
A szavak szintjén. A Kreml szóvivője szerint az orosz elnök hajlandó békét kötni
Fotó: Pixabay
Vlagyimir Putyin elnök nyitott az ukrajnai békére, és intenzív munka folyik az Egyesült Államokkal, de a konfliktus annyira bonyolult, hogy nehéz elérni a Washington által kívánt gyors előrehaladást – közölte szerdán a Kreml.
2025. április 30., 13:192025. április 30., 13:19
„Az elnök továbbra is nyitott a konfliktus megoldásának politikai és diplomáciai módszereire” – mondta újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Reuters szerint.
Mint ismeretes, Putyin azért adott parancsot a háború megindítására, hogy „nácitlanítsák” Ukrajnát, megakadályozzák az ország NATO-csatlakozását, és lefegyverezzék a hadseregét.
A háború során aztán annektált négy ukrajnai régiót, amelyek közül azonban egyiket sem uralja száz százalékban – a legfrissebb értesülések szerint
Peszkov megjegyezte, hogy Putyin készségét fejezte ki a közvetlen tárgyalásokra Ukrajnával, de Kijevből még nem érkezett válasz.
„Sajnos Kijevből nem hallottunk ezzel kapcsolatban semmilyen nyilatkozatot. Tehát nem tudjuk, hogy Kijev készen áll-e vagy sem” – mondta Peszkov angolul újságíróknak.

Keith Kellogg amerikai különmegbízottkedden „abszurdnak” minősítette Oroszország jövő heti háromnapos tűzszünetre vonatkozó tervét, és megismételte, hogy az Egyesült Államok átfogó és tartós békeszerződésre törekszik a háború befejezése érdekében.
Donald Trump amerikai elnök, aki azt mondja, hogy béketeremtőként szeretne emlékezetes maradni, többször is kijelentette, hogy
„Megértjük, hogy Washington gyors sikert akar elérni ebben a folyamatban” – mondta Peszkov angolul.
A TASZSZ szerint Peszkov azt is megjegyezte:
Trump kedden azt mondta, szerinte Putyin meg akarja állítani az ukrajnai háborút, hozzátéve, hogy ha ő nem lenne, akkor Oroszország megpróbálná elfoglalni egész Ukrajnát.
– mondta Trump.
Az amerikai elnök ugyanakkor nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok leállítaná-e az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, ha Washington elállna a tárgyalásoktól.
A Reuters emlékeztet:
– ezt tartják annak az időszaknak, amikor a két hidegháborús szuperhatalom a legközelebb került az atomháborúhoz.
Ukrán légvédelem: száznál több drónnal támadt az orosz hadsereg, egy ember meghalt, negyvennél több megsebesült
Tömeges orosz dróncsapás érte Harkivot és Dnyiprót szerdára virradóra, egy ember meghalt, több mint negyvenen megsebesültek – közölték vezető ukrán hírügynökségek és hírportálokkatonai és helyi közigazgatási forrásokra, valamint a katasztrófavédelmi szolgálatra hivatkozva.
A légierő parancsnokságának szerda délelőtti jelentése szerint az éjszaka folyamán az orosz hadsereg 108 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen. A légvédelem 50 harci drónt lelőtt, 22 úgynevezett megtévesztő drón pedig „negatív következmények nélkül” eltűnt a radarokról.
Az orosz légitámadás Harkiv és Dnyipropetrovszk megyében okozott károkat – áll a légierő hivatalos közleményében.
Dnyipro városában egy ember meghalt, egy másik megsebesült az éjszakai dróntámadásban, Dnyipropetrovszk megye területén pedig egy vállalatban, lakóépületekben, autókban és egy étteremkomplexumban keletkeztek károk.
Április 29-én a késő esti órákban tömeges dróntámadás érte Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot. A becsapódások következtében 45 ember megsebesült – közölték ukrán hírforrások Oleh Szinyehubov katonai kormányzó, illetve Ihor Terehov polgármester Telegramon közzétett információi alapján.
A katasztrófavédelem közlése szerint a Harkivban összesen 16 drón becsapódását észlelték, a városban 10 helyen csaptak fel a lángok, több lakóépület, garázs és infrastrukturális létesítmény megsemmisült, autók rongálódtak meg.
Az orosz csapatok kitartóan igyekeznek áttörni az ukrán védelmet és elérni Dnyipropetrovszk megye közigazgatási határát – jelentette az Unian hírügynökség Olekszandr Szirszkij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka Telegram-bejegyzésre hivatkozva.
Szirszkij szerint az orosz felső vezetés hangzatos nyilatkozatai ellenére, miszerint készek tűzszünetet kötni a májusi ünnepek időszakára, a megszállók jelentősen fokozták a harcok intenzitását, fő erőfeszítéseiket a Donyec megyei Pokrovszk városának irányába összpontosítva. A főparancsnok azt is hozzátette, hogy a folyamatos támadások és áttörési kísérletek ellenére az ellenség veszteségeket szenved és visszavonul.
Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT). Kert Attila kinevezését a Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz egyaránt bírálta.
Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el – írta az MTI szombaton.
A Moody's hitelminősítő elismeri a magyarországi gazdaságpolitikai fordulat kézzelfogható eredményeit azzal, hogy két éve változatlan kilátását most stabilra javította – állapította meg Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzésében.
Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.
Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.
Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.
Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.
Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.
Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.
A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?
szóljon hozzá!