Kreml: a Putyint őrültnek nevező Trump „érzelmileg túlterhelt”, Merz szerint feloldják a mélységi támadásokra vonatkozó korlátozásokat

Trump megjegyzései Oroszország 2022 februári teljes körű inváziója óta a legnagyobb összevont légitámadást követték. Legalább 13 ember meghalt és több tucatnyian megsebesültek Ukrajnában a szombatról vasárnapra virradó éjszaka, miután Oroszország 367 drónt és rakétát lőtt ki.

korábban írtuk

Trump az Ukrajna elleni legsúlyosabb orosz légitámadás után: „Putyin megbolondult”

Vlagyimir Putyin orosz elnök „teljesen megőrült” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök vasárnap, hozzátéve: „nem örül annak, amit Putyin csinál”, miután Moszkva három éve tartó ukrajnai háborújának legnagyobb légitámadását hajtotta végre.

Vasárnap este és hétfő reggel között Oroszország 355 drónt lőtt ki Ukrajna ellen, 10 ember meghalt. Az ukrán légierő szerint ez volt az eddigi legnagyobb, csak drónokkal végrehajtott támadás.

Peszkov szerint

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a légvédelmi rendszerek 20 ukrán drónt semmisítettek meg több orosz régió felett.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn azt mondta, hogy az orosz légitámadásoknak nincs „katonai értelme”, inkább „nyilvánvaló politikai döntés... Putyin részéről, Oroszország döntése... a háború folytatása és életek elpusztítása”.

Zelenszkij hétfői egy hírszerzési tájékoztatót követően egyenesen azt mondta, hogy

Kijev már korábban figyelmeztetett egy új nagyszabású orosz offenzíva veszélyére, amely Ukrajna északkeleti, Harkiv és Szumi területeit veszi célba tavasszal és nyáron. Miközben Oroszország az elmúlt hónapokban súlyos veszteségek árán csak minimális területi nyereséget ért el, Moszkva a legutóbbi béketárgyalásokon megduplázta maximalista célkitűzéseit.

Az ukrán hírszerzés jelentései megerősítik, hogy Oroszország nem érdekelt komolyan a békés rendezésben – mondta Zelenszkij .

„A hírszerzésünk által gyűjtött információkból és a nyílt adatokból láthatjuk, hogy Putyin orosz elnöknek és környezetének nincsenek tervei a háború befejezésére – nincs bizonyíték arra, hogy komolyan fontolgatnák a békét, és hogy komolyan fontolgatnák a diplomáciát” – mondta.

– állította.

Zelenszkij szerint Ukrajna szövetségeseinek hírszerző szervei valószínűleg ugyanezeket a bizonyítékokat látták. Arra sürgette a partnerországokat, hogy válaszul „megfelelő közös nyomást” gyakoroljanak Moszkvára.

Egyúttal olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy Berlin, hogy Taurus rakétákat adna Kijevnek.

A hétvégi orosz támadásokra adott válaszként Merz német kancellár azt mondta, hogy „már nincs” hatótávolság-korlátozás az Ukrajnának szállított fegyverekre.

„Ez azt jelenti, hogy Ukrajna most már megvédheti magát, például oroszországi katonai állások megtámadásával... nagyon kevés kivételtől eltekintve, a közelmúltig nem tette ezt. Most már megteheti” – mondta Merz.

Elmondása szerint

A német kancellár a nyugati döntést szembeállította az orosz háborús katonai hadmozdulatokkal, aminek keretében „Oroszország teljesen könyörtelenül támad polgári célpontokat, városokat, óvodákat, kórházakat és idősotthonokat bombáz”, miközben szerinte Ukrajna ilyeneket nem tesz.

Friedrich Merz azt is elárulta, többek között ezért találkozott a brit, a francia és a lengyel vezetőkkel május 10-én Ukrajnában.
A Reuters értesülései szerint Zelenszkij szerdán Berlinbe utazik, bár ezt nem erősítették meg.

Mint ismeretes, az előző német kormány nem volt hajlandó Taurus rakétákat adni Ukrajnának.

Novemberben Joe Biden akkori amerikai elnök engedélyt adott Ukrajnának arra, hogy az Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú rakétákat használhasson Oroszország elleni támadásra, bár korlátozásokkal.

A Taurus rakéta hatótávolsága mintegy 500 km – ez jóval nagyobb távolság, mint az Ukrajna szövetségesei által szállított más rendszereké. Oroszország szerint a fegyver szállítása „veszélyes lépés” lenne.

Peszkov hétfőn azt mondta, hogy

Múlt héten Trump és Putyin kétórás telefonbeszélgetést folytatott, hogy megvitassák az Egyesült Államok által javasolt tűzszüneti megállapodást a harcok leállítására.

Az amerikai elnök úgy vélte, hogy a hívás „nagyon jól” sikerült, és hozzátette, hogy Oroszország és Ukrajna „azonnal megkezdi” a tárgyalásokat a tűzszünet és „a háború befejezése” érdekében.

Ukrajna nyilvánosan beleegyezett egy 30 napos tűzszünetbe, de Putyin csak annyit mondott, hogy Oroszország együttműködik Ukrajnával egy „memorandum” kidolgozásában egy „lehetséges jövőbeli békéről” – ezt a lépést Kijev és európai szövetségesei halogató taktikának minősítették.

Az első közvetlen ukrán-orosz tárgyalásokat 2022 óta május 16-án tartották a törökországi Isztambulban.

A múlt heti jelentős hadifogolycserétől eltekintve ugyanakkor alig történt előrelépés a harcok szünetelésének közelebb hozásában.

Oroszország jelenleg Ukrajna területének mintegy 20 százalékát ellenőrzi. Ebbe beletartozik a 2014-ben elcsatolt Krím is.