Líbia indiai nagykövete, Ali Eszavi korábban éppen azért mondott le, mert a líbiai hatóságok példátlan mértékben alkalmaztak erőszakot a tüntetők ellen hazájában. Mint mondta, arra számít, hogy több diplomata is követi példáját, ha folytatódik a hatósági leszámolás.
Eszavi az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak segítségét kérte a líbiai lakosság védelmében. Hangoztatta: az utcai tiltakozók legfőbb célja, hogy Moammer Kadhafi líbiai vezető megbukjon.
Közben hétfőn sorra mondtak le a világban Líbia nagykövetei, tiltakozásul a Moammer Kadhafi vezette rezsim tüntetők elleni fegyveres támadásai miatt. Az észak-afrikai ország pekingi, újdelhi és londoni diplomáciai képviseletének vezetője után, lemondott megbízatásáról Líbia Bangladesben, Indonéziában és Lengyelországban akkreditált nagykövete is. Londonban testületileg bejelentette a diplomáciai szolgálatból való távozását a líbiai képviselet összes munkatársa. Líbia svédországi nagykövetségén három munkatárs jelentette be, hogy nem szolgálja tovább a Kadhafi-rezsimet.
Előzőleg, a tüntetők elleni túlzott erőszak alkalmazása miatti tiltakozásul lemondott az ország igazságügyi minisztere, Musztafa Muhammed Abdel Dzsalil, vasárnap este pedig Abdel Munim Huni, Tripoli Arab Ligához akkreditált állandó képviselője jelentette be távozását a posztról.
Lemondott tisztségéről Líbia washingtoni nagykövete is. Ali Audzsali kijelentette, hogy az országában történtek miatt távoznia kell. Hangoztatta: „Nincs más megoldás. Távoznia kell (Kadhafinak), és esélyt kell adni a népnek jövője meghatározására”.
Szaif al-Iszlám Kadhafi, Moammer Kadhafi líbiai vezető második legidősebb fia cáfolta, hogy a légierő lakott településeket bombázott volna – jelentette hétfő este a tripoli televízió. Nem igaz az az információ, hogy a fegyveres erők Tripolit és Bengázit támadták – idézte a televízió az ifjabb Kadhafit. Szaif al-Iszlám Kadhafi közlése szerint a támadások lakott településektől távoli lőszerraktárak ellen irányultak.
Máltán hétfőn váratlanul leszállt a líbiai légierő két harci repülőgépe, s röviddel később készültségbe helyezték az olasz légierőt. A két gép érkeztét először szemtanúk hozták a sajtó tudomására, majd a hatóságok megerősítették, és azzal egészítették ki, hogy a pilóták politikai menedéket kértek.
A helyi sajtó e szemtanúkat idézve azt írta, hogy a Mirage típusú, együléses vadászgépek a máltai nemzetközi repülőtérre érkeztek délután. Katonai források szerint a pilóták már a levegőből jelezték menedékkérési szándékukat. Indulási helyükről először azt terjedt el, hogy egy Tripoli közelében lévő támaszpontról szálltak fel, utóbb pedig az, hogy az attól ezer kilométerre keletre, a Bengázinál lévő bázisról, amely a kormányellenes felkelők kézére került. Alacsonyan repülve haladtak, hogy a líbiai légvédelem ne fedezze föl őket. Parancsot kaptak a felkelők bombázására, de inkább a szökés mellett döntöttek – mondták.
Líbiában napok óta heves kormányellenes megmozdulások és fegyveres összecsapások vannak, amelyek hétfőn átterjedtek a fővárosra, Tripolira is.
A Gazprom orosz gázipari vállalat bejelentette, hogy repülőgépet küld Tripoliba a dolgozóinak az evakuálására. Bejelentette a brazil kormány is, hogy közreműködik a Bengáziban dolgozó mintegy 130 állampolgára kimentésében. Hírügynökségi jelentés szerint megkezdődött az olaszok távozása is Líbiából. Ők még a normális járatokat veszik igénybe, de az Alitalia légitársaság máris kilátásba helyezte a kapacitásának a növelését.
Egy portugál repülőgép 114 embert menekített ki kedd hajnalban Líbiából egy olaszországi NATO-támaszpontra. A fedélzeten 80 portugál és 34 más állampolgárságú külföldi tartózkodott. Rui Aleixo, Portugália tripoli nagykövete közölte, hogy a kimenekített emberek portugál vállalatok és az ENSZ munkatársai.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.