Hirdetés

Kreml: tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges Ukrajnában

Kreml

Egyeztettek. Vlagyimir Putyin Steve Witkoff amerikai főtárgyalóval és Jared Kushnerrel, Donald Trump vejével találkozott a Kremlben

Fotó: kremlin.ru

Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.

Krónika

2026. január 23., 08:252026. január 23., 08:25

A Kreml azt is közölte, hogy Abu-Dzabiban biztonsági tárgyalásokat fog folytatni az Egyesült Államokkal és Ukrajnával.

Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója újságíróknak a Reuters szerint elmondta, hogy a tárgyalások, amelyek éjfél előtt nem sokkal kezdődtek és körülbelül négy órán át tartottak, hasznosak és rendkívül őszinték voltak.

Hirdetés

Elmondta, hogy Igor Kosztyukov orosz admirális vezeti Moszkva csapatát a háromoldalú biztonsági tárgyalásokon, Kirill Dmitrijev befektetési megbízott pedig külön egyeztet gazdasági kérdésekről Steve Witkoff-fal, Donald Trump elnök megbízottjával.

A következő lépések vázlatos ismertetése során ugyanakkor nem emelt ki semmilyen jelentős áttörést.

„A legfontosabb, hogy az elnökünk és az amerikaiak közötti tárgyalások során megismételték, hogy az Anchorage-ban elfogadott formula szerint a területi kérdés megoldása nélkül nincs remény a hosszú távú rendezésre” – mondta, utalva a tavalyi alaszkai Trump–Putyin csúcstalálkozóra.

Usakov szerint Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország „őszintén érdekelt” a diplomáciai megoldásban.

Hozzátette azonban:

Idézet
Amíg ez nem valósul meg, Oroszország továbbra is következetesen törekszik a különleges katonai művelet céljainak elérésére. Ez különösen igaz a harctéren, ahol az orosz fegyveres erők tartják kezükben a stratégiai kezdeményezést.”

Orosz részől Putyin, Usakov és Dmitrijev vett részt a tárgyalásokon.

Az amerikai oldalon Witkoffot és Trump vejét, Jared Kushnert, aki legutóbb december elején találkozott Putyinnal a Kremlben, Josh Gruenbaum kísérte, akit Trump nemrég nevezett ki a világkonfliktusok megoldásával foglalkozó Béketanács vezető tanácsadójává.

A tárgyalások Trump legújabb lépései annak érdekében, hogy véget vessen Európa második világháború óta leghalálosabb konfliktusának, amely most már a negyedik évének végéhez közeledik.

Usakov egyébként arról is beszélt:

Vlagyimir Putyin orosz elnök megvitatta Witkoffáfal és Jared Kushnerrel annak lehetőségét, hogy egymilliárd dollárt adományozzon Donald Trump elnök Béketanácsának – de csak akkor, ha az Egyesült Államok feloldja az orosz vagyon befagyasztását

– közölte pénteken a Kreml.

„ A Béketanácsról folytatott eszmecsere során hangsúlyoztuk, hogy készek vagyunk egymilliárd dollárt átutalni ennek a szervezetnek a költségvetésébe az előző amerikai kormányzat által befagyasztott orosz eszközökből” – mondta Usakov újságíróknak.

A 2022-ben Moszkva ukrajnai inváziója nyomán befagyasztott tartalékokból származó többi pénzt „a katonai műveletek során érintett területek újjáépítésére lehetne fordítani” – mondta Usakov.

Ez csak „Oroszország és Ukrajna közötti békeszerződés megkötése után” történhet meg

– tette hozzá.

Trump csütörtökön Davosban mutatta be a Béketanácsot.

A tagállamoknak egymilliárd dollárért állandó tagságot kínál.

