
Fotó: Albin Kurti/Facebook
Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekeit szolgálja, ha máshol is háború robban ki, de Koszovó felkészült arra, hogy ellenálljon egy esetleges szerb támadásnak – fogalmazott Albin Kurti koszovói miniszterelnök a Reuters hírügynökségnek adott interjújában.
2022. augusztus 11., 09:142022. augusztus 11., 09:14
Kurti szerint felelőtlenség lenne kizárni azt a lehetőséget, hogy Belgrád „agresszív politikája” egyszer fizikai támadásba csap át Koszovó ellen. „Éberek vagyunk, de nem félünk” – mondta. A koszovói kormányfő Oroszországot okolja a Belgrád és Pristina között kialakult konfliktusért. Szerinte, mivel Oroszország Szerbia fő szövetségese, és „Putyin a háború embere”, „érdekében áll háborút szítani, és ezzel normalizálni” a háborúskodást.
A két ország között a hónap elején alakult ki ismét feszültség, miután a koszovói kormány arra kötelezte volna az országban élő szerbeket, hogy ne szerb, hanem koszovói rendszámtáblát használjanak.

Komoly feszültség alakult ki Koszovó északi, Szerbiával közös határán, ahol a helyi szerbek több átkelőt is elbarikádoztak, és lövések is eldördültek.
A koszovói szerbek válaszul útakadályokat állítottak fel. Végül Washington és az EU közbenjárásával a Kurti-kormány szeptember elsejére halasztotta az intézkedés hatályba lépését, a blokádokat pedig – NATO-békefenntartók felügyelete mellett – eltávolították.
A koszovói kormányfő a tervek szerint jövő héten Brüsszelben találkozik Aleksandar Vucic szerb elnökkel.
Koszovó 2008-ban függetlenedett Szerbiától, a belgrádi vezetés azonban azóta is saját déli tartományaként tekint az országra. A Koszovóban élő szerbek az ország 1,8 milliós lakosságának mintegy 5 százalékát teszik ki, míg a lakosság túlnyomó része albán nemzetiségű.

A koszovói belügyminisztérium két irodáját támadták meg a koszovói–szerb határon a helyi szerbek amiatt, hogy a pristinai kormány döntése alapján a szerb rendszámtáblával rendelkezőknek az országba lépéskor ideiglenes koszovói táblára kell váltaniuk.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!