
A migránsok hétfőtől kizárólag a macedón–görög határon kiállított fényképes, lepecsételt igazolással léphetnek be Szerbiába, illetve folytathatják útjukat Nyugat-Európa felé, és csak egyetlen belépési pontot, a presevói átkelőt használhatják – idézte Vladimir Rebicset, a szerbiai rendőrség megbízott igazgatóját a Danas című belgrádi napilap hétfőn.
2016. február 22., 16:222016. február 22., 16:22
A rendőrség vezetője kiemelte: Szerbia határait nem zárták le, csupán szigorítottak az ellenőrzésen, és az országba csak érvényes úti okmányokkal léphetnek be az emberek. Szerinte arra van szükség, hogy a nyugat-balkáni útvonalon fekvő országok egységesen lépjenek fel annak érdekében, hogy a tavaszi, illetve nyári migránshullámot – amikor jelentősen többen érkeznek majd – készen várhassák.
Vladimir Rebics információi szerint Szerbiában jelenleg 120–150 gazdasági bevándorló tartózkodik, aki nem folytathatja útját Horvátország felé. Ők két dolgot tehetnek – magyarázta –: vagy menekültstátust kérnek, vagy visszatérnek abba az országba, ahonnan Szerbiába érkeztek.
Horvátország, Macedónia, Szerbia, Szlovénia és Ausztria rendőrségeinek vezetői csütörtökön Zágrábban arról állapodtak meg, hogy ezentúl a migránsokat közös erővel a macedón–görög határon regisztrálják, hogy elkerüljék a visszatoloncolásokat.
Menekültek torlódtak fel Görögországban
Eközben hétfőn kiderült: csaknem ötezer menekült érkezett Görögországba. A menekültek Észak-Görögországon keresztül Közép-Európa felé vennék az irányt, buszokkal. Helyszíni tudósítók szerint a görög rendőrség ezzel próbálja megakadályozni a még nagyobb torlódást a görög–macedón határon.
Macedónia vasárnap lezárta határait az Afganisztánból érkező bevándorlók előtt, és csak az iraki, illetve szíriai menekülteket engedi tovább. Emiatt több mint ötezren várakoznak a görög oldalon anélkül, hogy tudnák, tovább mehetnek-e, és ha igen, mikor.
Orbán: visszaverjük a kvótarendszert
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint a magyar kormány szerdai ülésén alakítja ki az álláspontját arról, hogyan verje vissza a kötelező betelepítési kvótarendszerről szóló brüsszeli tervet. A kormányfő hétfőn az Országgyűlésben elmondta: a március elején esedékes EU-csúcs tétje, hogy a miniszterelnökök áldásukat adják-e egy olyan kötelező betelepítési kvótarendszerre, amely beépülve az uniós jogrendbe, folyamatosan, mintegy menekültügyi mechanizmusként, állandóan beszállítaná Magyarországra azokat a migránsokat, akiket Magyarország nem akar beengedni és a déli határoknál fel is tartóztat.
Azt is elmondta, migrációs kérdésekben azokat az elveket fogadták el és azokat a teendőket jelölték meg a pénteken zárult uniós csúcson, amiket a magyar kormány eddig is képviselt. A kormányfő kiemelte: először fogadták el a magyar megközelítést egész Európára nézve, és mondták ki, hogy elsődleges feladat a migránsokat megállítani.
Mindeközben Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke vasárnap a ZDF német országos közszolgálati televíziónak úgy nyilatkozott: Magyarország egész biztosan nem vesz részt menekültkontingensek befogadásában, de más közép- és kelet-európai államokban van hajlandóság az együttműködésre. A német szociáldemokrata politikus azt mondta: Orbán Viktor magyar miniszterelnök „egyértelműen elhatározta, hogy a saját útját járja”. Ugyanakkor „valamennyi politikai kérdésben nagyon szorosan\" Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett áll – tette hozzá az EP elnöke.
Martin Schulz kiemelte, hogy Magyarországgal ellentétben a térség más országai hajlandóak lehetnek menekültek önkéntes befogadására, és ha sikerül végrehajtani a 160 ezer menekült tagállamok közötti elosztásáról hozott korábbi döntést, a térség országai gazdasági teljesítőképességükhöz mérten részt vehetnek majd menekültek befogadásában.
Német–osztrák ellentétek
Németország elutasítja a menedékkérők belépésére Ausztriában bevezetett napi kontingens intézményét, és kifogásait előterjeszti az uniós belügyminiszterek következő értekezletén – mondta a német belügyminiszter vasárnap az ARD országos közszolgálati televíziónak. Thomas de Maiziere az osztrák szabályozásról szólva hangsúlyozta: nincs rendben, hogy Ausztria azt mondja, hogy naponta „3250 menedékkérő továbbmehet Németországba”. „Ez rossz jelzés, a szám nagyon-nagyon magas, ezt nem fogadjuk el\" – jelentette ki a német belügyminiszter, hozzátéve, hogy az ügyet szóvá teszi a február 25-ei belügyminiszteri tanácsülésen.
Eközben kiderült: a bajorországi Dorfenben lévő menekültszálláson egy szomáliai férfi vita során leszúrt egy szenegáli bevándorlót, aki belehalt sérüléseibe. A támadó ellenállás nélkül megadta magát a rendőröknek.
Hajnalban lángok csaptak fel a szászországi Bautzenben egy menedékkérőknek előkészített szálláson. Az épület teteje teljesen lángokban állt már, amikor a mintegy 70 tűzoltó megérkezett. Sikerült megakadályozniuk, hogy a lángok átterjedjenek a szomszédos épületekre, de a rendőrség szerint nem volt könnyű dolguk, és nem a tűz miatt. Miközben oltottak, a nézelődők közül több fiatal és meglehetősen ittas férfi hangosan kiabálni kezdett: „milyen jó, hogy ez ég, hagyják csak lángolni, legalább nem jönnek ide a migránsok”.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
szóljon hozzá!