Adok-kapok. A Kreml szerint Donald Trump amerikai elnök érzelmileg túlfűtött
Fotó: Pixabay
A Kreml szerint Donald Trump az „érzelmi túlterheltség” jeleit mutatja, miután az amerikai elnök „teljesen őrültnek” nevezte Vlagyimir Putyint Moszkva legnagyobb ukrajnai légitámadását követően.
2025. május 27., 09:042025. május 27., 09:04
Mint arról beszámoltunk, a Kreml reakciójának előzményeként az amerikai elnök vasárnap a Truth Social közösségi oldalon azt írta, hogy „valami történt” Putyinnal, miután Oroszország 367 drónnal és rakétával 13 embert ölt meg Ukrajnában. „Teljesen megőrült” – fogalmazott Trump.
„Feleslegesen megölt egy csomó embert” – tette hozzá.
Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője a BBC szerint azt mondta, hogy
Trump megjegyzései Oroszország 2022 februári teljes körű inváziója óta a legnagyobb összevont légitámadást követték. Legalább 13 ember meghalt és több tucatnyian megsebesültek Ukrajnában a szombatról vasárnapra virradó éjszaka, miután Oroszország 367 drónt és rakétát lőtt ki.
Vlagyimir Putyin orosz elnök „teljesen megőrült” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök vasárnap, hozzátéve: „nem örül annak, amit Putyin csinál”, miután Moszkva három éve tartó ukrajnai háborújának legnagyobb légitámadását hajtotta végre.
Vasárnap este és hétfő reggel között Oroszország 355 drónt lőtt ki Ukrajna ellen, 10 ember meghalt. Az ukrán légierő szerint ez volt az eddigi legnagyobb, csak drónokkal végrehajtott támadás.
Peszkov szerint
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a légvédelmi rendszerek 20 ukrán drónt semmisítettek meg több orosz régió felett.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn azt mondta, hogy az orosz légitámadásoknak nincs „katonai értelme”, inkább „nyilvánvaló politikai döntés... Putyin részéről, Oroszország döntése... a háború folytatása és életek elpusztítása”.
Zelenszkij hétfői egy hírszerzési tájékoztatót követően egyenesen azt mondta, hogy
Kijev már korábban figyelmeztetett egy új nagyszabású orosz offenzíva veszélyére, amely Ukrajna északkeleti, Harkiv és Szumi területeit veszi célba tavasszal és nyáron. Miközben Oroszország az elmúlt hónapokban súlyos veszteségek árán csak minimális területi nyereséget ért el, Moszkva a legutóbbi béketárgyalásokon megduplázta maximalista célkitűzéseit.
Az ukrán hírszerzés jelentései megerősítik, hogy Oroszország nem érdekelt komolyan a békés rendezésben – mondta Zelenszkij .
„A hírszerzésünk által gyűjtött információkból és a nyílt adatokból láthatjuk, hogy Putyin orosz elnöknek és környezetének nincsenek tervei a háború befejezésére – nincs bizonyíték arra, hogy komolyan fontolgatnák a békét, és hogy komolyan fontolgatnák a diplomáciát” – mondta.
– állította.
Zelenszkij szerint Ukrajna szövetségeseinek hírszerző szervei valószínűleg ugyanezeket a bizonyítékokat látták. Arra sürgette a partnerországokat, hogy válaszul „megfelelő közös nyomást” gyakoroljanak Moszkvára.
Egyúttal olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy Berlin, hogy Taurus rakétákat adna Kijevnek.
A hétvégi orosz támadásokra adott válaszként Merz német kancellár azt mondta, hogy „már nincs” hatótávolság-korlátozás az Ukrajnának szállított fegyverekre.
„Ez azt jelenti, hogy Ukrajna most már megvédheti magát, például oroszországi katonai állások megtámadásával... nagyon kevés kivételtől eltekintve, a közelmúltig nem tette ezt. Most már megteheti” – mondta Merz.
