
Fotó: Videófelvétel
Legkevesebb 48 halálos áldozata és több súlyos sérültje van Japánban annak a 7,6 erősségű földrengésnek, amely újévkor rázta meg a Noto-félszigetet – közölték kedden a helyi hatóságok.
2024. január 02., 11:362024. január 02., 11:36
A rengés középpontja az Isikava prefektúrában lévő Vadzsimától 30 kilométerre északkeletre volt, mintegy 16 kilométer mélységben, helyi idő szerint hétfőn délután.
A földrengés után 1,2 méter magas hullámokkal szökőár érte el Vadzsima kikötőjét. A földmozgás miatt a régió több településén házak dőltek össze, Vadzsima központjában több mint kétszáz épületben tűz is keletkezett, amit azonban az isikavai hatóságok szerint sikerült megfékezni.
A földrengés miatt Niigata, Tojama, Fukui és Gifu prefektúrában is többen megsérültek, és épületek is megrongálódtak. A hatóságok több tízezer ember evakuálását rendelték el az érintett prefektúrákban.
Kisida Fumio japán kormányfő sajtóértekezletén arról tájékoztatott, hogy a Noto-félsziget északi részeit nagyon nehéz járművekkel megközelíteni. Mint mondta:
Hozzátette, hogy a kormány hajókkal indított útnak segélyszállítmányokat a helyszínre.
A West Japan Railway Co. vasúttársaság közlése szerint a földrengést követően négy vonat közlekedését állították le a Sinkanszen szuperexpressz Hokuriku vonalán a sínek és egyéb létesítmények ellenőrzése miatt.
Az MTI szerint több ország, köztük az Egyesült Államok, Kanada és Olaszország kormánya ajánlotta fel segítségét. A földrengés után kiadott nyilatkozatában Joe Biden elnök közölte, hogy Washington „minden szükséges segítséget megad a japán népnek”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
szóljon hozzá!