Figyelmeztet. Szergej Lavrov nem bízik a kijevi kormányzatban
Fotó: Facebook/Russian Foreign Ministry
Aligha lehet tartós békét szavatolni Ukrajnában egy oroszellenes kijevi vezetésnek adandó biztonsági garanciákkal – vélekedett csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva.
2026. január 30., 09:372026. január 30., 09:37
Lavrov arra reagált, hogy – mint arról beszámoltunk – az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio szerdán bejelentette, hogy a partnerek Ukrajna biztonsági garanciáiról tárgyalnak. Ezek a garanciák magukban foglalhatják brit és francia katonák Ukrajnába küldését, amerikai logisztikai támogatással.
Az orosz diplomácia vezetője elmondta: Moszkvának nincsenek adatai arról, hogy milyen biztonsági garanciákról állapodott meg az Egyesült Államok és Ukrajna.
– jegyezte meg a miniszter.
„És ha a cél az, hogy megőrizzék ezt a rendszert a volt Ukrajna egy részén, és továbbra is ezt a rendszert használják kiindulópontként az Oroszországi Föderáció elleni fenyegetésekhez, akkor valószínűleg maguk is rádöbbennek, hogy az ilyen biztonsági garanciák aligha minősíthetők megbízható intézkedéseknek” – fogalmazott a tárcavezető.
Moszkva nem fogja nyilvánosan kommentálni az ukrajnai rendezésről Abu-Dzabiban folyó megbeszéléseket, mert azoknak bizalmas légkörben kell folyniuk – mondta.
Hangsúlyozta, hogy a sajtót majd akkor tájékoztatják a tárgyalások menetéről, „amikor már minden egyértelművé válik”.
Szergej Lavrov a török sajtónak külön adott interjújában felhívta a figyelmet arra, hogy
„Ukrajna a Nyugat bábja, eszköze, amelyet utóbbi Oroszország biztonságát közvetlenül fenyegető célokra használ” – jelentette ki a miniszter.
Felidézte, hogy
Európa és Kijev azonban „kiforgatták” Washington tervét, „most pedig megpróbálják eladni az amerikai kormánynak saját elképzelésüket a békéről” – húzta alá.
„Többször elmondtuk, és Vlagyimir Putyin elnök is gyakran emlékeztetett arra, hogy a fegyverszünet, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét megpróbál elérni legalább 60 napra, de inkább hosszabb időre, számunkra elfogadhatatlan” – közölte Lavrov, hozzátéve, hogy egy tűzszünet csak a kijevi vezetés újrafelfegyverzését szolgálná.
„Most, a biztonsági garanciákról szóló viták során, amely garanciákra az ukrán vezetők, az európaiak, Mark Rutte NATO-főtitkár, valamint számos NATO- és EU-tagállam sok minisztere annyira büszke, kijelentik, hogy a biztonsági garanciák a kulcs ahhoz, hogy ez a konfliktus ne újuljon ki. De ez egy teljesen más kiskapu kulcsa lesz. Mert ha megnézzük, miről is van szó, akkor
– szögezte le.
Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en közölte: Ukrajna elvárja, hogy végre legyen hajtva az a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett megállapodás, amelynek keretében Vlagyimir Putyin orosz államfő beleegyezett abba, hogy egy hétig nem löveti Kijevet a hideg időjárásra tekintettel.
Donald Trump csütörtökön bejelentette: Vlagyimir Putyin beleegyezett abba, hogy Oroszország egy hétre leállítja a Kijev és más ukrán városok elleni támadásokat. Az orosz hadsereg bombázásai miatt Ukrajnában számos épület fűtés nélkül maradt.
„Fontos nyilatkozat az amerikai elnök részéről Kijev és más ukrán városok biztonságának szavatolásáról ebben a rendkívüli téli időszakban. Az áramellátás az élet alapja. Nagyra értékeljük partnereink erőfeszítéseit, amelyekkel segítenek nekünk életeket menteni. Köszönjük, Trump elnök! Küldöttségeink ezt az Egyesült Arab Emírségekben megvitatták. Várjuk a megállapodások végrehajtását. A feszültségcsökkentő lépések hozzájárulnak a háború befejezéséhez vezető valódi előrelépéshez” – írta angol nyelven Zelenszkij a mikroblogján.
„Személyesen kértem Putyin elnököt, hogy ne lövesse Kijevet és más városokat egy hétig, és ő beleegyezett ebbe” – mondta Trump kabinetjének csütörtöki ülésén.
Uniós főképviselő: az EU pénzügyi feketelistára tette Oroszországot és a 20. szankciócsomagra készül
Az Európai Unió pénzügyi feketelistára helyezte Oroszországot az ukrajnai háború finanszírozásának megakadályozása érdekében – tájékoztatott az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben csütörtökön.
A tagországok külügyminisztereinek egynapos tanácsülését követően Kaja Kallas közölte, az uniós intézkedés célja, hogy lassítsa az orosz bankokkal folytatott tranzakciókat és növelje azok költségeit.
„Tárgyalóasztalra kell kerülnie minden olyan lehetséges intézkedésnek, amely korlátozhatja Oroszország képességét a háború finanszírozására” – húzta alá az uniós diplomácia vezetője.
Azt is bejelentette, hogy az Európai Unió február 24-én, Oroszország Ukrajna elleni inváziójának negyedik évfordulóján tervezi bevezetni a 20. szankciócsomagot Oroszország ellen.
Az EU-tagállamok közötti folyamatos tárgyalások ellenére Kallas szerint a szankciócsomagról még nem született végleges megállapodás.
„Az országok különböző javaslatokat tesznek... a munka folyamatban van” – mondta, és anélkül, hogy részleteket közölt volna, hozzátette, hogy a javaslatok között szerepel a „teljes tengeri szolgáltatások tilalma”, valamint további szankciók az orosz energia- és műtrágyaipar ellen.
Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva a tengeri szolgáltatások teljes tilalmát szorgalmazta annak érdekében, hogy megállítsák Oroszország úgynevezett „árnyékflottája” olajszállító hajóinak mozgását.
Az október 23-án jóváhagyott előző szankciócsomag az úgynevezett „árnyékflotta” 118 hajójára, valamint az orosz bankokra, az energiaipari bevételekre és a háborúval kapcsolatos korlátozások kijátszásában részt vevő hálózatokra szabott ki szankciókat. Az EU először szabott ki korlátozásokat a kriptográfiai platformokra és az orosz és más országokban működő bankokra is, amelyek megkönnyítik a szankciók kijátszását.
Volodimir Zelenszkij elnök korábban kijelentette, hogy Kijev azt fogja javasolni, hogy a 20. szankciócsomag „azokat az orosz jogi személyeket és magánszemélyeket célozza meg, akik még mindig profitálnak az energiaforrásokból”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!