Elmondása szerint
A német kancellár a nyugati döntést szembeállította az orosz háborús katonai hadmozdulatokkal, aminek keretében „Oroszország teljesen könyörtelenül támad polgári célpontokat, városokat, óvodákat, kórházakat és idősotthonokat bombáz”, miközben szerinte Ukrajna ilyeneket nem tesz.
Friedrich Merz azt is elárulta, többek között ezért találkozott a brit, a francia és a lengyel vezetőkkel május 10-én Ukrajnában.
A Reuters értesülései szerint Zelenszkij szerdán Berlinbe utazik, bár ezt nem erősítették meg.
Mint ismeretes, az előző német kormány nem volt hajlandó Taurus rakétákat adni Ukrajnának.
Novemberben Joe Biden akkori amerikai elnök engedélyt adott Ukrajnának arra, hogy az Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú rakétákat használhasson Oroszország elleni támadásra, bár korlátozásokkal.
A Taurus rakéta hatótávolsága mintegy 500 km – ez jóval nagyobb távolság, mint az Ukrajna szövetségesei által szállított más rendszereké. Oroszország szerint a fegyver szállítása „veszélyes lépés” lenne.
Peszkov hétfőn azt mondta, hogy
Múlt héten Trump és Putyin kétórás telefonbeszélgetést folytatott, hogy megvitassák az Egyesült Államok által javasolt tűzszüneti megállapodást a harcok leállítására.
Az amerikai elnök úgy vélte, hogy a hívás „nagyon jól” sikerült, és hozzátette, hogy Oroszország és Ukrajna „azonnal megkezdi” a tárgyalásokat a tűzszünet és „a háború befejezése” érdekében.
Ukrajna nyilvánosan beleegyezett egy 30 napos tűzszünetbe, de Putyin csak annyit mondott, hogy Oroszország együttműködik Ukrajnával egy „memorandum” kidolgozásában egy „lehetséges jövőbeli békéről” – ezt a lépést Kijev és európai szövetségesei halogató taktikának minősítették.
Az első közvetlen ukrán-orosz tárgyalásokat 2022 óta május 16-án tartották a törökországi Isztambulban.
A múlt heti jelentős hadifogolycserétől eltekintve ugyanakkor alig történt előrelépés a harcok szünetelésének közelebb hozásában.
Oroszország jelenleg Ukrajna területének mintegy 20 százalékát ellenőrzi. Ebbe beletartozik a 2014-ben elcsatolt Krím is.
Oroszország hosszú távú fenyegetést jelent ránk és egész Európára, állapították meg a skandináv országok vezetői
Az Oroszország jelentette veszélyekről és Ukrajna további támogatásáról tanácskoztak hétfőn a finnországi Turkuban az észak-európai kormányfők.
A találkozón az öt NATO-tagország, Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia és Izland kormányfői az Oroszország jelentette veszélyekre hívták fel a figyelmet.
„A hétvégi szörnyű támadások azt bizonyítják, amit sajnos már tudunk, hogy Oroszországot nem érdekli a béke” – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök a tanácskozás után.
„Putyin nappal tárgyalásról beszél, aztán éjszaka Ukrajnát bombázza” – tette hozzá Frederiksen újságíróknak nyilatkozva.
A dán kormányfő közlése szerint az északi országok vezetői megállapodtak abban, hogy mindaddig támogatni fogják Ukrajnát, ameddig szükséges, és ez katonai segítséget, az ukrán védelmi iparba való befektetést és ukrán vállalatokkal való együttműködést is jelenthet.
Oroszország hosszú távú fenyegetést jelent ránk és egész Európára – mondta el Petteri Orpo finn miniszterelnök. Hozzátette: nemcsak katonai fenyegetésről van szó, hanem kibertámadásokról és a tenger alatti kábelek megrongálásáról is a Balti-tengeren.
A találkozón részt vett Jens-Frederik Nielsen grönlandi kormányfő is. Az északi kormányfők Friedrich Merz német kancellárt is várják a találkozóra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!