Fotó: Orosz külügyminisztérium
Nyugati országok magas rangú képviselői megpróbáltak „nem nyilvános” kapcsolatot létesíteni Moszkvával Ukrajna ügyében, annak ellenére, hogy ígéretet tettek arra, hogy Kijev nélkül nem tárgyalnak a konfliktusról – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Moszkvában.
2023. december 16., 10:592023. december 16., 10:59
2023. december 16., 11:292023. december 16., 11:29
„Nincs jogom neveket mondani, de a nyugati országok egy sor magas rangú, nagyon ismert vezetője (tett így). Beleértve egy nagyon ismert nyugati ország bizonyos vezetőjét, aki többször, különböző csatornákon keresztül (…) küldött olyan jelzéseket, hogy miért ne találkozzunk és beszéljünk arról, hogy mi legyen Ukrajnával és az európai biztonsággal” – mondta a miniszter.
Hozzáfűzte, hogy a szóban forgó politikus az elmúlt fél év alatt háromszor próbált három különböző csatornán keresztül erre vonatkozó jeleket küldeni, holott lenne lehetősége a közvetlen kapcsolatfelvételre „a moszkvai kollégájával”.
Lavrov szerint
Vlagyimir Putyin elnököt idézve a miniszter kijelentette: a tárgyalások ellenzőinek meg kell érteniük, hogy a tárgyalások feltételei annál nehezebbek lesznek, „minél tovább kényszerítik (az ukrán államfőt, Volodimir) Zelenszkijt a háborúra”.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország sohasem zárkózott el a párbeszédtől, és a
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak elmondta: a Kreml szoros figyelemmel kíséri az EU terveit, hogy tárgyalásokat kezdjen Ukrajna és Moldova csatlakozásáról, bár ezek évekig is elhúzódhatnak.
„Az EU-nak mindig is meglehetősen szigorú kritériumai voltak a csatlakozásra, és jelenleg nyilvánvaló, hogy sem Ukrajna, sem Moldova nem felel meg ezeknek. Az EU már most sem a legjobb időket éli történelmében, sem az unió működése, sem a gazdaság szempontjából” – mondta.
„Az EU-nak az a vágya, hogy ilyen módon mutassa ki támogatását ezeknek az országoknak, de természetesen az ilyen új tagok valójában destabilizálhatják az EU-t” – vélekedett.
Peszkov szerint a döntés, hogy Georgia EU-tagjelölti státust kapott, „Oroszország bosszantására” irányuló kísérlet.
„Ez természetesen mind Georgiának, mind Ukrajnának, mind Moldovának abszolút szuverén ügye. De ennek a döntésnek az átpolitizált jellege azonnal látható” – tette hozzá.
A magyar kormányfőnek az uniós csúccsal kapcsolatos kijelentéseire reagálva kijelentette: „Nem a mi dolgunk ezt kommentálni. Magyarország is egy szuverén ország, Magyarországnak is megvannak a saját érdekei. Magyarország egyébként sok más európai országgal ellentétben elég határozottan védi az érdekeit, ami egyébként imponál nekünk” – mondta Peszkov.
Emlékeztetett Vlagyimir Putyin elnöknek a csütörtöki évértékelő sajtóértekezleten elmondott szavaira, miszerint
„Ők egyáltalán nem oroszbarátok, csak öntudatosak, elég függetlenek ahhoz, hogy kiálljanak a saját érdekeik mellett. És ez valószínűleg az EU dolga, Magyarországnak az Európai Bizottsággal való kapcsolata nem a mi dolgunk” – tette hozzá a szóvivő, hozzátéve, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a médiában megjelent beszámolókat az EU döntéshozatali gyakorlatáról.
Sajnálatosnak nevezte, hogy Finnország, amelyet „senki nem fenyegetett”, és amellyel Oroszországnak kiváló kapcsolatai voltak, védelmi megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal. Azt mondta, hogy ez a lépés minden bizonnyal megnöveli a feszültséget Moszkva és Helsinki között. Kijelentette, hogy Finnország NATO-tagsága az orosz fél számára „nyilvánvalóan fenyegetést fog jelenteni”.
Újabb orosz dróntámadások Ukrajna ellen
Oroszország pénteken este 31 Sahíd drónnal támadta Ukrajnát, amelyeket három irányból – Primorszk-Ahtarszk, Sescsa és Kurszk – indítottak – jelentette szombat reggel az ukrán légierő.
„A harci műveletek eredményeként 30 Sahídot semmisítettek meg Dnyipro, Kijev, Vinnicja, Csernyihiv, Szumi, Poltava, Cserkaszi, Herszon, Zaporizzsja, Mikolajiv és Hmelnickij régiókban” – áll a légierő Telegram-üzenetében.
Közben az orosz erők folytatták a támadó hadműveleteket Kupjanszk közelében, északkeletre és Bahmut közelében, Avgyijivka közelében, Donyeck városától nyugatra és délnyugatra, a Donyecki és Zaporizzsjai régió határvidékén, valamint a nyugati Zaporizzsjai régióban, és több területen előrehaladást értek el – közölte az Institute for the Study of War.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
szóljon hozzá!