott: az, hogy Liu kapta a díjat, „erős üzenet mindenkinek a világban, aki a szabadságért és az emberi jogokért harcol”. Elégedettségének adott hangot a döntéssel kapcsolatban a béke-Nobel-díjjal 1983-ban kitüntetett Lech Walesa egykori lengyel államfő, valamint az elismerés másik tulajdonosa, a dalai láma is, aki szerint az idei béke-Nobel-díjjal a nemzetközi közösség azokat az egyre erőteljesebb hangokat ismerte el, „amelyek Kínát a politikai, jogi és alkotmányos reformok irányába terelnék”.