A budapesti memorandum nem kötelezte Oroszországot az ukrajnai erőszakos hatalomátvétel elfogadására – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden.
2015. március 10., 18:142015. március 10., 18:14
Az orosz diplomácia vezetője (képünkön) a spanyol kollégájával közös moszkvai tájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az 1994-es budapesti szándéknyilatkozatban Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia arra vállaltak kötelezettséget, hogy nem vetnek be atomfegyvert Ukrajna ellen, amely önként lemondott nukleáris arzenáljáról. „Oroszország semmilyen más kötelezettséget nem vállalt magára” – tette hozzá Lavrov.
Oroszország tavaly márciusban egyoldalúan elcsatolta a Krím-félszigetet Ukrajnától. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televízióban vasárnap vetített interjúrészletben nyíltan beszélt arról, hogyan adott parancsot a félsziget elszakítására.
Putyin az interjú egy kedden sugárzott részében arról beszélt: a Krím Oroszországhoz csatolását közvélemény-kutatás előzte meg.
Hétfőn este Petro Porosenko ukrán elnök kijelentette: hatvannégy ukrán katona esett el az oroszbarát szakadárok ellen vívott kelet-ukrajnai harcokban a minszki megállapodás által előírt tűzszünet február 15-i életbe lépése óta.
A téma kapcsán ugyancsak hétfőn este Barack Obama amerikai elnök azt mondta: Európának és az Egyesült Államoknak együtt kell működnie a kelet-ukrajnai tűzszünetről megkötött minszki megállapodás hatékony nemzetközi ellenőrzésének biztosítása érdekében. Ezt akkor jelentette ki, amikor a Fehér Házban fogadta Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét. Tusk kijelentette, hogy Oroszország a Nyugat megosztására törekszik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!