
Fotó: Orosz külügyminisztérium
Nyugati országok magas rangú képviselői megpróbáltak „nem nyilvános” kapcsolatot létesíteni Moszkvával Ukrajna ügyében, annak ellenére, hogy ígéretet tettek arra, hogy Kijev nélkül nem tárgyalnak a konfliktusról – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Moszkvában.
2023. december 16., 10:592023. december 16., 10:59
2023. december 16., 11:292023. december 16., 11:29
„Nincs jogom neveket mondani, de a nyugati országok egy sor magas rangú, nagyon ismert vezetője (tett így). Beleértve egy nagyon ismert nyugati ország bizonyos vezetőjét, aki többször, különböző csatornákon keresztül (…) küldött olyan jelzéseket, hogy miért ne találkozzunk és beszéljünk arról, hogy mi legyen Ukrajnával és az európai biztonsággal” – mondta a miniszter.
Hozzáfűzte, hogy a szóban forgó politikus az elmúlt fél év alatt háromszor próbált három különböző csatornán keresztül erre vonatkozó jeleket küldeni, holott lenne lehetősége a közvetlen kapcsolatfelvételre „a moszkvai kollégájával”.
Lavrov szerint
Vlagyimir Putyin elnököt idézve a miniszter kijelentette: a tárgyalások ellenzőinek meg kell érteniük, hogy a tárgyalások feltételei annál nehezebbek lesznek, „minél tovább kényszerítik (az ukrán államfőt, Volodimir) Zelenszkijt a háborúra”.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország sohasem zárkózott el a párbeszédtől, és a
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak elmondta: a Kreml szoros figyelemmel kíséri az EU terveit, hogy tárgyalásokat kezdjen Ukrajna és Moldova csatlakozásáról, bár ezek évekig is elhúzódhatnak.
„Az EU-nak mindig is meglehetősen szigorú kritériumai voltak a csatlakozásra, és jelenleg nyilvánvaló, hogy sem Ukrajna, sem Moldova nem felel meg ezeknek. Az EU már most sem a legjobb időket éli történelmében, sem az unió működése, sem a gazdaság szempontjából” – mondta.
„Az EU-nak az a vágya, hogy ilyen módon mutassa ki támogatását ezeknek az országoknak, de természetesen az ilyen új tagok valójában destabilizálhatják az EU-t” – vélekedett.
Peszkov szerint a döntés, hogy Georgia EU-tagjelölti státust kapott, „Oroszország bosszantására” irányuló kísérlet.
„Ez természetesen mind Georgiának, mind Ukrajnának, mind Moldovának abszolút szuverén ügye. De ennek a döntésnek az átpolitizált jellege azonnal látható” – tette hozzá.
A magyar kormányfőnek az uniós csúccsal kapcsolatos kijelentéseire reagálva kijelentette: „Nem a mi dolgunk ezt kommentálni. Magyarország is egy szuverén ország, Magyarországnak is megvannak a saját érdekei. Magyarország egyébként sok más európai országgal ellentétben elég határozottan védi az érdekeit, ami egyébként imponál nekünk” – mondta Peszkov.
Emlékeztetett Vlagyimir Putyin elnöknek a csütörtöki évértékelő sajtóértekezleten elmondott szavaira, miszerint
„Ők egyáltalán nem oroszbarátok, csak öntudatosak, elég függetlenek ahhoz, hogy kiálljanak a saját érdekeik mellett. És ez valószínűleg az EU dolga, Magyarországnak az Európai Bizottsággal való kapcsolata nem a mi dolgunk” – tette hozzá a szóvivő, hozzátéve, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a médiában megjelent beszámolókat az EU döntéshozatali gyakorlatáról.
Sajnálatosnak nevezte, hogy Finnország, amelyet „senki nem fenyegetett”, és amellyel Oroszországnak kiváló kapcsolatai voltak, védelmi megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal. Azt mondta, hogy ez a lépés minden bizonnyal megnöveli a feszültséget Moszkva és Helsinki között. Kijelentette, hogy Finnország NATO-tagsága az orosz fél számára „nyilvánvalóan fenyegetést fog jelenteni”.
Újabb orosz dróntámadások Ukrajna ellen
Oroszország pénteken este 31 Sahíd drónnal támadta Ukrajnát, amelyeket három irányból – Primorszk-Ahtarszk, Sescsa és Kurszk – indítottak – jelentette szombat reggel az ukrán légierő.
„A harci műveletek eredményeként 30 Sahídot semmisítettek meg Dnyipro, Kijev, Vinnicja, Csernyihiv, Szumi, Poltava, Cserkaszi, Herszon, Zaporizzsja, Mikolajiv és Hmelnickij régiókban” – áll a légierő Telegram-üzenetében.
Közben az orosz erők folytatták a támadó hadműveleteket Kupjanszk közelében, északkeletre és Bahmut közelében, Avgyijivka közelében, Donyeck városától nyugatra és délnyugatra, a Donyecki és Zaporizzsjai régió határvidékén, valamint a nyugati Zaporizzsjai régióban, és több területen előrehaladást értek el – közölte az Institute for the Study of War.
A háború végét kézzel fogható közelségbe hozó áttörés nem történt a kedden és szerdán Abu-Dzabiban lezajlott háromoldalú tárgyalásokon, ugyanakkor fontos, hogy a háborús felek végre ismét tárgyalóasztalhoz ültek.
Védelmébe vette George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnökének kijelentését, miszerint a románok kifosztják a német szociális rendszert.
Kedden 11 halálos áldozatot és több mint 70 sérültet követelő tömegbaleset történt. A hatóságok szerint a férfi vallomása kulcsfontosságú az ügyben, ugyanakkor a nyomozás jelenlegi állása szerint nem indokolt további fogva tartása.
Orbán Áront és társait üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett embercsempészéssel gyanúsítják.
Újabb német politikus verte ki a biztosítékot Romániában azzal, hogy bírálta a Romániából érkezett bevándorlóknak nyújtott állami segélyeket.
A Charles ciklon miatt heves esőzésekre és viharos szélre számítanak Portugália több térségében, ezért november 11-re a legmagasabb, vörös szintű meteorológiai riasztást adták ki. A román külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki.
Az orosz és egyéb fenyegetések hatékonyabb elhárítása érdekében az Európai Unió 50 millió euróval támogatja egy fekete-tengeri, román–bolgár biztonsági központ létrehozását.
Komoly téttel bíró kétnapos tárgyalások kezdődnek kedden Abu-Dzabiban, amelyeken az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna képviselői az európai országok partvonal melletti asszisztálása mellett az ukrajnai béke lehetőségéről tárgyalnak.
Új politikai helyzetet teremtett a vajdasági magyar közösségben a vasárnapi nemzeti tanácsi választás. Az eredmény hosszabb távon a vajdasági magyar érdekképviselet működését, Budapest és Belgrád kisebbségpolitikai kapcsolatrendszerét is átalakíthatja.
Ukrajna formája egy kicsit más lesz a béketárgyalások után – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy vasárnap este sugárzott interjúban.
szóljon hozzá!