
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Több korrupciógyanús esetet követően az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szerdai ülésén úgy döntött, hogy elrendeli a katonai orvosi bizottságok katonai szolgálatra való alkalmatlanságról szóló határozatainak átfogó felülvizsgálatát – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.
2023. augusztus 31., 09:322023. augusztus 31., 09:32
A bejegyzés szerint az ülés résztvevői jelentéseket hallgattak meg a belügyminisztérium, az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az Állami Nyomozó Iroda, a hadsereg és az egészségügyi ágazat képviselőitől, továbbá az emberi jogi biztostól és a legfőbb ügyésztől olyan jogsértésekről, amelyekkel
A védelmi tanács döntése alapján Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdetétől átfogóan felül kell vizsgálni a katonaorvosi bizottságok által kiadott, rokkantságról, illetve más okból fakadóan katonai szolgálatra való alkalmatlanságról hozott határozatainak érvényességét.
– fűzte hozzá az elnök az RNBO döntését ismertetve. Hozzátette: az ellenőrzés eredményei alapján felelősségre kell vonni azokat a személyeket, akik hamis alkalmatlansági igazolással a háború kezdete óta eltelt időszakban külföldre távoztak.
Az államfő tájékoztatása szerint
„A katonai vezetésnek teljes mértékben együtt kell működnie a polgári orvosokkal a probléma megoldása érdekében” – szögezte le Zelenszkij.
Az RNBO elrendelte a katonai orvosi bizottságok munkájának teljes digitalizálását is annak érdekében, hogy csökkenjen a várakozási idő.
Ezen túlmenően
annak érdekében, hogy a parancsnokok több lehetőséget kapjanak a katonai állomány bevonására a feladatok ellátásába, valamint azért is, hogy kiküszöböljék a korlátozott alkalmasság fogalmával történő manipulációkat – tette hozzá az elnök.
„A rendfenntartók ellenőrizni fogják a katonaorvosi bizottságokat, és megtisztítják azoktól, akik pozíciójukat államunk biztonsága és védelme ellen használják fel” – figyelmeztetett Zelenszkij.
Észak-Koreától kényszerül fegyvert vásárolni Oroszország
Amerikai információk szerint Oroszország és Észak-Korea között egyre intenzívebbek a fegyverkereskedelmi tárgyalások – hangzott el szerdán a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának sajtóbeszélgetésén.
John Kirby, a testület kommunikációs koordinátora felidézte, hogy a közelmúltban Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tüzérségi eszközök vásárlásáról tárgyalt az észak-koreai fővárosban, azt követően pedig magas rangú orosz küldöttség egyeztetett a részletekről, amelyek kidolgozása a következő hónapokban folytatódik.
Hírszerzési információk szerint ha létrejön az üzlet, akkor annak keretében Oroszország változatos és nagy mennyiségű hadianyaghoz jut, amelyet Ukrajnában tervez felhasználni. Ezenfelül a hadiipar számára kritikusan fontos nyersanyagok szállítása is az ügylet részét képezheti.
Szintén hírszerzési információkra hivatkozva a nemzetbiztonsági illetékes megjegyezte, hogy a közelmúltban Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető között több levélváltás történt a kétoldalú kapcsolatok szorosabbá tételéről.
Kirby kijelentette, hogy felszólítják Észak-Koreát, állítsa le a fegyverkereskedelmi tárgyalásokat, ugyanis egy ilyen üzlet megsértené az ENSZ több határozatát is. Hozzátette: az Egyesült Államok a szankciós politikáján keresztül is akadályozza, hogy Oroszország katonai felszereléshez jusson Észak-Koreából vagy bármely más országból.
Kirby értékelése szerint azzal, hogy Oroszország Észak-Koreához fordul tüzérségi eszközökért és nyersanyagokért, a gyengeségét mutatja meg, és kétségbeesést tükröz Moszkva részéről.
Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy ha igaz az orosz gyengeség és kétségbeesés, akkor az jelezheti-e a háború közelgő végét, a Nemzetbiztonsági Tanács tisztviselője azt mondta, hogy a háború menetéből az látszik, „Putyin nem hajlik arra, hogy letegye a fegyvert, és tárgyalásokba bocsátkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel”. A tárgyalásokig az Egyesült Államok Ukrajnát ellátja a harcokhoz szükséges biztonsági támogatással annak érdekében, hogy a harctéren sikereket érhessen el, aminek révén, ha annak eljön az ideje, a tárgyalóasztalnál is sikeres lehessen.
Utalt arra, hogy az amerikai kormány hétfőn jelentett be egy újabb, 250 millió dolláros katonai szállítmányt Ukrajna számára, benne légvédelmi eszközökkel, rakétákkal, lőszerekkel, és egyéb felszereléssel.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
1 hozzászólás