
Lengyelországban május 18-án tartják az elnökválasztás első fordulóját
Fotó: Pixabay
Lengyelországban azonosítottak egy, az orosz katonai hírszerzés (GRU) által irányított csoportot, amelynek célja a májusi lengyel elnökválasztás befolyásolása álhírek terjesztése révén – közölte pénteken Krzysztof Gawkowski kormányfőhelyettes, digitalizációügyi miniszter a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevízióban.
2025. január 10., 14:002025. január 10., 14:00
A csoport összetételére vonatkozó műsorvezetői kérdésére a politikus elmondta: „orosz csoportról van szó, amely különféle személyeket toborozhat”. Hozzátette:
A kormányfőhelyettes közölte: a lengyel elnökválasztás miatt „új egységeket” hoztak létre, amelyek együttműködnek a titkosszolgálattal, és a dezinformáció elleni harccal foglalkoznak.
Bejelentette: a kormány még januárban bemutatja „a választás védelmét” célzó programot.
Arra a kérdésre, mit tenne a varsói kormány, ha Musk az X közösségi médiafelület révén az elnökválasztás előtt „meg akarná mondani, kire kell szavazni”, Gawkowski leszögezte: „megmondhatja mindenki, aki felszólal a közszférában”, de törvénytelen lenne a választások befolyásolása algoritmusok módosítása révén.
Magdalena Biejat, a kormánykoalíciós Baloldal elnökjelöltje, Gawkowski párttársa szerdán a Radio Zet kereskedelmi rádióban kijelentette: megfontolandó az X korlátozása a lengyelországi „demokratikus folyamat” befolyásolásának elkerülése végett, erről ő Gawkowskival egyeztet.
Második fordulót június 1-jén rendeznek, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint ötven százalékát.
Radoslaw Sikorski külügyminisztert hétfői párizsi látogatása során újságírók megkérdezték, megpróbálhatja-e befolyásolni Musk az elnökválasztást. „Ez jó kérdés, Musknak kell feltenni” – válaszolta Sikorski.
„Úgy tűnik, az Egyesült Királyságban már próbálkozik ezzel” – tette hozzá.
Donald Tusk kormányfő decemberben a romániai elnökválasztásra utalva azt írta az X-en, hogy „az utóbbi évek lengyelországi és európai tapasztalatából okulva, a kormány nem enged meg idegen befolyást a választásokba”.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
szóljon hozzá!