
Fotó: Videófelvétel
Hatvan ország mintegy hétezer állampolgára vár arra, hogy elhagyhassa a Gázai övezetet – közölte az Egyiptomban akkreditált nagykövetségek képviselőivel a kairói külügyminisztérium csütörtökön az evakuáláshoz szükséges dokumentumok és a művelet logisztikájának a bemutatására összehívott tájékoztatón.
2023. november 02., 12:152023. november 02., 12:15
A tájékoztatóból nem derült ki, hogy a távozni kívánó hétezer ember második útlevéllel rendelkező palesztinokat is magában foglal-e. Az övezetből távozni nem kívánó külföldi állampolgárok száma szintén nem ismeretes.
Szerdán, a gázai hadműveletek kezdete óta először több száz külföldi állampolgár és második útlevéllel rendelkező palesztin hagyta el a lezárt tengerparti területet.
A távozók között a német külügyminisztérium közleménye szerint nemzetközi segélyszervezeteknél dolgozó német állampolgárok is voltak. Őket a kairói nagykövetség munkatársai fogadták a határátkelőnél.
Szerdán először szállítottak sérült palesztinokat is egyiptomi kórházakba.
A The New York Times című amerikai lap szerint
Az eddigi értesülések szerint román állampolgárok nem voltak közöttük.
Az izraeli hadsereg a Hamász katonai infrastruktúráját támadta, és több tucat iszlamista fegyverest ölt meg szerda este óta a Gázai övezetben – közölte a hadsereg szóvivője csütörtök reggel. A Hamász médiahivatalának közlése szerint az izraeli hadsereg legkevesebb 195 palesztint ölt meg a Gázai övezet északi részén, a dzsabálíjai menekülttáborban az elmúlt két napban.
Az elmúlt napokban megsemmisítették a Hamász katonai infrastruktúrájának több elemét, fegyverraktárakat, fegyvergyártó műhelyeket, rakétaindító állásokat – fejtette ki a hadsereg szóvivője.
Daniel Hagari még kedden közölte, hogy a légierő Dzsabálija központjában bombázott egy olyan épületet, amelynek föld alatti bunkerében a Sin Bet belbiztonsági szolgálat információja szerint a Hamász több fegyverese rejtőzködött. A hadsereg által készített videofelvételeken
– tette hozzá a szóvivő. A bombázásban több más épület is összeomlott, aminek következtében számos palesztin fegyveres, de civilek is életüket vesztették.
Meghalt ott az egyik Hamász-zászlóalj parancsnoka, az izraeli települések elleni október 7-i terrortámadás egyik vezetője, Ibráhim Biari is – mondta.
A Hamász médiahivatala szerint szerint a 195 halott mellett 777-en megsebesültek, és mintegy százhúsz ember a romok alatt rekedt.
Közben kiderült: tűzszünetet sürgetett Izrael és a Hamász között az amerikai elnök a konfliktusról szóló szerdai politikai tanácskozáson.
Joe Biden azt mondta, támogatja a tűzszünetet, hogy a Gázai övezetben lévő „foglyok” elhagyhassák a területet.
Az elnökválasztáson a második mandátumáért induló amerikai elnök egy adománygyűjtő rendezvényen beszélt, amikor a hallgatóság egyik tagja azt mondtai: „Rabbiként arra kérem, hogy kérjen azonnali tűzszünetet”.
– mondta a 80 éves demokrata párti elnök. Megjegyzését a Fehér Ház később úgy magyarázta, a foglyok alatt az elnök a Hamász iszlamista mozgalom által fogva tartott túszokra gondolt.
Biden a Hamász iszlamista csoport által fogva tartott két amerikai túsz közelmúltbeli szabadon bocsátására utalva hangsúlyozta, hogy korábban ő győzte meg Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy kössön tűzszünetet a túszok kiszabadítása érdekében. Én voltam az, aki beszélt Sziszivel (Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel), hogy meggyőzzem, nyissa meg a kaput, vagyis a Gázai övezet déli részén lévő rafahi átkelőt – tette hozzá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
Háromnapos sztrájkot hirdetett a spanyol mozdonyvezetők szakszervezete (Semaf) szerdán az elmúlt napok halálos vasúti szerencsétlenségei miatt, követelve a biztonság garantálását a dél-európai ország teljes vasúti hálózatán.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy Svájcban találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hozzátéve, hogy szerinte Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök most olyan ponton vannak, ahol meg tudnak állapodni a háború befejezéséről.
Nem lépnek életbe február elsejétől a Grönlanddal kapcsolatos vita miatt kilátásba helyezett amerikai importvámok nyolc európai országgal szemben – jelentette ki szerda este Donald Trump amerikai elnök.
Az összesen 33 romániai európai parlamenti képviselő közül 16-an támogatták azt a határozattervezetet, amely szerint az Európai Unió Bíróságához küldik véleményezésre az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást.
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.
Európa biztonsága és függetlensége szempontjából kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió továbbra is Ukrajnára összpontosítson – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban az Európai Parlamentben.
A Moldovai Köztársaság hamarosan lezárja a Szovjetunió összeomlása után létrejött, orosz vezetésű Független Államok Közösségéből (FÁK) való kilépéséhez szükséges formalitásokat – jelentette be Mihai Popșoi külügyminiszter.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy nem sikerült véget vetnie Oroszország Ukrajna elleni háborújának, mert szerinte egyik fél sem hajlandó következetesen megállapodásra jutni.
szóljon hozzá!