Figyelmeztet. Szergej Lavrov nem bízik a kijevi kormányzatban
Fotó: Facebook/Russian Foreign Ministry
Aligha lehet tartós békét szavatolni Ukrajnában egy oroszellenes kijevi vezetésnek adandó biztonsági garanciákkal – vélekedett csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva.
2026. január 30., 09:372026. január 30., 09:37
Lavrov arra reagált, hogy – mint arról beszámoltunk – az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio szerdán bejelentette, hogy a partnerek Ukrajna biztonsági garanciáiról tárgyalnak. Ezek a garanciák magukban foglalhatják brit és francia katonák Ukrajnába küldését, amerikai logisztikai támogatással.
Az orosz diplomácia vezetője elmondta: Moszkvának nincsenek adatai arról, hogy milyen biztonsági garanciákról állapodott meg az Egyesült Államok és Ukrajna.
– jegyezte meg a miniszter.
„És ha a cél az, hogy megőrizzék ezt a rendszert a volt Ukrajna egy részén, és továbbra is ezt a rendszert használják kiindulópontként az Oroszországi Föderáció elleni fenyegetésekhez, akkor valószínűleg maguk is rádöbbennek, hogy az ilyen biztonsági garanciák aligha minősíthetők megbízható intézkedéseknek” – fogalmazott a tárcavezető.
Moszkva nem fogja nyilvánosan kommentálni az ukrajnai rendezésről Abu-Dzabiban folyó megbeszéléseket, mert azoknak bizalmas légkörben kell folyniuk – mondta.
Hangsúlyozta, hogy a sajtót majd akkor tájékoztatják a tárgyalások menetéről, „amikor már minden egyértelművé válik”.
Szergej Lavrov a török sajtónak külön adott interjújában felhívta a figyelmet arra, hogy
„Ukrajna a Nyugat bábja, eszköze, amelyet utóbbi Oroszország biztonságát közvetlenül fenyegető célokra használ” – jelentette ki a miniszter.
Felidézte, hogy
Európa és Kijev azonban „kiforgatták” Washington tervét, „most pedig megpróbálják eladni az amerikai kormánynak saját elképzelésüket a békéről” – húzta alá.
„Többször elmondtuk, és Vlagyimir Putyin elnök is gyakran emlékeztetett arra, hogy a fegyverszünet, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét megpróbál elérni legalább 60 napra, de inkább hosszabb időre, számunkra elfogadhatatlan” – közölte Lavrov, hozzátéve, hogy egy tűzszünet csak a kijevi vezetés újrafelfegyverzését szolgálná.
„Most, a biztonsági garanciákról szóló viták során, amely garanciákra az ukrán vezetők, az európaiak, Mark Rutte NATO-főtitkár, valamint számos NATO- és EU-tagállam sok minisztere annyira büszke, kijelentik, hogy a biztonsági garanciák a kulcs ahhoz, hogy ez a konfliktus ne újuljon ki. De ez egy teljesen más kiskapu kulcsa lesz. Mert ha megnézzük, miről is van szó, akkor
– szögezte le.
Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en közölte: Ukrajna elvárja, hogy végre legyen hajtva az a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett megállapodás, amelynek keretében Vlagyimir Putyin orosz államfő beleegyezett abba, hogy egy hétig nem löveti Kijevet a hideg időjárásra tekintettel.
Donald Trump csütörtökön bejelentette: Vlagyimir Putyin beleegyezett abba, hogy Oroszország egy hétre leállítja a Kijev és más ukrán városok elleni támadásokat. Az orosz hadsereg bombázásai miatt Ukrajnában számos épület fűtés nélkül maradt.
„Fontos nyilatkozat az amerikai elnök részéről Kijev és más ukrán városok biztonságának szavatolásáról ebben a rendkívüli téli időszakban. Az áramellátás az élet alapja. Nagyra értékeljük partnereink erőfeszítéseit, amelyekkel segítenek nekünk életeket menteni. Köszönjük, Trump elnök! Küldöttségeink ezt az Egyesült Arab Emírségekben megvitatták. Várjuk a megállapodások végrehajtását. A feszültségcsökkentő lépések hozzájárulnak a háború befejezéséhez vezető valódi előrelépéshez” – írta angol nyelven Zelenszkij a mikroblogján.
„Személyesen kértem Putyin elnököt, hogy ne lövesse Kijevet és más városokat egy hétig, és ő beleegyezett ebbe” – mondta Trump kabinetjének csütörtöki ülésén.
Uniós főképviselő: az EU pénzügyi feketelistára tette Oroszországot és a 20. szankciócsomagra készül
Az Európai Unió pénzügyi feketelistára helyezte Oroszországot az ukrajnai háború finanszírozásának megakadályozása érdekében – tájékoztatott az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben csütörtökön.
A tagországok külügyminisztereinek egynapos tanácsülését követően Kaja Kallas közölte, az uniós intézkedés célja, hogy lassítsa az orosz bankokkal folytatott tranzakciókat és növelje azok költségeit.
„Tárgyalóasztalra kell kerülnie minden olyan lehetséges intézkedésnek, amely korlátozhatja Oroszország képességét a háború finanszírozására” – húzta alá az uniós diplomácia vezetője.
Azt is bejelentette, hogy az Európai Unió február 24-én, Oroszország Ukrajna elleni inváziójának negyedik évfordulóján tervezi bevezetni a 20. szankciócsomagot Oroszország ellen.
Az EU-tagállamok közötti folyamatos tárgyalások ellenére Kallas szerint a szankciócsomagról még nem született végleges megállapodás.
„Az országok különböző javaslatokat tesznek... a munka folyamatban van” – mondta, és anélkül, hogy részleteket közölt volna, hozzátette, hogy a javaslatok között szerepel a „teljes tengeri szolgáltatások tilalma”, valamint további szankciók az orosz energia- és műtrágyaipar ellen.
Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva a tengeri szolgáltatások teljes tilalmát szorgalmazta annak érdekében, hogy megállítsák Oroszország úgynevezett „árnyékflottája” olajszállító hajóinak mozgását.
Az október 23-án jóváhagyott előző szankciócsomag az úgynevezett „árnyékflotta” 118 hajójára, valamint az orosz bankokra, az energiaipari bevételekre és a háborúval kapcsolatos korlátozások kijátszásában részt vevő hálózatokra szabott ki szankciókat. Az EU először szabott ki korlátozásokat a kriptográfiai platformokra és az orosz és más országokban működő bankokra is, amelyek megkönnyítik a szankciók kijátszását.
Volodimir Zelenszkij elnök korábban kijelentette, hogy Kijev azt fogja javasolni, hogy a 20. szankciócsomag „azokat az orosz jogi személyeket és magánszemélyeket célozza meg, akik még mindig profitálnak az energiaforrásokból”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!