Romániában hivatásos katonának jelentkező önkéntesekkel erősítenének, és ütőképes operatív tartalékállományt hoznának létre
Fotó: Barabás Ákos
Lettország jövőre visszaállítja a kötelező sorkatonai szolgálatot – döntött a rigai parlament. A lépést az ukrajnai orosz invázióval magyarázzák az agresszorral szomszédos kis balti államban. A háború egész Európában a közbeszéd kiemelt témájává emelte a lakosság katonai kiképzésének, besorozásának esetleges erőltetését, ám egyelőre úgy tűnik, a nyugati államok nem akarják ténylegesen felvállalni a rendkívül megosztó intézkedést. Pedig számos uniós és európai NATO-tagországban jelenleg is előírt a sorkatonai szolgálat valamilyen formája. Romániában és Magyarországon nincs ilyen, és jelen állás szerint nem is lesz: a közelmúltban csak cáfolatokat hallhattunk.
2023. április 07., 18:212023. április 07., 18:21
A lett parlament szerdán fogadta el a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításához szükséges törvénymódosításokat. Ezek értelmében 2023 közepén – először csak önkéntes alapon – fokozatosan újra bevezetik a sorkatonai szolgálatot, amely 2024-től válik kötelezővé. Lettországban 2007-ben törölték el a kötelező szolgálatot, és ezután a lett fegyveres erőket hivatásos hadsereggé alakították át, amelyet önkéntesek egészítenek ki.
Lettországnak közös határszakaszai vannak Oroszországgal és Fehéroroszországgal is, utóbbi Moszkva katonai szövetségese az ukrajnai háborúban. „Ukrajna brutális és nagyméretű orosz megtámadása óta új geopolitikai valóságban élünk” – szögezte le Inara Murniece lett védelmi miniszter. A kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása „Lettország válasza a térségben kialakult új biztonsági helyzetre” – fogalmazott a miniszter.
A kötelező sorozás a 18 és 27 év közötti lett férfiakat érinti, míg a lett nők önkéntesként jelentkezhetnek a 11 hónapos katonai kiképzésre.
Fotó: Barabás Ákos
Utóbbi lehetőség fontos adalék, hiszen – bár nem lehet teljesen megkerülni a szolgálatot – gyakorlatilag nem muszáj fegyvert ragadni. Hasonló módon járnak el számos más nyugati országban is, ahol jelenlegi is létezik törvényben előírt „kötelező” sorkatonai szolgálat. Viszont csak idézőjelben kötelező, hiszen túlnyomórészt az érintetteket akaratuk ellenére nem sorozzák be, nem bújtatják katonai egyenruhába, azaz „angyalbőrbe” a szolgálat ideje pedig civil szerepvállalással is kiváltható.
Jelenleg – békeidőben – 14 európai államban írnak elő sorkatonai szolgálatot polgáraiknak valamilyen formában. Közülük négy – Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna és a Moldovai Köztársaság – a hagyományosan Nyugatnak nevezett régión kívül ország,
Az előírások javarészt 18 éven felüli férfiakra vonatkoznak, akiknek néhány hónaptól egy évig terjedő sorkatonai szolgálaton kell részt venniük. Ugyanakkor Norvégia – első európai országként – 2013 óta a nőket is besorozza, de már Svédország is így jár el. Ám igazából csak „papíron”, ugyanis gyakorlatilag sem a fiúkat, sem a lányokat nem kötelezik katonai szolgálatra. A skandináv modell egy paradoxonon, az „önkéntes kötelezettségen” alapul. Hiszen bár – a törvény szerint – évente sok ezer fiatal kap behívót, a sorozáson átesők csupán 10-15 százalékát veszik fel állományba: túlnyomórészt csak azokat, akik akarják is.
Fotó: Barabás Ákos
Más nyugati államokban – és a lettek is hasonlóra készülnek – az érintettek igény esetén úgynevezett civil szolgálattal is kiválhatják a kötelező szolgálatot: például Ausztriában a 18 éves fiatalok a 6 hónapos kiképzés helyett 9 hónapot tevékenykedhetnek a katasztrófavédelemnél vagy valamilyen szociális intézményben. A legtöbb államban a kötelező sorkatonai szolgálatot letudókat a továbbiakban tartalékosként tartják nyilván, több helyen időnként visszahívják őket „emlékeztető” kiképzésekre.
Az ukrajnai háború miatt más európai országokban is felmerült a kötelező sorkatonai szolgálat visszavezetése, például Németországban és Hollandiában is, ahol egyaránt a „lazább” skandináv modellt követnék az intézkedés támogatói. Máshol az önkéntes jelentkezést kívánják ösztönözni: például Lengyelországban mindjárt az ukrajnai orosz invázió után, tavaly márciusban bevezették az új rendszert, miszerint önkéntesen csatlakozni lehet a hadsereghez, ahol fizetést kapnak a katonák. A jelentkezők havi közel 1000 eurós bért kapnak, egyéves kiképzés után pedig beléphetnek a hivatásos hadseregbe.
