2011. november 21., 14:442011. november 21., 14:44
A 68 éves Rasmussen – aki 1993 és 2001 között volt Dánia kormányfője – 2004 óta állt az európai szocialista és szociáldemokrata pártokat tömörítő ernyőszervezet élén. Utódját a hét végén választják meg.
Döntésének indokaként személyes szempontokat hozott fel, miszerint többet kíván foglalkozni a családjával, és „jobban oda akar figyelni szervezetének jelzéseire”. A bejelentés mindazonáltal arra az időszakra esik, amikor súlyos megrázkódtatások érik az európai szociáldemokráciát. A gazdasági-pénzügyi válság nyomán az előző napon Spanyolországban vesztette el választások nyomán a kormánypozíciót az európai demokratikus baloldal, de nem sokkal korábban ugyanez történt Portugáliában, illetve Nagy-Britanniában is.
Görögországban sincs már szocialista kormány – igaz, ott nem a jobboldal győzött választásokon, hanem szakértői kormányt alakítottak, miként egyébként Olaszországban is, a jobboldali Silvio Berlusconi bukása nyomán. A szociáldemokraták szempontjából – Rasmussen számára viszont meglehetősen paradox módon - most Dánia jelenti Európában az egyetlen üdítő kivételt, ahol a baloldal megnyerte a választásokat. Dánia látja el egyébként jövő januártól az EU soros elnökségét.
A szocialisták mindazonáltal – a jobbközép Néppárt után – a második legnagyobb létszámú frakciót adják az Európai Parlamentben (EP), sőt, eddigi frakcióvezetőjük, Martin Schulz a jövő év elején az EP elnöki tisztét is átveszi két és fél évre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Látogatottsági adatok