
Külügyi ügyek. Aurescut nem sokkal az elnökválasztás előtt fogadta Pompeo Washingtonban
Fotó: Facebook/Ministerul Afacerilor Externe
Romániának és Magyarországnak egyaránt Donald Trump újraválasztása az érdeke, miután mindkét állam – a kelet-európai térséggel együtt – felértékelődött a republikánus elnök mandátuma idején Washingtonban. Ráadásul Joe Biden kifejezetten ellenségesen nyilatkozott Magyarországról, Romániában pedig a fiának voltak korrupciógyanús ügyletei.
2020. október 22., 12:092020. október 22., 12:09
Két héttel az amerikai elnökválasztás előtt Washingtonba látogatott Bogdan Aurescu román külügyminiszter. „Értékeltük a román–amerikai stratégiai partnerség jelentős eredményeit” – nyilatkozta a bukaresti diplomácia vezetője, miután találkozott egyesült államokbeli kollégájával, Mike Pompeóval.
Bár a román politikai vezetők kerülik az állásfoglalást azzal kapcsolatban, hogy az újrázásra készülő republikánus Donald Trump, vagy kihívója, a demokrata Joe Biden győzelmét tartják kívánatosnak Románia számára, a fősodratú média pedig sötét képet fest a jelenlegi amerikai elnökről,
Antonia Colibășan, a romániai Geopolitical Futures nevű intézet elemzője szerint az Egyesült Államok globális rendőr szerepének feladása és a stratégiai jelentésű régiókra összpontosító figyelem érezhető volt Bukarestben. A Fekete-tenger sokkal hangsúlyosabbá vált Washingtonban, ezzel pedig Románia felkerült Amerika stratégiai, katonai térképére. Hozzátette: hangos támogatást kapott Washingtonból a Három Tenger Kezdeményezés. Az elemző kiemelte a jelenlegi amerikai adminisztráció által stratégiai szintre emelt gazdasági együttműködést, amely korábban egyszerűen nem létezett.
A Fox News számolt be arról, hogy a demokrata elnökjelölt fia egy korrupció miatt elítélt román üzletemberrel, Gabriel Popoviciuval működött együtt, annak tanácsadójaként is tevékenykedett. Popoviciut ingatlanügyletei miatt két évvel ezelőtt hét év letöltendő szabadságvesztésre ítélték.
A magyar miniszterelnök több alkalommal is elítélően nyilatkozott a korábbi, demokrata színezetű amerikai kormányok morális imperializmusra épülő külpolitikájával kapcsolatban. Szajlai Csaba, a budapesti Figyelő című hetilap főszerkesztő-helyettese szerint Magyarország gazdasági és nagypolitikai érdekei is azt kívánják, hogy Donald Trump maradjon Amerika első számú vezetője.
„Érdekbarátság”. Orbán Viktor Trump győzelméért szurkol az amerikai elnökválasztáson
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Mint egyik véleménycikkében nyomatékosította: az Európai Unió után az Egyesült Államok az ország második legfontosabb kereskedelmi partnere. A gazdasági szakújságíró arra is emlékeztetett, hogy
Szajlai felidézte: Trump az Orbán Viktorral folytatott tavalyi megbeszélése után egyfajta példaként hozta fel a magyar kormányfő álláspontját az illegális bevándorlás és a nemzeti szuverenitás kérdésében.
Ezzel szemben Joe Biden demokrata elnökjelölt egy minapi kampányrendezvényen külpolitikája miatt bírálta Trumpot, s ennek kapcsán Belarusz mellett Lengyelországot és Magyarországot is „totalitárius rezsimnek” nevezte.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
szóljon hozzá!