Nukleáris elrettentés. Emmanuel Macron és Keir Starmer a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban
Fotó: X/Emmanuel Macron
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
2025. július 10., 10:362025. július 10., 10:36
Emmanuel Macron francia elnök állami látogatáson – vagyis hivatalosan III. Károly király vendégeként – Londonban tartózkodik, és csütörtökön, látogatásának utolsó napján kétoldalú csúcstalálkozón vesz részt Keir Starmer brit kormányfővel a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban.
A londoni védelmi minisztérium a brit–francia csúcs előtt kiadott tájékoztatásában közölte: Macron és Starmer a találkozón megállapodást ír alá arról, hogy London és Párizs minden eddiginél szorosabb együttműködést kezd a nukleáris elrettentés területén.
Az új deklaráció a tárca ismertetése szerint most első ízben kimondja, hogy
A megállapodás alapján ez azt jelenti, hogy mindkét ország nukleáris erejét be lehetne vetni bármilyen ellenséggel szemben, amely vagy Nagy-Britannia, vagy Franciaország létfontosságú érdekeit fenyegeti.
A brit védelmi tárca által ismertetett csütörtöki deklaráció leszögezi, hogy
Az önálló brit hadászati nukleáris ütőerőt jelenleg négy Vanguard osztályú tengeralattjáró hordozza. Ezek a tengeralattjárók egyenként 16 Trident rakétával szerelhetők fel, és a rakéták mindegyikét nyolc nukleáris robbanófejjel lehet ellátni.
A brit kormány ugyanakkor a minap bejelentette, hogy nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas F-35A harci repülőgépeket vásárol.
London a tervek alapján legalább tizenkét ilyen repülőgépet kíván beszerezni.
– fogalmazott a londoni kormányfői hivatal minapi közleménye.
A brit kormány az F-35A repülőgépek beszerzésének bejelentése előtt tette közzé új nemzetbiztonsági stratégiai helyzetértékelését, amely megállapítja, hogy ismét növekszik Nagy-Britannia és szövetségesei nukleáris fenyegetettsége.
Az 55 oldalas tanulmány szerint ennek a fenyegetésnek az elhárítása valószínűleg még bonyolultabb feladat lesz, mint a hidegháború idején, mivel jelenleg több országnak van a korábbinál több nukleáris fegyvere, és a nemzetközi fegyverzetkorlátozási rendszerek ezzel nem tudtak lépést tartani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.
Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.
Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!