Adok-kapok. A Kreml szerint Donald Trump amerikai elnök érzelmileg túlfűtött
Fotó: Pixabay
A Kreml szerint Donald Trump az „érzelmi túlterheltség” jeleit mutatja, miután az amerikai elnök „teljesen őrültnek” nevezte Vlagyimir Putyint Moszkva legnagyobb ukrajnai légitámadását követően.
2025. május 27., 09:042025. május 27., 09:04
Mint arról beszámoltunk, a Kreml reakciójának előzményeként az amerikai elnök vasárnap a Truth Social közösségi oldalon azt írta, hogy „valami történt” Putyinnal, miután Oroszország 367 drónnal és rakétával 13 embert ölt meg Ukrajnában. „Teljesen megőrült” – fogalmazott Trump.
„Feleslegesen megölt egy csomó embert” – tette hozzá.
Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője a BBC szerint azt mondta, hogy
Trump megjegyzései Oroszország 2022 februári teljes körű inváziója óta a legnagyobb összevont légitámadást követték. Legalább 13 ember meghalt és több tucatnyian megsebesültek Ukrajnában a szombatról vasárnapra virradó éjszaka, miután Oroszország 367 drónt és rakétát lőtt ki.
Vlagyimir Putyin orosz elnök „teljesen megőrült” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök vasárnap, hozzátéve: „nem örül annak, amit Putyin csinál”, miután Moszkva három éve tartó ukrajnai háborújának legnagyobb légitámadását hajtotta végre.
Vasárnap este és hétfő reggel között Oroszország 355 drónt lőtt ki Ukrajna ellen, 10 ember meghalt. Az ukrán légierő szerint ez volt az eddigi legnagyobb, csak drónokkal végrehajtott támadás.
Peszkov szerint
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a légvédelmi rendszerek 20 ukrán drónt semmisítettek meg több orosz régió felett.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn azt mondta, hogy az orosz légitámadásoknak nincs „katonai értelme”, inkább „nyilvánvaló politikai döntés... Putyin részéről, Oroszország döntése... a háború folytatása és életek elpusztítása”.
Zelenszkij hétfői egy hírszerzési tájékoztatót követően egyenesen azt mondta, hogy
Kijev már korábban figyelmeztetett egy új nagyszabású orosz offenzíva veszélyére, amely Ukrajna északkeleti, Harkiv és Szumi területeit veszi célba tavasszal és nyáron. Miközben Oroszország az elmúlt hónapokban súlyos veszteségek árán csak minimális területi nyereséget ért el, Moszkva a legutóbbi béketárgyalásokon megduplázta maximalista célkitűzéseit.
Az ukrán hírszerzés jelentései megerősítik, hogy Oroszország nem érdekelt komolyan a békés rendezésben – mondta Zelenszkij .
„A hírszerzésünk által gyűjtött információkból és a nyílt adatokból láthatjuk, hogy Putyin orosz elnöknek és környezetének nincsenek tervei a háború befejezésére – nincs bizonyíték arra, hogy komolyan fontolgatnák a békét, és hogy komolyan fontolgatnák a diplomáciát” – mondta.
– állította.
Zelenszkij szerint Ukrajna szövetségeseinek hírszerző szervei valószínűleg ugyanezeket a bizonyítékokat látták. Arra sürgette a partnerországokat, hogy válaszul „megfelelő közös nyomást” gyakoroljanak Moszkvára.
Egyúttal olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy Berlin, hogy Taurus rakétákat adna Kijevnek.
A hétvégi orosz támadásokra adott válaszként Merz német kancellár azt mondta, hogy „már nincs” hatótávolság-korlátozás az Ukrajnának szállított fegyverekre.
„Ez azt jelenti, hogy Ukrajna most már megvédheti magát, például oroszországi katonai állások megtámadásával... nagyon kevés kivételtől eltekintve, a közelmúltig nem tette ezt. Most már megteheti” – mondta Merz.
Elmondása szerint
A német kancellár a nyugati döntést szembeállította az orosz háborús katonai hadmozdulatokkal, aminek keretében „Oroszország teljesen könyörtelenül támad polgári célpontokat, városokat, óvodákat, kórházakat és idősotthonokat bombáz”, miközben szerinte Ukrajna ilyeneket nem tesz.
Friedrich Merz azt is elárulta, többek között ezért találkozott a brit, a francia és a lengyel vezetőkkel május 10-én Ukrajnában.
A Reuters értesülései szerint Zelenszkij szerdán Berlinbe utazik, bár ezt nem erősítették meg.
Mint ismeretes, az előző német kormány nem volt hajlandó Taurus rakétákat adni Ukrajnának.
