2011. augusztus 21., 12:332011. augusztus 21., 12:33
Az abaúji település dísztere megtelt ünneplőkkel, köztük voltak azok a határon túli magyarok is, aki állampolgársági esküt tettek az államalapítás ünnepén.
Kövér László úgy fogalmazott: az anyaország egységét kell továbbvinni a határokon átívelő nemzeti egyesítés keretében; össze kell fogni, hogy ismét „közös alkotóerővé válhassunk”.
Mint mondta, a magyar állam nemcsak attól volt erős, hogy nagy területet ölelt át, hanem „mert örök eszményként több mint egy ezredéven keresztül ott lebegett a magasban”. Így volt képes arra, hogy ha fizikai valójában végveszélybe került is az ország, újra és újra egységbe hívta az összmagyarságot - fűzte hozzá.
A magyar államiság eszményéért voltunk képesek mindig újrakezdeni, szinte a semmiből új világot teremteni - mondta a házelnök, majd egy mese tanulságaiból idézve úgy fogalmazott: nem illesztőfű és ráolvasás vagy bűbáj eredménye az, hogy a határainkon kívül rekedt magyarok ismét érezhetik a hovatartozást, hanem annak, hogy végre kimondtuk, kőbe véstük, törvényekbe foglaltuk: összetartozunk. Ezt pedig úgy hívják, egység - jelentette ki a házelnök, és szavait taps fogadta.
Az elmúlt években az anyaországi magyarok megtapasztalhatták azt is, amit a határon túli honfitársaik évtizedek óta a bőrükön éreznek, azt, hogy milyen kisebbségben élni a hazájukban. A szocialista-liberális kormányzás ugyanis 2002-től másról sem szólt, mint arról, miként lehet a magyarokat a saját hazájukban másodrendű állampolgárokká tenni - mondta Kövér László.
Úgy fogalmazott: csupán egy hajszál választott el attól, hogy totális csődbe vigyék az országot, „mi viszont- képletesen szólva - megtettük azt a bizonyos csikorgó fékű, kipörgő kerekes fordulatot, és végre évek után először, ha lassan is, de távolodunk a bajtól”. Európa alatt viszont még mindig mozog a föld, lejt a kontinens a mélység felé, és amit elvisz az ár, a jég, azt csak rengeteg munkával lehet visszaépíteni - tette hozzá.
Új verseny zajlik a világban, és csak örülhetünk, hogy „csapatunkat erősítik a határokon túli magyarok is” - hangsúlyozta.
A történelmi múltra utalva a házelnök kifejtette: „a biztonság számunkra ma sem arany ékszerekhez, nem is svájci bankszámlán kamatozó bankbetéthez kötődik, és nem valamely adóparadicsomba menekített offshore céghez, hanem az otthon melegéhez. A biztonság elsősorban földet, házat, hazát jelent a számunkra”.
Az ünnepi beszéd után tette le állampolgári esküjét mintegy háromszáz határon túli, egyebek mellett Székelyudvarhelyből, Besztercéről, Brassóból és Marosvásárhelyről érkező magyar.
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.