
Fotó: Videófelvétel
Hatvan ország mintegy hétezer állampolgára vár arra, hogy elhagyhassa a Gázai övezetet – közölte az Egyiptomban akkreditált nagykövetségek képviselőivel a kairói külügyminisztérium csütörtökön az evakuáláshoz szükséges dokumentumok és a művelet logisztikájának a bemutatására összehívott tájékoztatón.
2023. november 02., 12:152023. november 02., 12:15
A tájékoztatóból nem derült ki, hogy a távozni kívánó hétezer ember második útlevéllel rendelkező palesztinokat is magában foglal-e. Az övezetből távozni nem kívánó külföldi állampolgárok száma szintén nem ismeretes.
Szerdán, a gázai hadműveletek kezdete óta először több száz külföldi állampolgár és második útlevéllel rendelkező palesztin hagyta el a lezárt tengerparti területet.
A távozók között a német külügyminisztérium közleménye szerint nemzetközi segélyszervezeteknél dolgozó német állampolgárok is voltak. Őket a kairói nagykövetség munkatársai fogadták a határátkelőnél.
Szerdán először szállítottak sérült palesztinokat is egyiptomi kórházakba.
A The New York Times című amerikai lap szerint
Az eddigi értesülések szerint román állampolgárok nem voltak közöttük.
Az izraeli hadsereg a Hamász katonai infrastruktúráját támadta, és több tucat iszlamista fegyverest ölt meg szerda este óta a Gázai övezetben – közölte a hadsereg szóvivője csütörtök reggel. A Hamász médiahivatalának közlése szerint az izraeli hadsereg legkevesebb 195 palesztint ölt meg a Gázai övezet északi részén, a dzsabálíjai menekülttáborban az elmúlt két napban.
Az elmúlt napokban megsemmisítették a Hamász katonai infrastruktúrájának több elemét, fegyverraktárakat, fegyvergyártó műhelyeket, rakétaindító állásokat – fejtette ki a hadsereg szóvivője.
Daniel Hagari még kedden közölte, hogy a légierő Dzsabálija központjában bombázott egy olyan épületet, amelynek föld alatti bunkerében a Sin Bet belbiztonsági szolgálat információja szerint a Hamász több fegyverese rejtőzködött. A hadsereg által készített videofelvételeken
– tette hozzá a szóvivő. A bombázásban több más épület is összeomlott, aminek következtében számos palesztin fegyveres, de civilek is életüket vesztették.
Meghalt ott az egyik Hamász-zászlóalj parancsnoka, az izraeli települések elleni október 7-i terrortámadás egyik vezetője, Ibráhim Biari is – mondta.
A Hamász médiahivatala szerint szerint a 195 halott mellett 777-en megsebesültek, és mintegy százhúsz ember a romok alatt rekedt.
Közben kiderült: tűzszünetet sürgetett Izrael és a Hamász között az amerikai elnök a konfliktusról szóló szerdai politikai tanácskozáson.
Joe Biden azt mondta, támogatja a tűzszünetet, hogy a Gázai övezetben lévő „foglyok” elhagyhassák a területet.
Az elnökválasztáson a második mandátumáért induló amerikai elnök egy adománygyűjtő rendezvényen beszélt, amikor a hallgatóság egyik tagja azt mondtai: „Rabbiként arra kérem, hogy kérjen azonnali tűzszünetet”.
– mondta a 80 éves demokrata párti elnök. Megjegyzését a Fehér Ház később úgy magyarázta, a foglyok alatt az elnök a Hamász iszlamista mozgalom által fogva tartott túszokra gondolt.
Biden a Hamász iszlamista csoport által fogva tartott két amerikai túsz közelmúltbeli szabadon bocsátására utalva hangsúlyozta, hogy korábban ő győzte meg Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy kössön tűzszünetet a túszok kiszabadítása érdekében. Én voltam az, aki beszélt Sziszivel (Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel), hogy meggyőzzem, nyissa meg a kaput, vagyis a Gázai övezet déli részén lévő rafahi átkelőt – tette hozzá.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!