Legalább 19 halottja van a teheráni zavargásoknak

Az iráni televízió a korábbi híradáshoz képest változtatott az események leírásán. Először azt jelentette, hogy a felgyújtott mecsetben „több állampolgár mártírhalált halt”, utóbb azonban visszavonta a halálesetek hírét, és elnézést kért a félretájékoztatásért. „Érezhető volt a terrorista ügynökök jelenléte” az utcákon – mondta a közszolgálati televízió, amely tíz halálos és több mint száz sebesült áldozatról tud. Az iráni rendőrfőnök helyettese, Ahmad Reza Radan azt állította, hogy „a jelek szerint a rendfenntartó erők nem használtak tűzfegyvert a zavargók szétoszlatásakor”. Az angol nyelvű Press TV azt állította, hogy „terrorista csoportok” és a rendőrség összecsapásaiban 13-an vesztették életüket. A zavargók felgyújtottak két benzinkutat és megtámadtak egy katonai őrhelyet is – tette hozzá a híradás.

A CNN amerikai hírtelevízió szerint legalább 19, egy, a Twitter közösségi portálon jelentkező blogger szerint 30-40 halálos áldozata és 200 sebesültje volt a szombati teheráni zavargások, amelyek az iráni elnökválasztáson elkövetett csalások miatti ellenzéki tüntetés nyomán törtek ki.

A CNN, amely egész esti programját a teheráni összecsapásoknak szentelte, kórházi forrásokra hivatkozott és közölte, hogy más, meg nem erősített hírek szerint, akár 150 is lehet az áldozatok száma. A Twitteren Teheranbureau néven író blogger az iráni főváros Fatemijeh kórházának adatait idézte és megírta, hogy a rendőrség felveszi a kórházba érkezők adatait.

Közben az iráni állami televízió vasárnap arról számolt be, hogy letartóztatták a betiltott és száműzetésbe kényszerített ellenzéki Mudzsahedin Kalk Szervezet több tagját, akiket „terrorcselekményekkel”, köztük gyújtogatásokkal és a Mahmúd Ahmadinezsád elnökhöz hű bászidzsi iszlám milícia elleni támadásokkal vádolnak. A jelentés szerint, amelyből nem derült sem a letartóztatottak száma, sem pedig az őrizetbe vételük ideje, a szervezet tagjait Nagy-Britanniából irányították és azután tértek haza Iránba, hogy Irakban kaptak kiképzést. Ugyanebben a tévéadóban Manusehr Mottaki külügyminiszter összeesküvéssel vádolta meg Nagy-Britanniát. „Nagy-Britannia két éve sző összeesküvést az elnökválasztás ellen” – mondta diplomatákkal találkozva. A politikus szerint „a választások előtt emberek beáramlását figyelték meg” Nagy-Britanniából, és „jelen voltak a brit titkos szolgálatokhoz kapcsolódó elemek”. Beavatkozással vádolta Németországot és Franciaországot is.

Új forradalomról beszél az első köztársasági elnök

Egy új iráni forradalom kezdetéről beszélt a jelenlegi teheráni események kapcsán az iráni iszlám köztársaság első elnöke. Abul-Haszan Baniszadr – aki a sah rendszerét megdöntő és az iszlám köztársaságot megalapító Khomenei ajatollah egykori legfőbb bizalmasa és a köztársaság első államfője volt – a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak nyilatkozva úgy értékelte, hogy a most hatalmon lévő iráni rezsim hadat üzent saját népének.

Baniszadr 1981-ben kegyvesztett lett, miután túlzottan „reformernek” tartották, és elítélte az akkori sorozatos kivégzéseket. Ezt követően Párizsban telepedett le, ahol ma is rendőrök vigyáznak a testi épségére, mivel az elmúlt időszakban iráni fanatikusok többször is merénylettel fenyegették meg.

A korábbi közgazdász és teológus szerint Ali Hamenei ajatollah, az ország jelenlegi legfőbb vallási vezetője legutóbbi kemény hangú beszédében elismerte, hogy a rezsim vezetői között megbomlott az egység. Továbbá elismerte azt is, hogy a hatalmon lévők és a nép között egyre nagyobb a szakadék – fogalmazott Baniszadr, aki szerint az iszlám köztársaság jövője kérdőjeleződött meg.

Az egykori elnök szerint a tüntetéseket immár nehezen lehet megfékezni. Baniszadr úgy vélekedett: hosszú távon még több erőszakra és még brutálisabb elnyomásra lehet számítani. Amennyiben az elnökválasztás megismétlését követelő és közvetve a tüntetések élére álló Mir Hoszein Muszavi a vele szembeni fenyegetések ellenére nem hátrál meg, a demokráciára való áttérés lényegesen felgyorsulhat – jelentette ki Baniszadr, aki szerint a mostani események egy új forradalom kezdetét jelentik.

Az iráni helyzet egyébként az egyik legfőbb napirendi téma lesz a német kancellár és az amerikai elnök jövő heti washingtoni találkozóján. Berlinben vasárnap megerősítették, hogy Angela Merkel a hét második felében az iráni választásokról, Teherán atomprogramjáról és a Közel-Keletről tárgyal mindenekelőtt Barack Obamával a Fehér Házban.

Obama: a közmegegyezés alapján kell kormányozni Iránban

Az iráni vezetésnek a közmegegyezés alapján, nem pedig kényszerintézkedések bevetésével kell kormányoznia – szögezte le az amerikai elnök újabb, Teheránnak címzett üzenetében.

Barack Obama nyilatkozatát Washingtonban szombat este hozták nyilvánosságra. Az írásban az elnök a korábbinál is keményebb szavakkal követelte, hogy a teheráni vezetés tartsa tiszteletben a gyülekezés- és a szólásszabadságot. Az Egyesült Államok azok mellett áll, akik igyekeznek gyakorolni ezeket a jogaikat. Obama felszólította egyben Teheránt, hogy vessen véget a népe elleni erőszaknak és igazságtalanságoknak.

„Az iráni kormánynak meg kell értenie: a világ figyeli cselekedeteit” – szögezte le nyilatkozatában Obama.

Az amerikai elnök szerint az eszmék elfojtására irányuló kísérlet sohasem ér célt. A végén az iráni nép bíráskodik kormánya cselekedetei fölött – figyelmeztetett Obama, hozzáfűzve: ha az iráni vezetés a világ közösségének megbecsülését akarja elérni, neki is tiszteletben kell tartania saját népének a méltóságát.

(Az írásban szereplő videók forrása: YouTube)