Putyin, akit meghívtak a tanácsba, még nem kötelezte el magát, de korábban felvetette, hogy az Egyesült Államokban befagyasztott orosz vagyonból fizetné a díjat.

korábban írtuk

Ukrajna: továbbra sincs megállapodás a „konstruktív” és „pozitív” amerikai–orosz találkozó után
Ukrajna: továbbra sincs megállapodás a „konstruktív” és „pozitív” amerikai–orosz találkozó után

Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy nem sikerült véget vetnie Oroszország Ukrajna elleni háborújának, mert szerinte egyik fél sem hajlandó következetesen megállapodásra jutni.

A moszkvai tárgyalásokat megelőzően Donald Trump megbeszélést folytatott a svájci Davosban tartott Világgazdasági Fórum keretében Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel csütörtökön.

A találkozóról távozóban

Trump röviden nyilatkozott újságíróknak, és azt üzente Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy az ukrajnai háborúnak véget kell vetni.

Az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint mindkét fél nagyon jónak minősítette a körülbelül egyórás megbeszélést. Szerhij Nyikiforov, az ukrán elnök sajtótitkára elmondta, hogy a találkozó végén

Trump és Zelenszkij röviden négyszemközt is beszélt egymással.

„Reméljük, hogy ez a háború Ukrajnában véget ér. Sok ember hal meg. A múlt hónapban 30 ezer ember vesztette életét, főként katonák. Ez egy olyan háború, amelyet meg kell állítani. Jó találkozóm volt Zelenszkij elnökkel. Mindenki azt akarja, hogy véget érjen ez a háború” – idézte az UNIAN az amerikai elnököt.

Az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint

Trump kijelentette, hogy nem került szóba Ukrajna csatlakozása az amerikai kezdeményezésű Béketanácshoz a Zelenszkijjel folytatott megbeszélésén.

„Ezt nem beszéltük meg. Ez egy folyamatban lévő ügy. Majd meglátjuk, mi lesz” – mondta az amerikai elnök.

Zelenszkij a találkozót fontosnak nevezve azt mondta, hogy felvetette a légvédelem megerősítésének kérdését az energiainfrastruktúra elleni orosz csapások időszakában.

„A háború befejezésének érdekében készített dokumentumok majdnem készen állnak, Ukrajna őszinteséggel és eltökéltséggel cselekszik. Oroszországot is kötelezni kell arra, hogy véget vessen ennek az agressziónak” – fogalmazott.

Zelenszkij a Világgazdasági Fórumon elhangzott felszólalásában hangsúlyozta, hogy egyetlen biztonsági garancia sem működik az Egyesült Államok nélkül.

Az ukrán elnök több kritikus megjegyzést tett az európai országokkal szemben, miközben méltatta Donald Trump amerikai elnök intézkedéseit.

Az UNIAN ukrán hírügynökség szerint az ukrán államfő az országának nyújtandó biztonsági garanciákról szólva megköszönte az európai partnerek támogatását, ugyanakkor kiemelte, hogy ezek a garanciák csak a háború befejezése után lépnek életbe.

Rámutatott, hogy ha életbe lép a tűzszünet, lesznek ukrán földön kontingensek a partnerországokból és közös járőrözések”

Hozzátette, hogy azonban mindig van egy „de”.

„Trump elnök támogatására van szükség. Egyetlen biztonsági garancia sem működik az Egyesült Államok nélkül. Európa szeret a jövőről beszélni, de elkerüli az azonnali cselekvést, azokat a lépéseket, amelyek meghatározzák, milyen jövőnk lesz” – tette hozzá.

Méltatta Trumpot egyebek mellett azért, mert az Egyesült Államok megállítja az orosz árnyékflotta szállítóhajóit és lefoglalja a kőolajat, Európa viszont – mint mondta – erre nem képes.

Az elnök újfent hangsúlyozta az egységes európai fegyveres erők létrehozásának szükségességét.

„Európa csakis abban bízik, hogy ha fenyegetés éri, a NATO működni fog. Ha viszont Putyin úgy dönt, hogy elfoglalja Litvániát vagy megtámadja Lengyelországot, ki fog válaszolni? Jelenleg a NATO annak a hitnek köszönhetően létezik, hogy az Egyesült Államok cselekedni fog, de mi van, ha mégsem?” – tette fel a kérdést Zelenszkij.