Fotó: Barabás Ákos
Romániában – 2007 óta – nincs kötelező sorkatonai szolgálat, és a jelenlegi állás szerint nem is lesz. Mindezt többször kihangsúlyozták a kormány illetékesei az elmúlt bő egy év folyamán, amely idő alatt
Például mindjárt a háború kitörése után, tavaly márciusban, amikor nyilvánosságra került átiratban kérte a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője a Maros megyei háziorvosokat, hogy jelentsék azon 18–35 év közötti fiatalok listáját, akik „betegségük miatt mentesülnek a katonai besorozás alól”. Mint kiderült, ez rutinfeladat, minden évben jelenteni kell ezeket az adatokat, tehát nem a háború okán cselekedtek.
Átiratban kérte a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője a Maros megyei háziorvosokat, hogy jelentsék le azon 18–35 év közötti fiatalok listáját, akik betegségük miatt mentesülnek a katonai besorozás alól.
A tartalékosok mozgósításáról szóló álhíreket még idén márciusban is cáfolnia kellett a védelmi minisztériumnak, amely leszögezte: csupán a tartalékosok adatbázisának frissítése zajlott, ami rutineljárásnak számít, a katonai helyzet tisztázását szolgáló behívók kiküldése is rendszeres, és nincs köze az ukrajnai eseményekhez.
Újabb, a tartalékosok mozgósításáról szóló álhírre hívta fel a figyelmet a bukaresti védelmi minisztérium.
Vasile Dîncu akkori védelmi miniszter egyébként tavaly márciusban olyan tervekről beszélt, miszerint kétfajta önkéntes katonai szolgálatot vezetnének be a román hadsereg megújítása, a fiatalok bevonzása érdekében. Az egyik lehetőség az önkéntes tartalékos lenne, a másik pedig az önként teljesített katonai szolgálat. A védelmi minisztérium képviselői később is megerősítették, hogy nem kell kötelező sorkatonai szolgálatra számítani Romániában – ugyanis ma már nem a „katonamennyiség” számít –, az ország továbbra is a profikból álló hadsereg mellett teszi le a voksát.
Fotó: Barabás Ákos
Ezt egyrészt a meglévő önkéntes tartalékosi rendszer, másrészt az önkéntes sorkatonai szolgálat révén kívánják elérni. A következő 2–3 évben arra számítanak, hogy 10–15 ezer fővel nő a tartalékosok száma.
Utóbbi „munkakört” egyébként már az ukrajnai háború kitörése előtt, 2022 januárjától vonzóbbá tették: miután több éven keresztül a román hadsereg hiába próbált elegendő önkéntes tartalékos katonát toborozni, az illetmények megemelését követően háromszoros volt a túljelentkezés a meghirdetett helyekre.
Bár Románia igen nagy, több mint 70 ezer fős hivatásos katonai állománnyal rendelkezik, a tartalékosok számát tavaly még csak 60 ezresre tették, amely szakértők szerint „távolról sem elegendő ahhoz”, hogy egy válsághelyzetre meggyőző katonai választ tudjon adni.
Fotó: Barabás Ákos
A kötelező sorkatonai szolgálat visszavezetése természetesen Magyarországon is már többször felmerült a közbeszéd szintjén az ukrajnai háború kitörése óta. A budapesti kormány a közelmúltban – más európai államokhoz hasonlóan – jelentős haderőfejlesztésekbe fogott, és átszervezéseket eszközölt a honvédség tiszti karában. Ennek kapcsán a parlamentben februárban kérdést intéztek Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterhez a kötelező sorkatonai szolgáltatás visszavezetését illetően is.
A tárcavezető válaszában jelezte: mindent megtesz azért, hogy vonzóvá tegye a fiatalok számára a haza szolgálatát (korábbi közlése szerint az állományban 8-10 ezer pozíciót kellene betölteni). Hozzátette, arra törekszik, hogy a magyar haderőt a lehető legfelkészültebb állapotba hozza a lehető legrövidebb időn belül. Ugyanakkor hangsúlyozta: a budapesti kormány napirendjén továbbra sem szerepel a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendkívüli téli vihar béníthatja meg az Egyesült Államok nagy részét a hétvégén. Számos államban veszélyállapotot hirdettek, miközben a sarkvidéki eredetű hideg levegő havazással, jéggel éri el Amerika déli és keleti térségeit.
Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!