2011. április 06., 08:312011. április 06., 08:31
A NATO harci gépei légicsapást mértek tegnap Kadhafi lerőire mintegy 45 kilométerre keletre Brega olajkikötőtől, ahol napok óta harcok folynak a város ellenőrzéséért. Helyszíni tudósítások szerint a légicsapás a reggeli órákban történt, s a NATO gépei megsemmisítették a hadsereg két teherautóját.
Moammer Kadhafi egyébként hétfő este nyilvánosan mutatkozott és üdvözölte híveit rezidenciája, a tripoli Bab el-Azazíja erőd előtt – jelentette az állami televízió. Egy terepjáróban hajtatott ki az utcára, és az autó nyitott tetején át integetett az embereknek. Testőreinek meg kellett akadályozniuk, hogy a tömeg örömében megrohanja őt. Március 22-e óta most először jelent meg a nyilvánosság előtt.
Az egy laktanyából és több más épületből álló Bab el-Azazíját (Tündöklő Kapu) két nappal korábban, március 20-án rakétatámadás érte a nyugati katonai koalíció részéről. Diszkréten mutatkozott hétfőn Tripoliban a líbiai vezető egyik fia, Szeif al-Iszlám is. Őt a koalíciós bombázások kezdete, március 19-e óta nem lehetett látni. Ezúttal újságírókkal találkozott abban a szállodában, amelyben a külföldi tudósítók laknak. Adott egy interjút a BBC-nek, majd „angolosan” távozott a helyszínről. Líbia kész választásokat rendezni és megreformálni politikai rendszerét, új alkotmányt írni, de csak saját népe dönthet arról, hogy vezetője a hatalomban maradhat-e – jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén Musza Ibrahim, a tripoli kormány szóvivője, amikor arról kérdezték, hogy a líbiai vezetés miről tárgyal a Nyugattal.
Noha az ország hajlandó tárgyalni olyan javaslatokról, amelyek a rendszer demokratikusabbá, átláthatóbbá tételére, a sajtószabadságra és a korrupcióellenes törvényre vonatkoznak, nem fogadja el, hogy külföldről bármilyen feltételt ráerőszakoljanak. Moammer Kadhafi személyének szimbolikus jelentése van a líbiai nép számára, ő az ország biztonságának és a törzsek összetartásának záloga. Más kérdés az ország kormányzásának módja, politikai rendszere, erről tárgyalhatunk – mondta a szóvivő. Azzal vádolt meg egyes nyugati vezetőket, hogy személyes vagy gazdasági érdekből akarják megbuktatni Kadhafit. Tagadta egyúttal, hogy a kormányhadsereg megtámadott volna polgári lakosokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!