Nehéz tárgyalások. Ukrajna ügyében még mindig nem született áttörés az amerikai és az orosz fél közötti egyeztetéseken
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy nem sikerült véget vetnie Oroszország Ukrajna elleni háborújának, mert szerinte egyik fél sem hajlandó következetesen megállapodásra jutni.
2026. január 21., 09:322026. január 21., 09:32
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy azért nem sikerült véget vetnie Oroszország Ukrajna elleni háborújának, mert egyik fél sem hajlandó megállapodásra jutni.
Elmondta, hogy megpróbál véget vetni annak, amit ő „az utolsó konfliktusnak” nevez, de eddig nem járt sikerrel.
– mondta a Fehér Házban.
„De átlagosan havonta 25 000 ember veszíti életét. Megpróbálok véget vetni ennek a helyzetnek” – tette hozzá.
A múlt héten Trump kijelentette, hogy Oroszország „kész a megállapodásra”, míg „Ukrajna kevésbé kész a megállapodásra”.
Eközben Volodimir Zelenszkij elnök megismételte felhívását egy legalább 3 millió fős közös európai fegyveres erő létrehozására.
– mondta Zelenszkij újságíróknak.
Zelenszkij nyilatkozata közel egy évvel azután érkezett, hogy először felszólította európai partnereit egy új fegyveres erő létrehozására a 2025. február 15-i müncheni biztonsági konferencián, az orosz agresszió eszkalálódása esetére, az Egyesült Államok további támogatásának bizonytalansága közepette.
Zelenszkij szerint az európai vezetők közel egy év alatt semmilyen lépést nem tettek a kezdeményezés megvalósítása érdekében.
„Talán most, az új kihívások fényében, az európai vezetők komolyan veszik majd a kérdést” – tette hozzá az elnök.
Hozzátette, hogy Ukrajna harci tapasztalatai, valamint katonai technológiai és logisztikai szakértelme révén egy ilyen erő sarokkövévé válhat.
„Mivel valódi háborús tapasztalatokkal rendelkezünk, megosztjuk technológiáinkat partnereinkkel. Ők pedig hírszerzési információkat adnak nekünk – például Franciaország és más országok is” – mondta Zelenszkij.
„Mi pedig átadjuk nekik elfogó drónjainkat – olyan rendszereket, amelyek már beváltak a harcban. Megosztunk más technológiákat is, bemutatva, hogy bizonyos fegyverek hogyan működnek a gyakorlatban” – tette hozzá.
Eközben
de Donald Trump amerikai elnök ismételt ígéretei ellenére még nem született megállapodás.
„A párbeszéd konstruktív, és egyre többen értik meg az orosz álláspont igazságosságát” – mondta Putyin különmegbjzottja, Kirill Dmitrijev, miután tárgyalt Trump küldöttével, Steve Witkoff-fal, és az amerikai elnök vejével, Jared Kushnerrel a davosi USA House-ban.
Witkoff azt mondta: „Nagyon pozitív találkozónk volt” – jelentette az orosz RIA hírügynökség.
A tét az, hogy hogyan lehet véget vetni Európa második világháború óta leghalálosabb háborújának, mi lesz Ukrajna jövője, milyen mértékben szorulnak háttérbe az európai hatalmak, és hogy az Egyesült Államok által közvetített békeegyezmény tartós lesz-e.
Ukrajna európai szövetségesei, akik jelenleg nyilvánosan vitatkoznak Trump Grönlanddal szembeni fenyegetéseiről, attól tartanak, hogy az Egyesült Államok területi engedményeket követelhet az ukránoktól.
Eközben
„Trump alatt az Egyesült Államok lett az egyetlen ország, amely nemcsak megértette az orosz fél érdekeit, hanem olyan megoldásokat is javasolt, amelyek figyelembe vennék a jelenlegi válság kiváltó okait” – hangoztatta Lavrov, aki szerint Moszkva mindig is az ukrajnai konfliktus diplomáciai rendezését támogatta.
Azzal vádolta meg az európaiakat, hogy mindent megtesznek a béketörekvések akadályozása érdekében, beleértve a Trump-adminisztráció kezdeményezéseit is.
„Természetesen nem engedhetjük meg magunknak ezt a luxust” – hangsúlyozta.
Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi európai vezetőkkel aligha lehet megegyezni, mert túlságosan mélyen beléjük ivódott a Oroszország iránti gyűlölet.
De, mint mondta, Moszkva ennek ellenére nem mond le a párbeszédről.
Vannak erők, amelyek elsősorban a saját nemzeti érdekeiket tartják szem előtt. Most (a német kancellár, Friedrich) Merz azt mondta, hogy Oroszország európai ország, beszélni kell vele. Káprázatos!” – fogalmazott.
Megismételte, hogy Oroszország kész együttműködni mindenkivel, aki kész a kölcsönösségre, és „hajlandó tisztességesen, az egyenjogúság alapján, zsarolás és nyomásgyakorlás nélkül tárgyalni”.
Nehezményezte, hogy az Európában kidolgozott biztonsági garanciák kizárólag a jelenlegi kijevi rezsimre vonatkoznak, és
a kánoni ukrán ortodox egyház tevékenységéről.