Az ukrán elnök bírálta Európa tevékenységét a Grönland körüli vita kapcsán is.

„Milyen üzenetet közvetít az, ha 30-40 katonát küld egy-egy európai ország Grönlandba? Milyen jelzést küld ez Putyinnak vagy Kínának, és ami fontosabb: a szövetséges Dániának? Azt kockáztatjátok, hogy nem vesznek komolyan benneteket, mert 30-40 katona semmit sem fog megvédeni” – jelentette ki Zelenszkij.

Szerinte a legtöbb európai vezető arra vár, hogy az Egyesült Államok elveszítse érdeklődését a grönlandi ügy iránt.

Zelenszkij példaként állította Európa elé Trumpot és venezuelai akcióját is.

„Trump elnök műveletet hajtott végre Venezuelában. (Nicolás) Maduro (venezuelai elnököt) letartóztatták. Különböző vélemények voltak, de a tény az, hogy Maduro a New York-i bíróság előtt áll. Putyin viszont nincs bíróság előtt, pedig már negyedik éve tart a legnagyobb európai háború. És az, aki ezt elkezdte, még mindig küzd az Európában befagyasztott vagyonáért, és még sikereket is elért” – mondta az elnök.

Zelenszkij felszólalásában bejelentette, hogy várhatóan még ezen a héten az Egyesült Arab Emírségekben háromoldalú találkozóra kerül sor, amelyen részt vesznek az ukrán, az amerikai és az orosz tárgyalóküldöttségek.

Von der Leyen: az EU tovább növeli Ukrajna támogatását
Az EU tovább növeli támogatását, miközben Oroszország fokozza támadásait – jelentette ki Ukrajnával kapcsolatban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke péntek hajnalban Brüsszelben, az uniós tagállamok vezetőinek transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatón. Elmondta: jól haladnak a béketárgyalásokhoz kapcsolódó biztonsági és jóléti csomagok előkészítései is, és az EU közel áll ahhoz, hogy az Egyesült Államokkal és Ukrajnával megállapodjon egy egységes, háború utáni jóléti keretről. A jogállamiság megerősítését, a korrupció elleni fellépést és a közigazgatás modernizálását a befektetői bizalom elengedhetetlen feltételeinek nevezte.

