Az iráni televízió a korábbi híradáshoz képest változtatott az események leírásán. Először azt jelentette, hogy a felgyújtott mecsetben „több állampolgár mártírhalált halt”, utóbb azonban visszavonta a halálesetek hírét, és elnézést kért a félretájékoztatásért. „Érezhető volt a terrorista ügynökök jelenléte” az utcákon – mondta a közszolgálati televízió, amely tíz halálos és több mint száz sebesült áldozatról tud. Az iráni rendőrfőnök helyettese, Ahmad Reza Radan azt állította, hogy „a jelek szerint a rendfenntartó erők nem használtak tűzfegyvert a zavargók szétoszlatásakor”. Az angol nyelvű Press TV azt állította, hogy „terrorista csoportok” és a rendőrség összecsapásaiban 13-an vesztették életüket. A zavargók felgyújtottak két benzinkutat és megtámadtak egy katonai őrhelyet is – tette hozzá a híradás.
A CNN amerikai hírtelevízió szerint legalább 19, egy, a Twitter közösségi portálon jelentkező blogger szerint 30-40 halálos áldozata és 200 sebesültje volt a szombati teheráni zavargások, amelyek az iráni elnökválasztáson elkövetett csalások miatti ellenzéki tüntetés nyomán törtek ki.
A CNN, amely egész esti programját a teheráni összecsapásoknak szentelte, kórházi forrásokra hivatkozott és közölte, hogy más, meg nem erősített hírek szerint, akár 150 is lehet az áldozatok száma. A Twitteren Teheranbureau néven író blogger az iráni főváros Fatemijeh kórházának adatait idézte és megírta, hogy a rendőrség felveszi a kórházba érkezők adatait.
Közben az iráni állami televízió vasárnap arról számolt be, hogy letartóztatták a betiltott és száműzetésbe kényszerített ellenzéki Mudzsahedin Kalk Szervezet több tagját, akiket „terrorcselekményekkel”, köztük gyújtogatásokkal és a Mahmúd Ahmadinezsád elnökhöz hű bászidzsi iszlám milícia elleni támadásokkal vádolnak. A jelentés szerint, amelyből nem derült sem a letartóztatottak száma, sem pedig az őrizetbe vételük ideje, a szervezet tagjait Nagy-Britanniából irányították és azután tértek haza Iránba, hogy Irakban kaptak kiképzést. Ugyanebben a tévéadóban Manusehr Mottaki külügyminiszter összeesküvéssel vádolta meg Nagy-Britanniát. „Nagy-Britannia két éve sző összeesküvést az elnökválasztás ellen” – mondta diplomatákkal találkozva. A politikus szerint „a választások előtt emberek beáramlását figyelték meg” Nagy-Britanniából, és „jelen voltak a brit titkos szolgálatokhoz kapcsolódó elemek”. Beavatkozással vádolta Németországot és Franciaországot is.
Egy új iráni forradalom kezdetéről beszélt a jelenlegi teheráni események kapcsán az iráni iszlám köztársaság első elnöke. Abul-Haszan Baniszadr – aki a sah rendszerét megdöntő és az iszlám köztársaságot megalapító Khomenei ajatollah egykori legfőbb bizalmasa és a köztársaság első államfője volt – a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak nyilatkozva úgy értékelte, hogy a most hatalmon lévő iráni rezsim hadat üzent saját népének.
Baniszadr 1981-ben kegyvesztett lett, miután túlzottan „reformernek” tartották, és elítélte az akkori sorozatos kivégzéseket. Ezt követően Párizsban telepedett le, ahol ma is rendőrök vigyáznak a testi épségére, mivel az elmúlt időszakban iráni fanatikusok többször is merénylettel fenyegették meg.
A korábbi közgazdász és teológus szerint Ali Hamenei ajatollah, az ország jelenlegi legfőbb vallási vezetője legutóbbi kemény hangú beszédében elismerte, hogy a rezsim vezetői között megbomlott az egység. Továbbá elismerte azt is, hogy a hatalmon lévők és a nép között egyre nagyobb a szakadék – fogalmazott Baniszadr, aki szerint az iszlám köztársaság jövője kérdőjeleződött meg.
Az egykori elnök szerint a tüntetéseket immár nehezen lehet megfékezni. Baniszadr úgy vélekedett: hosszú távon még több erőszakra és még brutálisabb elnyomásra lehet számítani. Amennyiben az elnökválasztás megismétlését követelő és közvetve a tüntetések élére álló Mir Hoszein Muszavi a vele szembeni fenyegetések ellenére nem hátrál meg, a demokráciára való áttérés lényegesen felgyorsulhat – jelentette ki Baniszadr, aki szerint a mostani események egy új forradalom kezdetét jelentik.
Az iráni helyzet egyébként az egyik legfőbb napirendi téma lesz a német kancellár és az amerikai elnök jövő heti washingtoni találkozóján. Berlinben vasárnap megerősítették, hogy Angela Merkel a hét második felében az iráni választásokról, Teherán atomprogramjáról és a Közel-Keletről tárgyal mindenekelőtt Barack Obamával a Fehér Házban.
Az iráni vezetésnek a közmegegyezés alapján, nem pedig kényszerintézkedések bevetésével kell kormányoznia – szögezte le az amerikai elnök újabb, Teheránnak címzett üzenetében.
Barack Obama nyilatkozatát Washingtonban szombat este hozták nyilvánosságra. Az írásban az elnök a korábbinál is keményebb szavakkal követelte, hogy a teheráni vezetés tartsa tiszteletben a gyülekezés- és a szólásszabadságot. Az Egyesült Államok azok mellett áll, akik igyekeznek gyakorolni ezeket a jogaikat. Obama felszólította egyben Teheránt, hogy vessen véget a népe elleni erőszaknak és igazságtalanságoknak.
„Az iráni kormánynak meg kell értenie: a világ figyeli cselekedeteit” – szögezte le nyilatkozatában Obama.
Az amerikai elnök szerint az eszmék elfojtására irányuló kísérlet sohasem ér célt. A végén az iráni nép bíráskodik kormánya cselekedetei fölött – figyelmeztetett Obama, hozzáfűzve: ha az iráni vezetés a világ közösségének megbecsülését akarja elérni, neki is tiszteletben kell tartania saját népének a méltóságát.
(Az írásban szereplő videók forrása: YouTube)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Látogatottsági adatok