Leszögezte, hogy Oroszország számára elfogadhatatlanok azok a rendezési javaslatok, amelyek célja a jelenlegi „náci” rendszer megőrzése Kijevben.
A grönlandi válságra kitérve azt mondta, hogy a sziget körüli vita a gyarmati korszak következménye.
„Korábban nehéz volt elképzelni, hogy ilyesmi megtörténhet, beleértve a NATO egységes nyugati katonai-politikai blokként való megőrzésének kilátásait is” – mondta Lavrov, aki szerint az ügyben a nyugati országok igyekeznek egymás között megegyezni, ami az ő döntésük, az ő joguk, és Moszkvának, amely figyelemmel kíséri az események alakulását, nincs ehhez köze.
– mondta.
Közölte, hogy Oroszország érdekelt az együttműködésben az Északi-sarkvidéken és a Venezuela körüli feszültség enyhítésében.
Beszámolója szerint Moszkva, Teherán és Tel-Aviv megvitatta az Izrael és Irán közötti kölcsönös támadási tilalomról szóló megállapodás lehetőségét.
Nehezményezte, hogy a szervezet, amely az egyenlőség és a konszenzus elvein alapult, olyan eszközzé alakult át, amelyet a Nyugat, a többségét kihasználva, Oroszország ellen fordít.
Közölte, hogy Moszkva továbbra is részt vesz benne, hogy együttműködjön azokkal az országokkal, amelyek megőrizték józan eszüket.
„Kapcsolatot fogunk tartani velük, és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy megakadályozzuk az EBESZ-t abban, hogy saját magát temesse el” – hangsúlyozta.
Úgy vélekedett,
„Az euroatlanti biztonsági koncepció hiteltelenné vált. Éppen ezért beszélünk az eurázsiai koncepcióról. Egy idő után úgyis meg kell állapodni abban, hogy az integrációs struktúrákban az új, nagy, akár nemzeti, akár regionális szereplők hogyan fognak együttműködni. És most napirenden van a párbeszéd arról, hogy hogyan lehet ezt a multipolaritást rendezni” – magyarázta.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője eközben kijelentette, hogy Moszkva nincs tisztában az ukránok és az európaiak között folyamatosan zajló tárgyalások tartalmával.
Megismételte, hogy Oroszország támogatja a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok helyreállítását az Egyesült Államokkal.
Kifejezte reményét, hogy az orosz fél az amerikaiakkal folytatandó tárgyalások során választ kap majd ezekre.
Közölte, hogy Oroszországot nem hívták meg a G7-csoport párizsi csúcstalálkozójára.
Védelmi miniszter: Ukrajna célja, hogy havi 50 000 orosz katonával végezzen
Ukrajna célja, hogy „havonta 50 000 orosz állampolgárt megöljön” – jelentette ki az ország új védelmi minisztere, Mihailo Fedorov egy sajtótájékoztatón.
Fedorov ismertette terveit, és elmondta, hogy két prioritása van, amelyek közül az első a „vezetés”.
„A vezetést azok köré kell felépíteni, akik képesek meghatározott célokat elérni. Ha az emberek nem mutatnak mérhető eredményeket, nem maradhatnak a rendszerben” – mondta.
„A második stratégiai cél az, hogy havonta 50 000 orosz állampolgárt megöljünk” – mondta.
„A múlt hónapban 35 000-et öltek meg; ezeket a veszteségeket videófelvételek igazolják. Ha elérjük az 50 000-et, meglátjuk, mi történik az ellenséggel. Ők az embereket erőforrásnak tekintik, és a hiány már most is nyilvánvaló.”
Moszkva és Kijev ritkán jelentik be hivatalosan saját veszteségeiket. Ukrajna becslései szerint Oroszország teljes háborús vesztesége meghaladta az 1 200 000 főt.
A súlyos veszteségek ellenére Oroszország képes volt előrelépéseket elérni az ukrajnai fronton, mivel friss szerződéses katonákkal tudja pótolni veszteségeit. Az ukrán nyílt forráskódú térképészeti projekt, a DeepState jelentése szerint az orosz erők 2025-ben 4336 négyzetkilométer ukrán területet foglaltak el, ami az ország területének kevesebb mint 1 százalékát teszi ki.
Kijev viszont egyre súlyosabb emberhiánnyal küzd, különösen a frontvonalat tartó gyalogsági egységeknél.
Egy ritka jelentésben Fedorov múlt szerdán közölte, hogy kétmillió ukrán állampolgárt köröznek a mozgósítás elkerülése miatt, és további 200 000 katona hivatalos engedély nélkül van távol, miközben a gyalogsági egységek továbbra is küszködnek a súlyos veszteségek pótlásával.
Az ukrán vezérkar szombati becslése szerint Oroszország 2022. február 24-e, a háború kezdete óta 1 225 590 katonát vesztett Ukrajnában, beleértve a sebesülteket, az elesetteket és az eltűnteket.
A számok nagyjából megegyeznek a nyugati hírszerző ügynökségek becsléseivel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.
Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!