Orbán Viktor: az unió befogadta az ukránok 800 milliárd dolláros igényét
Az Európai Unió vezetése befogadta az ukránok 800 milliárd dolláros igényét, ami lényegében egy eladósodást jelent – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az uniós állam- és kormányfők ülése után pénteken Brüsszelben.
„Kaptunk egy papírt, dokumentumot, amit nem vagyok jogosult nyilvánosságra hozni”, ami arról szól, hogy befogadták az ukránok 800 milliárd dolláros igényét és amelyik azt mondja, hogy jó, ez legyen így, és terveket mutat be, hogy kell előállítani ezt a pénzt, ami lényegében egy eladósodást jelent – ismertette a részleteket a kormányfő.
Orbán Viktor közölte: az ukrán igény az, hogy az unió adjon a következő tíz évben 800 milliárd dollárt és ezen túl még egy 700 milliárdos hadikiadásra is szükség lesz.
„Mindenképpen atombomba jellegű mellbe rúgás volt”, hogy azt hittük eddig, az unió majd próbál esetleg kifarolni vagy valamit lágyítani, vagy csökkenteni, de nem. „Úgy, ahogy jött Ukrajnából az igény, befogadták az egészet” – fogalmazott a kormányfő.
Kiemelte, a parlamenti választásoknak a legnagyobb tétje Magyarországon kívül Ukrajnában van. Hiszen – mint közölte – az említett dokumentum leírja, hogy 2027-ben csatlakoznia kell Ukrajnának az Európai Unióhoz. Tehát nem csak 800 milliárdról beszél, hanem beszél a csatlakozás időpontjáról is, és Magyarország ezt ellenzi – szögezte le.
„Szerintem a következő száz évben nem lesz olyan parlament Magyarországon, amely az ukránok mellett szavazzon, hogy beüljenek az Európai Unióba” – fogalmazott Orbán Viktor, majd aláhúzta: azt gondolják az ukránok, hogy egyetlen módon lehet ezt a Magyarország nevű akadályt elhárítani, hogyha ukránbarát kormány lesz Magyarországon. Ezen dolgoznak – hívta fel a figyelmet.
Mi nem akarjuk, hogy bejöjjenek az unióba, ellenezzük az ukránok tagságát. A Tisza meg a DK be akarja őket engedni, ezért tudomásul kell vennünk, hogy az ukránok aktív szereplői lesznek a magyar kampánynak, mert elemi érdekük fűződik hozzá, hogy Magyarországon kormányváltás legyen. Ettől nem vagyok boldog, nem valami szép dolog, még ha érthető is, de hát majd megküzdünk ezzel is – fogalmazott.
Közölte, az Európai Bizottság az új uniós költségvetésből rengeteg pénzt adna Ukrajnának, azaz nem külön hitelfelvétellel, hanem az unió költségvetéséből oldanák meg Ukrajna pénzügyi támogatását. „Mi ezt szeretnénk megakadályozni. Mi nemzeti kormányt akarunk Magyarországon, amely nem fogja támogatni Ukrajnának a csatlakozását, és nem támogat olyan költségvetést sem, ami a pénzt Ukrajnába akarja küldeni” – húzta alá.
A davosi Világgazdasági Fórumon létrehozott Béketanáccsal kapcsolatos kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt mondta,
a Béketanács azért jött létre, mert a régi szervezetek már nem működnek, viszont baj meg van a világban, és valakinek békét kellene teremtenie. „Itt az okoz zavart, hogy miként viszonyuljanak egy olyan új testülethez, amit a béketeremtés érdekében hoztak létre” – fogalmazott.
Mindenképpen több esélye van ennek a szervezetnek a sikerre és a békére, mint a régieknek, amelyek kudarcot vallottak – hívta fel a figyelmet a kormányfő, majd úgy fogalmazott: „ketten voltunk csak Európaiak, a bolgárok, meg mi, akik azt mondtuk, hogy ez egy jó cél”. Szavai szerint senki sem tudja garantálni, hogy ez sikeres lesz, de az amerikaiak nagy lendülettel vágtak bele, és „úgy érezzük, hogy ebből kijöhet valami”. Aki ebben nincs benne, az valóban kimarad – tette hozzá.
Közölte, ha csak Gázáról szólna a Béketanács, akkor az Európai Unió szinte minden országának ott lenne a helye. De az amerikaiak úgy készítették ezt a dokumentumot, „a mi jóváhagyásunkkal is”, hogy ezen túlmegy: első feladat konszolidálni Gázát, második feladat békét csinálni Ukrajnában, aztán majd jön a többi is – mondta. „Szerintünk ez jó megközelítés” – tette hozzá a kormányfő.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: előbb-utóbb lesz békecsúcs Budapesten.
„Nem tudjuk még, hogy pontosan mikor és hogy milyen szereplőkkel, de ez nem került le a napirendről” – fogalmazott a miniszterelnök, majd úgy folytatta: „ez ott van az amerikaiak jegyzetei között, és ott van a mi munkafüzetünkben is. Lesz békecsúcs Magyarországon. Hogy kettő vagy hármas kompozícióban, azt nem tudjuk”.
Az EU és az Egyesült Államok kapcsolatával összefüggésben azt monda: az önállósághoz erő kell, és ez ma nem áll rendelkezésre. Tehát Európa egy olyan kontinens, amely ma nem tudja magát katonailag megvédeni. Egy olyan kontinens, amelynek a versenyképessége csökken. Egy olyan kontinens, amelyet kívülről beözönlő, más civilizációból érkező emberek destabilizálnak és nem tud úrrá lenni ezen a helyzeten. Európa nincs abban a helyzetben, hogy biztonságban elgondolhassa a saját jövőjét az amerikai együttműködés nélkül – tette hozzá.
„A józan ész együttműködés felé tol bennünket is, meg az amerikaiakat is” - fogalmazott.
A Grönlandról folytatott vitával kapcsolatban elmondta, a kérdés „gyorsan nyugvópontra jutott”, hiszen megállapodás született arról, hogy vámok nem lesznek, katonai beavatkozás sem lesz, és mindenki a konfliktus csökkentésében érdekelt. Tehát a tüzet oltani próbálják, nem pedig hevíteni – közölte.
Azzal kapocslatban, hogy Tisza Párt csütörtökön távol maradt az Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök elleni, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott bizalmatlansági szavazástól, Orbán Viktor azt mondta: én a régi iskolához tartozom. Tehát ha van egy ügy, akkor bút vagy bát mondani kell. Ha sunnyogsz, csak ráfázol. Én ezt gondolom. Van egy ügy, egy bizalmatlansági indítvány és vagy kiállsz valaki mellett, vagy azt mondod, hogy most már menjen innen, mert olyan hibákat vétett, hogy nem méltó arra, hogy élvezze a bizalmunkat. A sunnyogás „agyas dolognak tűnik, de én azt tanultam a politikában, hogy az nem vezet jóra” – tette hozzá Orbán Viktor.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 10., kedd