Novemberben Joe Biden akkori amerikai elnök engedélyt adott Ukrajnának arra, hogy az Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú rakétákat használhasson Oroszország elleni támadásra, bár korlátozásokkal.
A Taurus rakéta hatótávolsága mintegy 500 km – ez jóval nagyobb távolság, mint az Ukrajna szövetségesei által szállított más rendszereké. Oroszország szerint a fegyver szállítása „veszélyes lépés” lenne.
Peszkov hétfőn azt mondta, hogy
Múlt héten Trump és Putyin kétórás telefonbeszélgetést folytatott, hogy megvitassák az Egyesült Államok által javasolt tűzszüneti megállapodást a harcok leállítására.
Az amerikai elnök úgy vélte, hogy a hívás „nagyon jól” sikerült, és hozzátette, hogy Oroszország és Ukrajna „azonnal megkezdi” a tárgyalásokat a tűzszünet és „a háború befejezése” érdekében.
Ukrajna nyilvánosan beleegyezett egy 30 napos tűzszünetbe, de Putyin csak annyit mondott, hogy Oroszország együttműködik Ukrajnával egy „memorandum” kidolgozásában egy „lehetséges jövőbeli békéről” – ezt a lépést Kijev és európai szövetségesei halogató taktikának minősítették.
Az első közvetlen ukrán-orosz tárgyalásokat 2022 óta május 16-án tartották a törökországi Isztambulban.
A múlt heti jelentős hadifogolycserétől eltekintve ugyanakkor alig történt előrelépés a harcok szünetelésének közelebb hozásában.
Oroszország jelenleg Ukrajna területének mintegy 20 százalékát ellenőrzi. Ebbe beletartozik a 2014-ben elcsatolt Krím is.
Oroszország hosszú távú fenyegetést jelent ránk és egész Európára, állapították meg a skandináv országok vezetői
Az Oroszország jelentette veszélyekről és Ukrajna további támogatásáról tanácskoztak hétfőn a finnországi Turkuban az észak-európai kormányfők.
A találkozón az öt NATO-tagország, Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia és Izland kormányfői az Oroszország jelentette veszélyekre hívták fel a figyelmet.
„A hétvégi szörnyű támadások azt bizonyítják, amit sajnos már tudunk, hogy Oroszországot nem érdekli a béke” – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök a tanácskozás után.
„Putyin nappal tárgyalásról beszél, aztán éjszaka Ukrajnát bombázza” – tette hozzá Frederiksen újságíróknak nyilatkozva.
A dán kormányfő közlése szerint az északi országok vezetői megállapodtak abban, hogy mindaddig támogatni fogják Ukrajnát, ameddig szükséges, és ez katonai segítséget, az ukrán védelmi iparba való befektetést és ukrán vállalatokkal való együttműködést is jelenthet.
Oroszország hosszú távú fenyegetést jelent ránk és egész Európára – mondta el Petteri Orpo finn miniszterelnök. Hozzátette: nemcsak katonai fenyegetésről van szó, hanem kibertámadásokról és a tenger alatti kábelek megrongálásáról is a Balti-tengeren.
A találkozón részt vett Jens-Frederik Nielsen grönlandi kormányfő is. Az északi kormányfők Friedrich Merz német kancellárt is várják a találkozóra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Észak-Komárom gasztronómiai ízvilágát, történelmét és pezsgő kulturális életét bemutató, Kárpát-medencei újságíró-találkozót szerveztek a felvidéki városban. Ebből az alkalomból beszélgettünk Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármesterével.
Az Európai Unió eltökélt abban, hogy Moldova uniós csatlakozásának minden szakaszában támogatást nyújtson, és a bővítési folyamat révén egy erős és prosperáló országot üdvözöljön majd az európai családban.
A „tisztítótűz-művelet” elindítását jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben Magyarország „orbáni maffiától” történő megszabadítása érdekében.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Négy ember meghalt, 28-an pedig megsebesültek egy dróncsapás során a Krím-félszigeten – közölte Szergej Akszjonov, a Moszkva által kinevezett kormányzó, miközben számos robbanásról és tűzről érkeztek hírek.
Donald Trump amerikai elnök szerint sem a tűzszünet idején, sem azt követően nem kell áthaladási díjra számítani a Hormuzi-szoroson, legfeljebb az Egyesült Államok kérhet majd anyagi ellentételezést a hajózási útvonal biztonságának fenntartásáért.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Nicușor Dan államfő szombaton Isztambulban részt vett a román haditengerészet Törökországtól vásárolt új korvettjének ünnepélyes szolgálatba állításán.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Újraválasztották George Simiont, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (ECR) alelnökévé – közölte az AUR.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!