
Fotó: Facebook/Donald J. Trump
Donald Trump amerikai elnök és demokrata párti kihívója, Joe Biden volt alelnök lényeges kérdésekről és higgadtan vitázott az utolsó elnökjelölti vitán, amelyet a Tennessee államban található Nashville-ben rendeztek meg csütörtökön este. A beszélgetés moderátora Kristen Welker, az NBC televízió munkatársa volt.
2020. október 23., 08:212020. október 23., 08:21
A rendezvény előtt az elnökjelölti vitát rendező bizottság rögzítette a szabályokat: mindkét politikus két-két percet kapott a válaszokra és fél percet a viszontválaszokra. A műsorvezető be is tartatta ezt. Trump a korábbi vitáktól eltérően nem volt indulatos, elemzők azonban arra felfigyeltek, hogy Biden többször is gúnyosan „ez a pasas” megszólítással illette az amerikai elnököt.
A koronavírus-járványt érintve Joe Biden az elnököt okolta a járvány halálos áldozataiért. Szinte szó szerint ismételte meg az első elnökjelölti vitán mondottakat, miszerint Trump nem tudja kezelni a járványt, és szerinte pánikba esett, amikor az kitört.
Az elnök – utalva arra, hogy Biden hónapokig a háza alagsorában berendezett stúdióból kommunikált az emberekkel – hangsúlyozta: elnökként nem engedhette meg magának, hogy bezárkózzék.
– jelentette ki Donald Trump, utalva azokra a nyilvánosságra került e-mailekre, melyek szerint Biden fia, Hunter Biden orosz oligarcháktól kapott pénzt, ukrán gázcégnél dolgozott, amikor az apja alelnök volt és jövedelmező üzleteket kötött Kínában.
Kijelentette, hogy ő soha nem kapott pénzt sem oroszoktól, sem ukránoktól, sem kínaiaktól. Biden felemlegette, hogy Trumpnak bankszámlája van Kínában, és több adót fizetett ott, mint Amerikában. Az elnök a válaszában leszögezte – ami egyébként az amerikai sajtóban már többször is megjelent –, hogy évekkel korábban a vállalatának volt kínai bankszámlája, amely már jóval azelőtt megszűnt, hogy ő indult volna a 2016-os elnökválasztáson. Az adóbevallásáról megjegyezte: milliókat fizetett be adóelőlegként.

Romániának és Magyarországnak egyaránt Donald Trump újraválasztása az érdeke, miután mindkét állam – a kelet-európai térséggel együtt – felértékelődött a republikánus elnök mandátuma idején Washingtonban. Ráadásul Joe Biden kifejezetten ellenségesen nyilatkozott Magyarországról, Romániában pe
A műsorvezető rákérdezett az amerikai választásokba történő iráni és orosz beavatkozási kísérletekre. Biden azt állította, hogy az oroszok Trump győzelmét óhajtják, mert „tudják, hogy ismerem őket és ők ismernek engem”. A beavatkozási kísérletekről leszögezte, hogy „bármelyik ország, amely megpróbál beavatkozni, megfizeti majd ennek az árát”.
„Senki nem keményebb Oroszországgal, mint én” – fogalmazott Trump. Hangsúlyozta: éppen az orosz veszélyre hivatkozva sikerült meggyőznie a NATO-tagokat arról, hogy emeljék költségvetési hozzájárulásaikat az észak-atlanti szövetségben.
Hevesebbek voltak az állásfoglalások az Obamacare néven ismertté vált egészségbiztosítás és az illegális bevándorlás ügyeiben. Trump szocialisztikusnak nevezte az Obamacare-t, míg Biden azt fejtegette, hogy az egészségbiztosítás nem kegy, hanem jog, amely mindenkinek jár.

Barack Obama volt amerikai elnök Donald Trump jelenlegi elnököt támadva kampányolt volt alelnöke, a demokraták elnökjelöltje, Joe Biden mellett szerdán a pennsylvaniai Philadelphiában.
Trump kérdésbe foglalva az álláspontját, úgy fogalmazott: az Obama–Biden-kormányzatnak nyolc éve volt, miért nem oldott meg egy sor problémát, például az illegális bevándorlást, vagy a büntetőjogi reformot.
A faji kérdésről szólva Biden megismételte, hogy az Egyesült Államokban rendszerszerű a fajgyűlölet. Rasszizmussal vádolta meg Trumpot, aki leszögezte: Lincoln óta ő a legkevésbé rasszista elnöke az országnak, és a feketék számára ő a legjobb elnök.

Amennyiben nem fordul rosszabbra az amerikai elnök egészségügyi állapota, akár előnyt is hozhat számára a megfertőződés – vélik az elemzők. A koronavírussal diagnosztizált Donald Trump arra készül, hogy hamarosan elhagyhatja a kórházat, és folytatja a választási kampányát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
szóljon hozzá!