Irán és Amerika egymást fenyegeti a Hormuzi-szoros kapcsán, Teherán nem tárgyal

Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.

Irán és Amerika egymást fenyegeti a Hormuzi-szoros kapcsán, Teherán nem tárgyal
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Trump szerint közel az iráni háború vége, bejelentésére zuhanni kezdett a kőolaj ára

Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.

Trump szerint közel az iráni háború vége, bejelentésére zuhanni kezdett a kőolaj ára
2026. március 09., hétfő

Uniós szóvivő: jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány

Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.

Uniós szóvivő: jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány
2026. március 09., hétfő

Újabb iráni rakétát lőttek le Törökország légterében, Putyin gratulált az új legfőbb vezetőnek

A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.

Újabb iráni rakétát lőttek le Törökország légterében, Putyin gratulált az új legfőbb vezetőnek
Hirdetés
2026. március 09., hétfő

Elemző: nem jött be a Hormuzi-szoros lezárása Irán számára, Teherán ellen fordul a lépés

Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.

Elemző: nem jött be a Hormuzi-szoros lezárása Irán számára, Teherán ellen fordul a lépés
2026. március 09., hétfő

Robbanás egy belgiumi zsinagóga előtt

Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.

Robbanás egy belgiumi zsinagóga előtt
Robbanás egy belgiumi zsinagóga előtt
2026. március 09., hétfő

Robbanás egy belgiumi zsinagóga előtt

2026. március 09., hétfő

Iráni konfliktus: Románia kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását

Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.

Iráni konfliktus: Románia kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását
Hirdetés
2026. március 09., hétfő

Zelenszkij szerint több mint 400 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel, Kijev visszakéri a lefoglalt vagyont

Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.

Zelenszkij szerint több mint 400 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel, Kijev visszakéri a lefoglalt vagyont
2026. március 09., hétfő

Ali Hamenei fiát választották Irán új legfőbb vezetőjévé

Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.

Ali Hamenei fiát választották Irán új legfőbb vezetőjévé
2026. március 08., vasárnap

Evakuálás a Közel-Keletről: közel 200 román állampolgárt hoznak haza vasárnap

A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.

Evakuálás a Közel-Keletről: közel 200 román állampolgárt hoznak haza vasárnap
Hirdetés
Hirdetés